Moszkva felmondott egy fontos nukleáris szerződést

Oroszország jogosult arra, hogy bármilyen intézkedést megtegyen a közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták (INF) telepítésének kérdésében, és most már semmi sem korlátozza ebben – jelentette ki Dmitrij Peszkov elnöki sajtótitkár kedden az orosz médiának.

„Oroszországra többé nem vonatkozik semmilyen korlátozás ebben a kérdésben. Oroszország többé nem tartja úgy, hogy bármi is korlátozná. Oroszország feljogosítva tartja magát arra, hogy szükség esetén megfelelő intézkedéseket, megfelelő lépéseket tegyen” – mondta a Kreml szóvivője.

Közölte, hogy Moszkva részéről aligha érdemes nyilvános bejelentésekre számítani az említett kategóriájú rakétafegyverek telepítéséről, mert védelmi kérdésről van szó, amely „elég érzékeny és nem nyilvános”.

Oroszország észlelte az Egyesült Államoknak az Indiához az orosz olaj importjával kapcsolatban intézett fenyegetéseit, amelyeket nem tart jogszerűnek – jegyezte meg, hangsúlyozva, hogy a szuverén országoknak jogukban áll megválogatni kereskedelmi és gazdasági együttműködési partnereiket, és „maguknak megválasztani azokat a kereskedelmi és gazdasági együttműködési rendszereket, amelyek az érdekeiket szolgálják”.

Peszkov a „politikai indíttatású döntés mintapéldájának” nevezte, hogy Chisinauban kedden korrupció jogcímén első fokon hétévi szabadságvesztésre ítélték Evgeniya Gutult, a moldovai gagauz autonóm terület vezetőjét. Hangot adott álláspontjának, miszerint Moldovában a kormányzat a választási kampány során nyílt és jogellenes nyomást gyakorol a politikai ellenfelekre.

Oroszország nem tekinti többé kötelezőnek magára nézve a rövid és közepes hatótávolságú rakéták telepítésére vonatkozó önkorlátozást, amely moratórium szerinte okafogyottá vált – közölte hétfőn az orosz külügyminisztérium.

A moszkvai tárca ezzel összefüggésben a kollektív Nyugat rövid és közepes hatótávolságú rakéták telepítésével kapcsolatos lépéseire hívta fel a figyelmet, s hangsúlyozta:

ezek közvetlen biztonsági fenyegetést jelentenek Oroszország számára.

A minisztérium leszögezte, mindez válaszintézkedéseket követel az orosz féltől. „Mivel többszöri figyelmeztetéseinket ebben a kérdésben figyelmen kívül hagyták, és a helyzet az amerikai gyártmányú, földi indítású közepes hatótávolságú rakéták európai és az ázsiai-csendes-óceáni térségben való tényleges telepítése felé halad, az orosz külügyminisztérium megállapítja, hogy megszűntek a feltételek az egyoldalú moratórium fenntartására a hasonló fegyverek telepítése tekintetében, és jogosult kijelenteni, hogy az Oroszországi Föderáció többé nem tekinti magát kötelezettnek a korábban elfogadott önkorlátozások betartására” – tette hozzá a külügyminisztérium.

Az Egyesült Államok 2019 augusztusában kilépett a Washington és Moszkva között 1987-ben létrejött, a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló (INF) szerződésből. Oroszország akkor közölte, hogy tartózkodni fog ilyen fegyverek telepítésétől, amennyiben az Egyesült Államok is így tesz. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter tavaly decemberben azonban jelezte, hogy Moszkva válaszolni fog az Egyesült Államok és a NATO stratégiai szférában tett „destabilizáló lépéseire”.

A cseh elnök szerint Ukrajna szuverenitásának ára az orosz megszállás ideiglenes elfogadása

A cseh köztársasági elnök szerint a Nyugatnak nem lenne szabad Ukrajnát az összes megszállt terület azonnali felszabadítására kényszerítenie. Petr Pavel úgy véli, hogy a háborút nem katonailag, hanem gazdasági nyomással lehet megnyerni. Ezt az álláspontot Orbán Viktor miniszterelnök többször is megfogalmazta, legutóbb júniusban a Ben Shapirónak adott interjújában, amikor kijelentette: „Az ukrajnai háborút nem lehet megnyerni a lövészárkokban.”

A Cseh Köztársaság elnöke, Petr Pavel a BBC-nek adott interjújában arról beszélt, hogy Ukrajna fennmaradása mint szuverén állam akár azzal is járhat, hogy ideiglenesen elfogadja az orosz megszállás alatt álló területek státuszát – jogi elismerés nélkül. Az Ukrajinszka Pravda és az European Pravda beszámolója szerint Pavel úgy fogalmazott: „Nagyon igazságtalan lenne, ha a Nyugat arra kényszerítené Ukrajnát, hogy azonnal felszabadítsa az összes megszállt területet, hiszen nem akarjuk kiirtani az ukrán nemzetet. A célunk az, hogy Ukrajna független és önálló országként fennmaradjon.”

