Megkezdődtek az orosz-amerikai tárgyalások

Fogadta a Fehér Ház különmegbízottját, Steve Witkoffot a Kremlben Vlagyimir Putyin elnök - közölte szerdán az orosz államfő sajtószolgálata.

Tájékoztatásuk szerint a több mint háromórás megbeszélésről Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója az orosz médiának elmondta, hogy a téma „elsősorban természetesen az ukrajnai válság” volt, a második téma pedig az Egyesült Államok és Oroszország közötti stratégiai együttműködés lehetséges fejlődésének kilátásai.

Mint mondta, Putyin néhány jelzést küldött az Egyesült Államoknak az ukrán kérdéssel kapcsolatban, és kapott erre vonatkozó jelzéseket Donald Trump amerikai elnöktől. A megbeszélést hasznosnak és konstruktívnak minősítette, de kitért az elől, hogy részletekbe bocsátkozzon.

„Jelenleg az a helyzet, hogy az elnökünk teljes körű információval rendelkezik, vagyis ismeri a mi jelzéseinket és Trump elnök jelzéseit is. Trumpnak még nem számoltak be a találkozó eredményeiről. Ezért tartózkodnék a részletesebb kommentártól. Meglátjuk, mikor tud Witkoff beszámolni Trumpnak a mai beszélgetésről. Ezt követően nyilvánvalóan érdemben kiegészíthetem majd a mostani kommentáromat”

– tette hozzá Usakov.

Kirill Dmitrijev, az Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap (RFPI), vezérigazgatója, aki Usakov mellett szintén jelen volt a találkozón, a Telegram-csatornáján azt írta, hogy folytatódik a konstruktív párbeszéd Oroszország és az Egyesült Államok között. Az amerikai tisztségviselő, aki az év eleje óta ötödik alkalommal látogatott el Oroszországba, szerdán kora reggel érkezett Moszkvába. Witkoff előbb Dmitrijevvel találkozott, akivel felkereste a Kreml mellett, az egykori Rosszija szálloda helyén kialakított Zarjagyje parkot. Witkoff nem válaszolt a RIA Novosztyi hírügynökségnek arra a kérdésére, hogy mit vár a tárgyalásoktól.

Korábban Tammy Bruce, az amerikai külügyminisztérium szóvivője sem bocsátkozott részletekbe a moszkvai tárgyalásokkal kapcsolatban. Azt mondta, a tárca nem tudja, hogy Donald Trump elnök mit fog majd tenni a látogatás nyomán. Hozzátette, hogy a Fehér Ház vezetője továbbra is hisz az ukrajnai konfliktus diplomáciai megoldásában.

Az amerikai elnök július 14-én 50 napos ultimátumot intézett Oroszországhoz, amelyben követelte, hogy kössön békeszerződést Ukrajnával, majd ezt az időt 10-12 napra lerövidítette.

Kilátásba helyezte, hogy a határidő betartásának elmulasztása esetén 100 százalékos vámot vet ki az Oroszországból származó árukra, valamint másodlagos vámokkal sújtja azokat az országokat, amelyek Oroszországból olajat, gázt és egyéb energiahordozókat importálnak.

Szerda reggel az orosz hadsereg csapást mért a Zaporizzsjai járásra, az eddigi adatok szerint két ember meghalt, 12 pedig megsebesült. Szerdára virradóra Oroszország több mint 40 drónnal támadt ukrajnai célpontokat, 3 helyszínen 9 becsapódást észleltek – jelentették katonai és helyhatósági forrásokra hivatkozva ukrán hírügynökségek és hírportálok.

Az ukrán katasztrófavédelem jelentése szerint Oroszország 5.55 és 6.10 között légibombákkal támadta a Zaporizzsjai járás egyik településén lévő üdülőközpont területét, 9 üdülőház és több gépkocsi megrongálódott, 5 helyen felcsaptak a lángok.

A légierő parancsnokságának szerda reggeli Telegram-jelentése szerint az elmúlt éjjel az orosz hadsereg 45 csapásmérő, illetve álcadrónnal támadt ukrajnai célpontokat. A hivatalos adatok szerint a légvédelem 36 drónt semmisített meg, 3 helyszínen összesen 9 drón célba talált, egy helyen pedig egy lelőtt drón lezuhanó roncsai okoztak károkat.

Augusztus 6-án éjjel az orosz hadsereg drónokkal és tüzérséggel támadta Dnyipropetrovszk megye Nikopoli és Szinelnyikovi járását, egy vállalat telephelye, egy lakóház és infrastrukturális létesítmények rongálódtak meg, halálos áldozatok és sebesültek nincsenek – tette közzé Szerhij Liszak katonai kormányzó a Telegramon.

