Mit várhatunk az alaszkai csúcstól?

Kaiser Ferencet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docensét kérdezte a hirado.hu.

A biztonságpolitikai szakértő szerint Moszkva részéről a valós békéről és a taktikai időhúzásról is szólhat az alaszkai csúcstalálkozó. Hozzátette, hogy a tárgyalási szándék önmagában még nem változtat az orosz hadműveleteken.

„Az oroszok változatlan ütemben támadnak, napi szinten legalább száz drónnal és rakétával célozzák az ukrán nagyvárosokat, a fronton is haladnak előre – igaz hatalmas véráldozatok árán – tehát veszítenivalójuk nincs. Ha egy megfelelő ajánlatot kapnak, amit Kijev elutasít, onnantól kezdve azt is mondhatják, hogy Ukrajna nem akar megállapodást”

– mondta a hirado.hu-nak Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense.

A szakértő nem tartja valószínűnek, hogy az utolsó pillanatban Volodimir Zelenszkijt is meghívják a pénteki eseményre. Felidézte, hogy az amerikaiak eredetileg háromoldalú egyeztetést szerettek volna, ám az orosz vezetés kizárta annak a lehetőségét, hogy az ukrán elnökkel tárgyaljanak.

Mint mondta, a következő orosz-amerikai csúcstalálkozón már nagyobb eséllyel vehetne részt az ukrán elnök is.

Kaiser Ferenc szerint Volodimir Zelenszkij jogosan félhet attól, hogy az oroszok és az amerikaiak Ukrajna megkerülésével állapodnak meg.

Megjegyezte, hogy az amerikai külpolitika elsődleges fókusza nem Ukrajna, hanem Kína, ami Moszkvának kedvező lehet. Az esetleges Trump-Putyin megállapodás viszont az Európai Unió számára is komoly diplomáciai kérdéseket vetne fel.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke 2023. február 9-én (Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)

„Egy hosszabb és tartósabb békemegállapodás csak úgy jöhetne létre, ha benne vannak az ukránok és az európaiak is. Az Egyesült Államok egyedül nem tud megegyezni ebben a konfliktusban, legalább is egy tartós egyezmény nem születhet az európai partnerek megkerülésével” – hangsúlyozta Kaiser Ferenc.

Hozzátette, hogy amennyiben elfogadottá válna, hogy puszta katonai erővel és erőszakkal lehet országhatárokat módosítani, az a második világháború utáni nemzetközi rend alapelveit kérdőjelezné meg.

Kaiser Ferenc az ukrán belpolitikai helyzetre kitérve elmondta, hogy a július végi tüntetések Volodimir Zelenszkij tárgyalási mozgásterére is hatással voltak. Mint mondta, az államfő ügyesen kivonta magát a korrupcióellenes szervezetek jogköreinek szűkítésével kapcsolatos botrányból, ugyanakkor az állandó sorozások továbbra is társadalmi elégedetlenséget váltanak ki.

Kizárt, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán területeket adjon át

Az elmúlt napokban olyan információk is szárnyra kaptak, miszerint Oroszország a tűzszünet feltételeként Donbász bizonyos területeit próbálja megszerezni Ukrajnától. A biztonságpolitikai szakértő úgy látja, hogy a találkozóról szóló információk kiszivárogtatása akár egy tudatos elterelés része is lehet. „Az biztos, hogy amit Oroszország fegyverrel megszerzett, arról nemigen mond le. Ukrajnának pedig nincs katonai képessége, hogy visszaszerezze ezeket a területeket” – fogalmazott.

Hangsúlyozta, hogy Volodimir Zelenszkij nem köthet olyan megállapodást, amelyben Oroszországnak területeket ad át. Egy ilyen egyezség nemcsak politikai, hanem akár személyes értelemben is végzetes lehetne az ukrán elnök számára.

A szakértő szerint Ukrajna nem tudja katonailag megnyerni a háborút, ugyanakkor a békét célzó megállapodások sem hajlandó bármi áron megkötni.

Ha Moszkva túl sokat kérne, az már az amerikai érdekekkel sem feltétlenül esne egybe. Megjegyezte, hogy Donald Trumpnak nem elemi érdeke, hogy Oroszország mindent megszerezzen, az Egyesült Államok pedig bizonyos szinten igyekszik nyomást gyakorolni Moszkvára.

Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök Oszakában 2019. június 28-án (Fotó: MTI/EPA/Mihail Klimentyev)

A békemegállapodásokra még várni kell

A pénteki alaszkai találkozóról szólva Kaiser Ferenc úgy vélekedett, hogy a legjobb forgatókönyv egy újabb egyeztetés előkészítése lehetne, amely egy tartósabb tűzszünet alapjait teremtené meg.

Mint mondta,

a békemegállapodások egyelőre még messze vannak, így legfeljebb egy szándéknyilatkozat születhet, amelyet az ukránoknak és az európaiaknak is el kellene fogadniuk.