Petr Pavel elismerte, hogy jelenleg – még nyugati támogatással is – Ukrajna nincs olyan helyzetben, hogy rövid időn belül, jelentős emberveszteségek nélkül visszafoglalja az orosz megszállás alatt álló régiókat.

Ezért véleménye szerint ha a függetlenség ára az, hogy bizonyos területek ideiglenesen orosz megszállás alatt maradnak, de a nemzetközi közösség ezeket nem ismeri el jogilag, akkor „ez elfogadható kompromisszum lehet”. A cseh elnök hangsúlyozta, hogy a katonai támogatás továbbra is elengedhetetlen Ukrajna számára, ugyanakkor kijelentette, hogy „ezt a háborút nem lehet csupán a harctéren megnyerni”.

Orbán Viktor a Ben Shapirónak adott júniusi interjúban hasonló véleményének adott hangot, kijelentve, hogy: „Az ukrajnai háborút nem lehet megnyerni a lövészárkokban.”

Úgy véli, Európának és az Egyesült Államoknak sokkal nagyobb gazdasági nyomást kellene gyakorolnia Oroszországra, mert ez „igen hatékony eszköz a meggyőzésre”. Szerinte a jelenlegi gazdasági helyzetében Oroszország nem lenne képes hosszú távon ellenállni az ilyen jellegű nyomásnak, és végül kénytelen lenne tárgyalóasztalhoz ülni.

Petr Pavel július elején azt is kijelentette, hogy nem ért egyet azzal az állítással, miszerint Oroszország megnyerte volna a háborút. Kiemelte: mindkét félnek megvannak a saját problémái és korlátai, amelyek meggátolják őket abban, hogy döntő fölénybe kerüljenek a fronton.

Megközelíti a 400 ezret azoknak az ukrán katonáknak a száma, akik önkényesen elhagyták az alakulatukat – írta meg egy kárpátaljai magyar nyelvű portál egy ukrán parlamenti képviselőre hivatkozva. A Kárpáthír Anna Skorokhod állítására hivatkozva arról számolt be, hogy az ukrán hadseregben zajló tömeges dezertálások legfőbb oka a parancsnokok bánásmódja és a kilátástalanság.

A Kárpáthír cikke szerint Anna Skorokhod ukrán parlamenti képviselő egy vasárnapi interjúban arról beszélt, hogy bár a közel 400 ezer fős adat nem jelent végleges veszteséget, mivel sokan később visszatérnek az egységükhöz, a helyzet mégis súlyos. A képviselő szerint sokan elvi okokból soha nem fognak visszatérni a hadseregbe.

„Nem lehet állatként bánni azokkal, akik önként jelentkeztek és három éven át harcoltak anélkül, hogy a családjukat látták volna”

– fogalmazott a portál tudósítása szerint a képviselő, aki szerint ezeknek a katonáknak joguk lenne hazatérni a családjukhoz és a civil életbe, ám ehelyett azt a tájékoztatást kapják, hogy „csak a győzelem után térhetnek haza”, ami Skorokhod véleménye szerint csak tovább ront a helyzeten. Kiemelte, hogy a katonák eltűnésének elsődleges oka a vezetés bánásmódja.

A tudósításban egy ukrán újságíróra, Volodimir Bojkóra hivatkozva arról is beszámoltak, hogy 2025 első felében több mint 107 ezer büntetőeljárás indult dezertálás és önkényes távollét miatt, miközben a 2022-es eszkaláció óta az ilyen esetek száma meghaladta a 230 ezret.

Elsősorban kimerült és motiválatlan ukránok dezertálnak

Helyi tisztviselők és sajtóértesülések szerint a katonák távozásának fő okai a kimerültség, a motiváció hiánya és a bürokratikus akadályok. Példaként említik, hogy a leszerelésre jogosult katonáktól is megtagadják a szolgálatból való elbocsátást. Skorokhod egy korábbi nyilatkozatában a parancsnokok által elkövetett korrupciót és a harci pótlékok kicsikarását is a problémák közé sorolta – számolt be róla a KárpátHír.

A cikkben emlékeztettek, hogy Ukrajna a konfliktus kezdete után általános mozgósítást rendelt el és a 18 és 60 év közötti férfiaknak megtiltották az ország elhagyását, tavaly pedig a sorkötelezettségi korhatárt 27-ről 25 évre csökkentették és a mozgósítási szabályokon is szigorítottak.

A kárpátaljai portál a Russia Todayre hivatkozva arról is írt, hogy a kényszersorozási kampány több alkalommal vezetett erőszakos összetűzésekhez a vonakodó újoncok és a toborzótisztek között, felidézve, hogy a múlt héten Vinnicja városában zavargás tört ki, amikor a tüntetők megpróbálták kiszabadítani az újonnan mozgósított férfiakat. Mint ismert, egy ilyen kényszersorozással összefüggő súlyos bántalmazást követően vesztette életét a magyar nemzetiségű, magyar állampolgársággal is rendelkező Sebestyén József.