Salvini durván melegebb éghajlatra küldte Macront

Franciaország bekérette Olaszország párizsi diplomáciai képviselőjét, Emanuela D’ Alessandrót az olasz miniszterelnök-helyettes és közlekedési miniszter, Matteo Salvini elfogadhatatlan megjegyzései miatt, amelyeket Emmanuel Macron ellen tett, amiért a francia elnök támogatja, hogy katonákat küldjön Ukrajnába – írta meg az Euronews.

A francia elnöknek a szövetségesekhez intézett felhívására, hogy küldjenek katonákat Ukrajnába, Matteo Salvini csütörtökön milánói dialektusban egyes értelmezések szerint a „húzz a p...ba” helyi megfelelőjét használta.

A portál tudósítása szerint a francia külügy intézkedése, amelyről az Agence France Presse (Afp) és a France Inter is beszámolt, alig néhány órával az olasz Liga vezetőjének csütörtöki kijelentései után érkezett.

A francia média szerint az olasz nagykövettel a csütörtöki találkozón a párizsi kormány közölte:

„ezek a megjegyzések ellentétesek a két ország közötti bizalmi légkörrel és történelmi kapcsolatokkal, valamint a közelmúltbeli kétoldalú fejleményekkel, amelyek az álláspontok erős közeledését mutatják, különösen az Ukrajnának nyújtott rendíthetetlen támogatás tekintetében.”

Az olasz miniszterelnök-helyettes milánói dialektusban arra biztatta a francia elnököt, hogy „taches al tram”, ami olaszul azt jelenti: „kapaszkodjon fel a villamosra”, ami ebben a kontextusban viszont nagyjából azt jelenti, jobban tette volna, ha az olasz katonák helyett ő maga megy Ukrajnába. A kifejezés rendkívül durvának számít, arra utal, hogy ha valaki ingyen akar utazni a villamoson, akkor kívülről rákapaszkodik.

„Vedd fel a sisakodat, a mellényedet, a puskádat, és menj Ukrajnába ”

– fejtette ki a beszámoló szerint Salvini Macronra utalva egy milánói nyilvános szereplésen.

Az olasz miniszter emellett ismét támogatásáról biztosította az Egyesült Államok és annak elnöke, Donald Trump Ukrajnával kapcsolatos politikáját.

Az EuroNews tudósítása felidézi, hogy Macron és Salvini az elmúlt években gyakran került távolról is összetűzésbe, az olasz politikus a francia államfőt „háborús uszítónak”, „bombázónak”, „képmutatónak”, „fecsegőnek”, illetve „pezsgésben túlteljesítő udvarias úriembernek” is nevezte már korábban, tavaly márciusban pedig Salvini kijelentette, hogy„ soha nem lesz olyan európai hadsereg, amelyet az az őrült Macron irányít, aki atomháborúról beszél”.

A Sky News pénteki tudósítása szerint Donald Trump az olajhoz és az ecethez hasonlította Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, mivel – mint az amerikai elnök fogalmazott, „nem jönnek ki túl jól”.

A brit hírcsatorna hírportálja arról számolt be, hogy amikor Trumpot az orosz és az ukrán elnök esetleges találkozójának kilátásairól kérdezték, az Egyesült Államok elnöke úgy fogalmazott:

„meglátjuk, hogy Putyin és Zelenszkij együtt fog-e működni”, hozzáfűzve, hogy szerinte „ez egy kicsit olyan, mint az olaj és az ecet, nyilvánvaló okokból nem jönnek ki túl jól”.

„De meglátjuk. Aztán meglátjuk, hogy ott kell-e lennem vagy sem. Inkább nem” – idézte Donald Trumpot a Sky News.

A tudósítás szerint Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt mondta, hogy „nem terveznek találkozót, a napirend még egyáltalán nem készült el”. Mint ismert, az amerikai elnök korábban bizakodóan beszélt arról, hogy a Zelenszkij–Putyin-találkozó akár már heteken belül megvalósulhat. Mindeközben napról napra fokozódnak a harcok, és olyan követelések jelennek meg, amelyek egyre távolabb sodorják a megegyezést.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter jelezte, hogy Magyarország nyitott egy esetleges budapesti csúcstalálkozóra, ám Donald Tusk lengyel miniszterelnök ellenezte a budapesti helyszínt, Volodimir Zelenszkij pedig bonyolult opciónak nevezte azt.

„Őszintén szólva, Budapest nem támogatott minket. Nem mondom, hogy Orbán Viktor politikája Ukrajna ellen irányult, de ellenezte Ukrajna támogatását”

– jelentette ki az ukrán elnök, hozzátéve, hogy Ausztriát, Svájcot, Törökországot, Szaúd-Arábiát és a Vatikánt is alkalmasabb helyszínnek gondolja.

Az amerikai elnök nemrég még bizakodóan beszélt arról, hogy a Zelenszkij–Putyin-találkozó akár már heteken belül megvalósulhat. Mindeközben napról napra fokozódnak a harcok, és olyan követelések jelennek meg, amelyek egyre távolabb sodorják a megegyezést.

Donald Trump hétfőn közölte, hogy megkezdte az előkészületeket a csúcstalálkozóra, valamint Vlagyimir Putyinnal telefonon is egyeztetett. A Kreml azonban gyorsan lehűtötte a lelkesedést: Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kijelentette, hogy Putyin kész találkozni Zelenszkijjel, de csak akkor, ha előre rendezik a legmagasabb szintű kérdéseket. Ez Moszkva részéről gyakorlatilag azt jelentené, hogy Kijevnek minden orosz követelést el kellene fogadnia – írja a BBC.