Emellett azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a felek között nem születik egyezség, és csupán egy udvarias, de tartalmatlan nyilatkozatot adnak ki.

Az Oroszországnak adott ultimátumról, és az amerikai szankciókról a szakértő elmondta, hogy könnyen elhúzódhatnak, hiszen az orosz fél egy gesztust tett az amerikaiak felé. Kaiser Ferenc úgy véli, hogy amennyiben Donald Trump kedvező benyomással távozik a találkozóról, úgy érdemi eredmény nélkül is politikai sikerként kommunikálhatja azt a szavazói felé. A szakértő szerint nem szabad elfelejteni, hogy a külpolitika minden országban szorosan összefonódik a belpolitikával.

Hozzátette, hogy az amerikai elnök számára már az is személyes győzelem lehet, hogy le tudott ülni tárgyalni Vlagyimir Putyinnal, és rá tudta venni az orosz vezetőt az egyeztetésre. Ugyanakkor nem zárta ki, hogy Washington úgy érzi majd, hogy ismét megtévesztette őt Moszkva. Ebben az esetben akár az Oroszországgal szembeni szankciók szigorítása is napirendre kerülhet.

Az orosz külügyminisztérium elutasította a területcserét Ukrajnával, hangsúlyozva, hogy Oroszország területi felosztása alkotmányosan rögzített – írja a Lenta.ru orosz hírportál. Donald Trump tervei szerint a közelgő alaszkai találkozón a területi kérdéseket és a konfliktus lezárását szeretnék megvitatni, de Oroszország nem hajlandó engedni területi követeléseiből.

Az orosz külügyminisztérium reagált a lehetséges „területcserére”, amelyet az Egyesült Államok és Oroszország vezetői, Vladimir Putyin és Donald Trump, megvitatnának a közelgő alaszkai csúcstalálkozón. Az orosz külügyminisztérium képviselője, Alekszej Fadejev a sajtótájékoztatón kijelentette, hogy a területi kérdésekről való tárgyalásokat nem szükséges bonyolítani, mivel Oroszország területi felosztása egyértelműen rögzítve van az orosz alkotmányban. „Mindez világosan le van írva, és semmi sem indokolja, hogy ezen változtassunk” – mondta Alekszej Fadejev.

Trump korábban bejelentette, hogy az augusztusi találkozón szeretné a konfliktus lezárására tett erőfeszítéseik részeként megvitatni Ukrajna területi kérdéseit. Az amerikai elnök elképzelése szerint ez magában foglalhatja „bizonyos területek visszaadását Ukrajnának”.

Trump célja a háború befejezése és a területi kérdések rendezése.

A találkozóra augusztus 15-én kerül sor az alaszkai Anchorage-ben. Oroszország számára azonban a területi egyezségek nem tárgyalhatók, mivel az ország alkotmánya szerint az orosz területek védelme és sérthetetlensége alapvető nemzeti érdek. Az orosz külügyminisztérium célja, hogy a tárgyalások kizárólag az orosz nemzeti érdekek figyelembevételével folytatódjanak, és semmilyen területi engedmény nem kerülhet szóba. Az orosz válasz egyértelmű üzenet:

Trump ugyan hajlandó lenne tárgyalni a területi kérdésekről, Oroszország határozottan elzárkózik bármilyen területcserétől.

A találkozó geopolitikai jelentősége továbbra is kérdéses, mivel mindkét fél számára fontos, hogy a konfliktus végére pont kerüljön, de az orosz területi integritás mindenek felett áll.

Két amerikai kutató és egy nyugati biztonsági forrás szerint úgy fest, hogy Oroszország az új, nukleáris töltetekkel felszerelhető, nukleáris meghajtású cirkálórakétájának a tesztelésére készül – azzal párhuzamosan, hogy  Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken találkozik Donald Trump amerikai elnökkel.

Minderről a Reuters számolt be, amelynek az említett források – köztük Jeffrey Lewis, a kaliforniai Middlebury Institute of International Studies munkatársa, és Decker Eveleth, a virginiai CNA kutató- és elemző szervezet munkatársa – beszéltek az orosz tervekről. A hírügynökség szerint a két kutató külön-külön jutott erre a következtetésre, miután tanulmányozták a Planet Labs  műholdas vállalatnak az elmúlt hetekben, keddig bezárólag készített felvételeit.

A kutatók egyetértettek abban, hogy a fotók kiterjedt tevékenységet mutatnak a Barents-tengeri Novaja Zemlja szigetcsoporton található Pankovo tesztközpontban, beleértve a személyzet, a felszerelés, valamint a hajók és repülőgépek számának növekedését, amely a 9M730 Burevesztnyik nevű rakéták korábbi tesztjeinél is látható volt.

