
Kiderült a brutális Tisza-adó, Magyar Péter dührohamot kapott
"Nem lehetünk ennyire ostobák" - kiabálta.
„Ennyire nem lehetünk ostobák!” – fakadt ki Magyar Péter, miután kiszivárgott a Tisza Párt adóemelési terve. A belső botrányt Tarr Zoltán elszólása tetézte, amely után a pártvezető tagadni próbált, miközben a baloldali sajtó igyekezett eltusolni a történteket.

– Ennyire nem lehetünk ostobák. Még Gyurcsány is legalább a választás után mondta el az őszödi beszédét, de mi már előtte! – fakadt ki Magyar Péter Deák Dániel forrásai szerint, miután Tarr Zoltánék lebuktatták az adóemelési terveiket.

Az Index birtokába került feljegyzés szerint a Tisza Párt gazdasági munkacsoportja – amelynek munkáját Dálnoki Áron koordinálja – egy hosszabb, összetett gazdasági programot készített, amit azóta gazdasági szakemberek szélesebb körének is bemutattak.
A hírek szerint olyan, a Tisza Párt holdudvarához tartozó közgazdászok kezén is átment ez az anyag, mint Bod Péter Ákos vagy a Tisza Párt kongresszusán nemrég feltűnt korábbi fideszes államtitkár, Kármán András.
A munkacsoport vaskos személyijövedelemadó-emelésről szóló javaslatot készített a Magyar Péter vezette párt számára. Az elképzelés lényege, hogy már az átlagos jövedelműek adóját is megemelné. Tar Zoltán egy belső tiszás fórumon pedig arról beszélt, hogy a választások után mindent lehet, addig viszont csak egymás között beszéljenek erről.
Megkezdődött a tűzoltás, a sajtó is beszállt
Mint Deák Dániel kifejtette, mint minden ilyen botrány esetében, Magyar Péter tagad, azt állítja, hogy nem léteznek ilyen tervek, ők adót szeretnének csökkenteni. Ez a válságkommunikáció a Tisza kemény magjának meggyőzéséről szól, ugyanakkor miután az emberei – köztük például Tarr Zoltán – elszólták magukat, ezt a középen álló szavazók már nem hiszik el neki, ezzel tisztában van Magyar Péter is.
Az elemző kiszúrta: Magyar Péternek azonnal segítségére sietett a baloldali sajtó.
A 24.hu nevű balliberális propagandalap például úgy írt cikket a Tisza-adóról, hogy a két főszereplő, Tarr Zoltán és Dálnoki Áron nem is szerepel benne. De a Telex is elkezdte védeni a védhetetlent, azonnal beállt a Tisza-adó mögé. Ez is jól mutatja Deák szerint, hogy a balliberális sajtó valójában a Tisza kampánycsapatának része, nem független szereplő.
Magyar Péter mindenkit letiltott, úton a manipuláció
Azt írja az elemző, hogy a Kulja András és Takács Péter közötti vita után Magyar minden tisztviselőt letiltott a vitáról, a mostani eset után pedig újra mindenkinek megtiltotta a nyilatkozást is a pártban. Ezzel akarja elérni Magyar Péter, hogy elüljön a botrány,
ne legyen több olyan nyilatkozat, ami alátámasztja, hogy valóban adóemelésre készül.
Ilyen helyzetekben Magyar Péter mindig egy manipulatív közvélemény-kutatást rendel meg, amellyel azt igyekszik bizonygatni, hogy minden rendben van. Ezúttal a Mediánra esett a választása Deák Dániel információi szerint. A Gyurcsány-kormánynak is dolgozó Hann Endre már elkezdte az adatfelvételt, a manipulatív adatait pedig várhatóan jövő hét szerdán vagy csütörtökön publikálja majd.
Egy, az Index birtokába került belső feljegyzés arról tanúskodik, hogy a Tisza Párt radikális adópolitikai fordulatra készül.. A párt gazdasági kabinetje háromkulcsos progresszív szja bevezetését javasolja, amelynek értelmében már
az átlagbér is a 22 százalékos kulcs alá esne, míg a havi 1 millió 250 ezer forint felett keresőknek 33 százalékos adót kellene fizetniük.