Az ukrán elnök szintén csak bizonyos feltételek mellett ülne le Vlagyimir Putyinnal tárgyalni. Volodimir Zelenszkij szeretné elérni, hogy a nyugati szövetségesekkel előre megállapodjanak Ukrajna biztonsági garanciáiról.

Friedrich Merz német kancellár szerint akár két héten belül is megvalósulhatna a találkozó, majd kijelentette „nem tudjuk, lesz-e ehhez bátorság Putyinban”.

Budapest mint helyszín? Zelenszkij szerint szóba sem jöhet

A Fehér Házban tartott megbeszélések után Budapest is felmerült a lehetséges helyszínek között, amelynek ötletét az amerikaiak is támogatták. Szijjártó Péter külügyminiszter szintén jelezte, hogy Magyarország nyitott a budapesti csúcstalálkozóra: „Magyarországra bármikor jöhetnek a felek a háború lezárásáról tárgyalni, csak kérjük, hogy egy órával előtte szóljanak, hogy tisztességes, biztonságos és egyforma körülményeket biztosíthassunk mindenkinek” – mondta.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kész tárgyalóasztalhoz ülni Vlagyimir Putyinnal és megvitatni a területi kérdéseket – jelentette be pénteken az NBC Newsnak Szergej Kiszlicja ukrán külügyi államtitkár. Az Interfax beszámolója szerint a Putyin–Zelenszkij csúcstalálkozó időpontjáról egyelőre még nem döntöttek, azonban Kiszlicja elmondta, hogy Ukrajnának legalább egy hétre van szüksége ahhoz, hogy  „megbízható biztonsági garanciákat” készítsenek elő.

Szergej Kiszlicja hangsúlyozta, hogy amennyiben a találkozó nem valósul meg, az Egyesült Államoknak azonnali és jelentős nyomást kell gyakorolnia Oroszországra, hogy érezzék a következményeket. „A további nyomásnak majdnem azonnalinak kell lennie, amikor lejár az az időkorlát, amelyet Trump elnök jelölt meg” – mondta.

Az ukrán külügyi államtitkár megerősítette, hogy Volodimir Zelenszkij kész a területi kérdésekről tárgyalni, de csak az aktuális frontvonal mentén kiindulva.

Hozzátette, hogy az elnök mind a törvényhozást, mind a közvéleményt figyelembe veszi, de „az ukrán lakosság határozottan ellenzi, hogy békéért cserébe földeket adjanak át”.

A lap szerint tovább bonyolíthatja a diplomáciai törekvéseket, hogy Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteken határozottan kijelentette, hogy jelenleg nem tervezik, hogy Vlagyimir Putyin és Volodimir Zelenszkij találkozzanak.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök washingtoni sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy Ukrajna 90 milliárd dollárért – mintegy 30,74 billió forintért – vásárolna fegyvert az Egyesült Államoktól. Az ajánlatban többek között repülőgépek és légvédelmi rendszerek szerepelnek, amelyeket Európa finanszírozna.

Elemzők szerint a kezdeményezés nem csupán katonai, hanem politikai célt is szolgál: az ukrán elnök abban bízik, hogy a milliárdos üzlet Donald Trump amerikai elnök Kijev melletti elkötelezettségére is hatással lesz – írja a The Kyiv Independent.

A lap szerint Volodimir Zelenszkij ajánlata egy 50 milliárd dolláros drónüzletet is tartalmaz, amely az ukrán hadiipar megerősítését célozná. Az Egyesült Államokban rendelkezésre álló fejlett rendszerek – Patriot rakéták, és páncélozott járművek – továbbra is nélkülözhetetlenek Ukrajna számára.

„Volodimir Zelenszkij fő célja, hogy Donald Trump egy hosszú távú elkötelezettséget írjon alá Kijev mellett”

– jelentette ki John Foreman, az Egyesült Királyság volt védelmi attaséja, aki Moszkvában és Kijevben is szolgált.

Hozzátette, hogy szerinte az amerikai elnök politikáját a kiszámíthatatlanság jellemzi, így gyakorlatilag nincs biztos garancia. John Foreman felidézte, hogy Donald Trump elnöksége alatt többször is befagyasztotta a fegyverszállításokat, majd időről időre az ukrán területi engedmények lehetőségét is felvetette Moszkva felé. Véleménye szerint ez az ingadozás komoly kihívást jelent a szövetségesek számára, akik stabilitást keresnek a háborús stratégia alakításában.

Az ukrán elnöki hivatal sajtószolgálatának felvételén Volodimir Zelenszkij ukrán elnök 155 milliméteres lövedékeket tekint meg az amerikai hadsereg pennsylvaniai hadianyaggyártó üzemében tett látogatásán Scrantonban 2024. szeptember 22-én (Fotó: MTI/EPA/Ukrán elnöki hivatal sajtószolgálata)

Az európai vezetők – Emmanuel Macron és Keir Starmer részvételével – szimbolikusan kiálltak Volodimir Zelenszkij mellett Washingtonban, de konkrét pénzügyi elköteleződést egyelőre nem vállaltak. Timothy Ash, a Chatham House elemzője szerint a kontinens vezetői magánbeszélgetésekben valószínűleg az amerikai megbízhatóság hiányát hangsúlyozzák. Ukrajna szövetségesei tisztában vannak vele, hogy Európának még hosszú évekbe telik, hogy önálló védelmi képességeket építsenek ki, miközben függőben maradnak az amerikai fegyverszállításoktól.

Az Európai Unió 27 ezermilliárd dolláros gazdaságával ki tudná fizetni Volodimir Zelenszkij 90–100 milliárd dolláros ajánlatát, azonban kulcskérdés maradna az amerikai elköteleződés megbízhatósága.

A Financial Times által is idézett források szerint Európa aggódik amiatt, hogy a Trump-adminisztráció nem tartaná tiszteletben a megállapodásokat.