A Planet Labs felvételei azt mutatják, hogy július vége óta konténerek, berendezések és személyzet érkezik a helyszínre. „Láthatjuk az összes tevékenységet a tesztelési helyszínen, ami egyrészt hatalmas mennyiségű ellátmány beérkezését jelenti a műveletek támogatására, másrészt pedig mozgást azt a helyet illetően, ahol ténylegesen elindítják a rakétát” – mondta Lewis.

Elmondása szerint két, tesztadatok gyűjtésére alkalmas repülőgép állomásozik július közepe óta a szigetcsoport Rogacsevo katonai repülőterén. A Reutersnek átadott képeken két nagy repülőgép látható, amelyekre csészealj alakú radarkupolák vannak felszerelve. Emellett legalább öt hajó volt jelen, amelyek korábbi tesztekhez kapcsolódtak, és egy hajók követésére szakosodott weboldal, a VesselFinder.com szerint egy hatodik hajó is a helyszínre érkezett kedden a tervek szerint. Ezen kívül Decker Eveleth elmondta:  július végén észrevette, hogy a Burevesztnik indítóállványt az időjárás ellen védő burkolatot előre-hátra mozgatták, amit ő „nagyon egyértelmű bizonyítéknak” tartott a tesztre vonatkozó tervekre.

A kutatók mellett egy nyugati biztonsági forrás – aki kérte, hogy ne hozzák nyilvánosságra a nevét – megerősítette, hogy Oroszország a Burevesztynik tesztelésére készül. Jeffrey Lewis pedig azt mondta, hogy

a teszt még ezen a héten – vagyis a Trump-Putyin találkozóval nagyjából egy időben – megtörténhet.

A Fehér Ház nem kommentálta a Burevesztnik-teszt lehetőségét a Reuters megkeresésére. A Pentagon, a CIA és az orosz védelmi minisztérium ugyancsak nem volt hajlandó nyilatkozni az ügyről.

Putyin szerint „legyőzhetetlen” fegyverről van szó

Az orosz elnök korábban szintén beszélt a NATO által SSC-X-9 Skyfall névre keresztelt Burevesztnikekről, és azt mondta: a fegyver a jelenlegi és jövőbeli rakétavédelmi rendszerek számára „legyőzhetetlen”, szinte korlátlan hatótávolsággal és kiszámíthatatlan repülési pályával rendelkezik.

Hogy ez így van-e, azt nehéz megerősíteni: a szakértők szerint  nem világos, hogy a rakéta képes-e kijátszani a védelmi rendszereket, biztosít-e Moszkvának olyan harci képességeket, amelyekkel még nem rendelkezik, és hogy sugárzást bocsát-e ki repülési pályája mentén. Mindenesetre Lewis, Eveleth és két másik fegyverzet-ellenőrzési szakértő szerint

a rakéta fejlesztése Moszkva számára még nagyobb jelentőségre tett szert, mióta Trump januárban bejelentette az amerikai Golden Dome (Aranykupola) rakétavédelmi pajzs fejlesztését.

A kutatók és szakértők szerint a tesztet már jóval a múlt heti Trump–Putyin találkozó bejelentése előtt megtervezték. De Putyin, ha akarta volna, felfüggeszthette volna az amerikai kémműholdak által is látott előkészületeket azért, hogy jelezze nyitottságát az ukrajnai háború befejezésére, valamint az Egyesült Államokkal folytatott fegyverzet-ellenőrzési tárgyalások újraindítására – mondták a Reutersnek nyilatkozó szakértők. „Néha politikai okokból előrehozhatjuk vagy elhalaszthatjuk a menetrendet” – mondta Tom Countryman, a fegyverzetkorlátozásért felelős volt amerikai államtitkár-helyettes. Ráadásul a Burevesztnyik korábbi tesztjei állítólag nem sikerültek túl jól: a Nuclear Threat Initiative érdekvédelmi csoport szerint 13 ismert teszt közül csak kettő volt részben sikeres.

Több másik jele is volt a tesztnek, és a helyszín is érdekes

Eveleth és Lewis elmondták, hogy júliusban kezdték el vizsgálni a pankovói bázisról készült felvételeket. Közlésük szerint Oroszország augusztus 6-án közzétett egy értesítést a tengerészeknek, hogy augusztus 9-12. között maradjanak távol a területről.

A Reuters egy sor értesítést talált az amerikai Szövetségi Légügyi Hatóság egyik szolgálatánál is, amelyeket Oroszország adott ki,

és amelyek szerint a kilövés lehetséges időszaka augusztus 9–22. között van.

Emellett a norvég hadsereg egy e-mailben azt közölte a Reuters hírügynökséggel, hogy a Barents-tenger „kiváló helyszín az orosz rakétakísérletekhez”, és hogy a közleményekből és a tengeri figyelmeztetésekből arra lehet következtetni, hogy „kísérleti tevékenységekre készülnek” (Norvégia azért is érdekes, mert a napokban ebbe az országba amerikai bombázók érkeztek).