Ez különösen szembetűnő annak fényében, hogy Magyar Péter korábban még a személyi jövedelemadó csökkentését ígérte. A Tisza Párt tavasszal a „Nemzet Hangja” konzultációban még arról kérdezte támogatóit: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a személyi jövedelemadó (szja) egységesen 9%-ra csökkenjen?” A kérdőívet kitöltő több mint 1,1 millió emberből 900 ezren igennel válaszoltak.
A konzultáció eredményeit Magyar Péter akkor úgy értékelte, hogy azok pártja 2026-os programjának gerincét alkotják majd, amely így közel 2000 milliárdos kiesést okozna a költségvetésben – különösen, ha hozzávesszük a radikális áfacsökkentést is, amit szintén belengetett a párt.
A konzultációban ugyanis a gyógyszerek áfájának eltörlése és az „egészséges élelmiszerek” áfájának 5 százalékra mérséklése 90 százalék feletti támogatást kapott. Ezekhez képest az egységes 9 százalékos szja terve 81,9 százalékos támogatottságot ért el, amelynél kevesebben csak Ukrajna EU-tagságát támogatták a Tisza hívei. A háttérben állhat, hogy a párt szimpatizánsai között sok ellenzéki választó van, akik régóta a többkulcsos adó igazságossága mellett érvelő „óellenzéki” politikusokra hallgatnak.

A most kiszivárgott dokumentum szerint a párt gazdasági kabinetje nemcsak a háromkulcsos szja mellett érvel, hanem a lakossági adókedvezmények szűkítését is javasolja. A tervezet értelmében
évi ötmillió forint alatt maradna a 15 százalékos adó, ötmillió és 15 millió között 22 százalékot kellene fizetni, míg efölött 33 százalékot.
Ez azt jelentené, hogy már havi 416 ezer forint felett emelkedne az adóteher, vagyis nemcsak az átlag-, de a mediánjövedelműek is érintettek lennének. A legfelső kategória pedig például az orvosok többségét is sújtaná. A dokumentum hitelességét ugyan nem sikerült hivatalos jelzések alapján megerősíteni, ám több, a párt gazdasági terveire rálátó forrás az Indexnek megerősítette, hogy Magyar Péterék valóban a többkulcsos szja bevezetését fontolgatják.
Egyikük még a jövedelmi sávokat és adókulcsokat is pontosan vissza tudta idézni. A munkát Dalnoki Áron gazdasági munkacsoportja koordinálja, és értesülések szerint a tervezet olyan közgazdászok asztalán is megfordult, mint Bod Péter Ákos vagy a nemrég a Tisza kongresszusán feltűnt korábbi fideszes államtitkár, Kármán András.
A pártvezetés tisztában van a tervek politikai kockázataival. A feljegyzésben is szerepel: „Természetesen tisztában vagyunk vele, hogy mindez politikailag kényes, és könnyen okozhat instabilitást egy új kormány számára, ezért a javaslat bevezetése előtt kommunikációs támogatást igényel.” A javaslatot készítők ezért azt indítványozták, hogy enyhe, 2-3 százalékos áfacsökkentéssel próbálják ellensúlyozni az intézkedés negatív fogadtatását.
De kicsoda Dálnoki Áron az adóemelési ütemterv elkészítője?
Dálnoki az óbudai Tisza-sziget vezetője, sőt a 2024-es önkormányzati választásokon a Tisza négy fővárosi polgármester-jelöltje közül az egyik volt, Óbudától elég távol, a XVII. kerületben, ahol 16,99 százalékot ért el.
A Bors korábbans megírta, hogy 2023-ban egy 1500 tagú „szingli társkereső” csoportban „vállalkozó szellemű lányokat” keresett egy nyaraláshoz. A bejegyzés szerint: „Halihó! 2 jóbarát leugrana a Garda tóra, Budapestről, május 6-10 körül. 1-2 vállalkozó szellemű, jókedvű lány, ha csatlakozna, nem ijednénk meg ... Hotel van, autóval megyünk, program szuper, phi, hajókázás, miegymás ...”
A Bokros-csomag idején tanult drága amerikai egyetemen
A Ripost azt derítette ki, hogy Dálnoki az amerikai Olin Üzleti Iskolában végzett. Utána néztünk: Az Olin Üzleti Főiskolát 1917-ben alapították, és 1988-ban nevezték át John M. Olin amerikai üzletember és filantróp után Olinra. Az iskola a St. Louis-i Washington Egyetemen működik.