Vlagyimir Putyin el fogja utasítani Donald Trump amerikai elnök ultimátumát. Az amerikai elnök arra szólította fel orosz kollégáját, hogy augusztus 8-ig kezdje el az ukrajnai háború tárgyalásos rendezését, ellenkező esetben az Egyesült Államok 100 százalékos másodlagos vámokat fog kivetni az orosz energiahordozókra – írja a Reuters.

A lehetséges orosz válasz részleteiről Kreml közeli források beszéltek a hírügynökségnek, akik kifejtették:

Putyin nem akarja magára haragítani Trumpot, de az orosz háborús célok elérését fontosabbnak tartja.

A Reuters rögzíti, az orosz háborús célkitűzések a négy hadszíntérnek minősülő kelet-ukrajnai – Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsje és Herszon – régiók teljes mértékben történő elfoglalását, valamint Ukrajna „demilitarizálását” – vagyis az ukrán haderő jelentős csökkentését – és „semlegességének” rögzítését – azaz Ukrajnának a NATO és EU-tagságról való lemondását – jelentik.

„Putyin elszántságát a folytatásra az a meggyőződése motiválja, hogy Oroszország győzedelmeskedni fog, valamint az a kételye, hogy az újabb amerikai szankcióknak nagy hatással lesznek a három és fél éve tartó háború során egymást követő gazdasági büntetőintézkedések hullámai után”

– nyilatkozta a Reuters egyik meg nem nevezett forrása. Donald Trump amerikai elnök július közepén ultimátumot adott Vlagyimir Putyinnak az ukrajnai háború lezárásáról. Az amerikai elnök eredeti követelése úgy szólt, ha Putyin 50 napon belül nem kezdi el a háború lezárását, akkor az Egyesült Államok 100 százalékos másodlagos – vagyis a beszerzői oldalt érintő – vámokat fog kivetni az orosz energiahordozókra. Később az 50 napos határidőt 10 napra módosította, amely ezen a héten, augusztus 8-án fog lejárni.

Bár hivatalosan kereskedelmi egyezményként hirdették meg, az Európai Unió és az Egyesült Államok július végén bejelentett új megállapodása ennél jóval többről szól – jelentette ki Maros Sefcovic, az Európai Bizottság alelnöke. Mint fogalmazott: „Ez nem csak a kereskedelemről szól, hanem a biztonságról, Ukrajnáról és a jelenlegi geopolitikai helyzetről is.”

Az új kereskedelmi megállapodás értelmében az Egyesült Államok egységes, 15 százalékos vámtarifát vezet be az EU-ból származó legtöbb exportra. Emellett az uniós tagállamok három éven belül 750 milliárd dollár értékben vásárolnak amerikai olajat, földgázt és nukleáris energiát.

Sefcovic szerint azonban a megállapodás mögött komolyabb stratégiai szándék húzódik meg: az EU célja az volt, hogy biztosítsa Washington további katonai és politikai támogatását Ukrajna számára – írja az Euractiv.

„Nem részletezhetem a teljes tárgyalási folyamatot, de biztosíthatom, hogy nem kizárólag gazdasági kérdések kerültek napirendre”

– tette hozzá.

Az uniós nyilatkozatok hátterében egyre növekvő aggodalom húzódik az amerikai támogatás fenntarthatósága miatt. Donald Trump, aki a közelmúltban többször is bírálta Ukrajna amerikai támogatását, továbbra is nyomást gyakorol mind Kijevre, mind Moszkvára a háború befejezése érdekében.

Ennek ellenére Trump a közelmúltban jelezte: Patriot rakétarendszereket szállítana Ukrajnának – azokat azonban az EU tagállamai finanszíroznák.

Brüsszel szerint a mostani kereskedelmi alku egyfajta „hozzáadott ár” volt, amelyet azért fizetett meg az EU, hogy az Egyesült Államok a jelenlegi globális kérdésekben egyeztetett álláspontot képviseljen.

„Innentől már csak felfelé vezethet az út” – fogalmazott Sefcovic optimistán.

A megállapodás bejelentését követően azonnal megszólalt Oroszország is.

Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese úgy nyilatkozott: „Ez a megállapodás nyilvánvalóan Oroszország ellen irányul, hiszen megtiltja az orosz olaj és gáz vásárlását.”

Kritikák Európán belül is érkeztek. Orbán Viktor magyar miniszterelnök – aki Donald Trump egyik legközelebbi európai szövetségese – élesen bírálta az egyezséget, és azt állította:

„Trump megette reggelire az Európai Bizottság vezetőjét.”

Franciaország, amely az utóbbi időben Ukrajna egyik legaktívabb támogatójává vált, szintén elítélte a megállapodást, és felszólította az Európai Bizottságot, hogy aktiválja az úgynevezett „kereskedelmi nehéztüzérséget” az amerikai szolgáltatásimport korlátozására válaszul.

Németország, Olaszország, Szlovákia és Csehország óvatos támogatásukról biztosították a megállapodást, ugyanakkor hangsúlyozták:

számos részlet még tisztázásra vár.