Az iskola honlapja szerint 2024-25-ben a 4 éves MA üzleti adminisztráció szakon a teljes tandíj, beleértve a szállást és minden más költséget is 87,644 dollár, ami körülbelül
29 millió forintnak felel meg.
Az 1968-as születésű Dálnoki korábban járt ide, mégpedig 1996-1998 közt, azaz 28 évesen kezdte meg kinti tanulmányait. Valószínű, hogy nominálisan kisebb is volt a tandíj, de tekintve az akkori magyar átlagkörülményeket, talán még drágább volt kint tanulni.
Gondoljunk bele: Dálnoki a Bokros-csomag idején és utána tanult Amerikában. Dálnokinak tehát volt anyagi háttere elvégezni egy fizetős amerikai üzleti iskolát akkor, amikor a magyar társadalom épp megszorító csomag miatt szenvedett.
Vadász- és hitelező cégek, álláshalmozás
A LinkedInen elérhető profilja alatt Dálnoki két linket tüntet fel: az apromag.hu-t és a vadasznimegyek.hu-t. Az elsőn vetőmagot, a másodikon vadászati kiegészítő eszközöket lehet vásárolni.
Dálnokinak ugyanakkor két vadászüzleti érdekeltsége is van.
Két évvel ezelőtt azt posztolta, hogy egy ideje ő vezet egy bizonyos, 2013-ban alapított E4K Kft.-t, aminek a fő tevékenysége a „természettudományi, műszaki kutatás, kísérleti fejlesztés”, és aminek a nemzeti cégtár adatai szerint nulla tagja van. A cég 2024-es nettó árbevétele 1 883 ezer forint volt, jegyzett tőkéje 3-5 millió forint között van. Ugyanakkor a vadasznimegyek.hu-n olvasható általános szerződési feltételek szerint az internetes vadászbolt tulajdonosa a Miskolcon bejegyzett E4K Kft.
Az apromag.hu tulajdonosa a 2010-ben alapított DZR Kft., aminek viszont az előzőénél összehasonlíthatatlanul magasabb, 61 millió forint a jegyzett tőkéje. A 2024-es nettó árbevétele 23 millió forint felett volt, adózott eredménye 2 millió forint alatt, és a cégnek összesen egy tagja van. Eme cég székhelye azonos Dálnoki III. kerületi lakhelyének címével.
Kérdés, ha az ellenzéki oldalon problémának tekintik, hogy Semjén Zsolt vagy épp Bayer Zsolt vadászni jár, vajon milyen véleménnyel lesznek Dálnoki vadászüzleteiről.
Mindenesetre a tiszás gazdaságimunkacsoport-vezetőnek volt egy 2024-ben megszüntetett cége is, ami ráadásul kapott uniós támogatást is: ez volt az érdekes mód Ásotthalomra bejegyzett ZFW Zirkon Farbwert Kft, ami orvosi eszközöket gyártott. A cég 2016-ban kapott 7 millió forint uniós támogatást kapacitásbővítésre (a GINOP-1.2.2-15 – Mikro-kis és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása program keretében). Kérdés,
vajon miért számolták fel 8 évvel később az uniós támogatásból feltőkésített céget.
Itt még nem érnek véget Dálnoki egykori üzleti érdekeltségei. Ugyanis 2010-2021 között igazgatósági tag volt egy bizonyos, 2002-ben létrehozott Multifaktoring Zrt-ben, ami honlapja szerint ma is „záloghitelezéssel, illetve a kis- és középvállalatok részére faktoring és pénzkölcsön finanszírozással foglalkozik”. Ezen belül is elsősorban „agrár-finanszírozás, szántóföld hitelezése; bio-energetikai projektek hitelezése; forgóeszköz-finanszírozási célú hitelezés” tartozik a profiljába.
Végül Dálnoki cégvezetője volt egy német fogászati vállalkozásnak, a E4K Dental GmbH-nak.
Dálnoki Áron tehát már a kilencvenes években a pénzügyi elithez tartozott, hiszen megengedhette magának, hogy Amerikában tanuljon egy fizetős üzleti főiskolán. Ezt követően pedig egyszerre számos, különféle profilú cégben vállalt szerepet. Aztán 2024-ben III. kerületi lakosként a város másik végében, a XVII. kerületben indult tiszás polgármester-jelöltként, ahol 16,99 százalékot kapott.






