Izrael visszautasítja a palesztinok éheztetésének vádját

Az izraeli hadsereg vezérkari főnöke visszautasította szombaton, hogy Izrael szándékosan éheztetné a palesztinokat, és kijelentette, „a gázai harcok szünet nélkül folytatódni fognak, ha a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet nem engedi szabadon az izraeli túszokat”.

Éjál Zamír a Gázai övezetben hadműveletet folytató katonák körében tett pénteki, helyzetfelmérő látogatása után kiadott közleményében azt is kijelentette, hogy néhány napon belül kiderül: létrejöhet-e a túszok szabadon bocsátásáról szóló megállapodás.

„Ha nem jön létre, akkor a harctéren eddig elért sikereink lehetővé teszik, hogy a háborút a helyzethez alkalmazkodva és az érdekeinknek megfelelően folytassuk tovább”

– tette hozzá.

Az ENSZ azon állásfoglalására reagálva, amely szerint a Gázai övezetet „általános éhínség” fenyegeti, és lakosságának sorsa teljes mértékben a teherautókkal vagy a levegőből ledobott humanitárius segélyektől függ, a vezérkari főnök kijelentette: „a szándékos éheztetéssel kapcsolatos hamis vádak egy olyan célzott és hazug kampány részét képezik, amely alaptalanul vádolja háborús bűnök elkövetésével az erkölcsi alapon álló izraeli hadsereget”. Majd hozzátette, hogy véleménye szerint

„a Gázát irányító Hamászt terheli a felelősség az övezet lakóinak haláláért, illetve szenvedéséért”.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök csütörtök este találkozott Jeruzsálemben Johann Wadephul német külügyminiszterrel, remélve, hogy e lépés segít visszaszorítani a gázai háború miatt Izraelre nehezedő diplomáciai nyomást.

Benjámin Netanjahu és Johann Wadephul megbeszélését Gideon Szaár izraeli külügyminiszter kezdeményezte, aki külön is egyeztetett Wadephullal.

Több európai ország bejelentette, hogy elismerni készül – várhatóan szeptemberben, az ENSZ közgyűlésének ülésszaka alatt – a palesztin államot, és

egyre nagyobb diplomáciai nyomás nehezedik Izraelre a gázai háború befejezését követelve.

Ezzel szemben a jeruzsálemi vezetés kiemelkedő fontosságúnak tartja a német külügyminiszter látogatását. Izraeli tisztségviselők nyilatkozataikban abban reménykedtek, hogy sikerül meggyőzni Németországot: ne csatlakozzon a Jeruzsálemben „diplomáciai ostromként” jellemzett folyamathoz.

Az elmúlt napokban német tisztviselők is bírálták Izraelt, különösen a Gázában uralkodó súlyos éhezés és élelmiszerhiány miatt. A német kormány szóvivője a héten kijelentette, hogy Berlin kész további lépéseket tenni annak érdekében, hogy nyomást gyakoroljon Izraelre a Gázai övezetben kialakult helyzet javítása érdekében.

„Németország meg van győződve arról, hogy a tárgyalásos kétállami megoldás az egyetlen fenntartható út a konfliktus lezárására,

és hogy ez biztosíthat békét, biztonságot és méltóságot mindkét fél számára” – mondta Johann Wadephul, mielőtt elindult Izraelbe.

„Németország számára a palesztin állam elismerése a folyamat végső állomása lehet, de ennek a folyamatnak most el kell kezdődnie. Németország nem tér le erről az útról. Válaszolnunk kell minden egyoldalú lépésre”– tette hozzá.

Kanada azt tervezi, hogy szeptemberben elismeri a Palesztina államot az ENSZ-ben – jelentette be szerdán Mark Carney kanadai miniszterelnök; Izrael azonnal elítélte a lépést, Donald Trump amerikai elnök szerint pedig ezek után nehéz lesz kereskedelmi megállapodást kötni Kanadával.

„Kanada el kívánja ismerni Palesztina Államot az ENSZ Közgyűlésének 80. ülésszakán, 2025 szeptemberében” – közölte Mark Carney ottawai sajtótájékoztatóján, hangsúlyozva, hogy „az emberi szenvedés mértéke a Gázai övezetben elviselhetetlen”.

A lépést Kanada „régi” meggyőződése motiválja, hogy a kétállami megoldást támogatja az évtizedek óta tartó izraeli-palesztin konfliktus lezárása érdekében – magyarázta a miniszterelnök.

„A kétállami megoldás lehetősége a szemünk előtt erodálódik” – mondta.

Kanada szándéka „a Palesztin Hatóság azon akaratán alapul, hogy alapvető reformokat hajtson végre” – mondta a miniszterelnök, utalva Mahmúd Abbász palesztin elnök azon kötelezettségvállalására, hogy 2026-ban általános választásokat tart, és nem militarizálja a palesztin államot.

Franciaország és az Egyesült Királyság után Kanada a harmadik G7-tagország, amely jelezte a palesztin állam elismerésére irányuló szándékát.

Az izraeli külügyminisztérium a maga részéről az X közösségi oldalon közzétett posztjában bírálta a kanadai kormány tervezett lépését, azt állítva, hogy az „jutalmazza a Hamászt, és aláássa a gázai tűzszünet elérésére és a túszok kiszabadítására irányuló erőfeszítéseket”.

Donald Trump amerikai elnök szintén bírálta Mark Carney döntését, és figyelmeztetett, hogy az megnehezíti az Ottawával a vámokról folytatott tárgyalásokat. „Kanada most jelentette be, hogy támogatja a palesztin államot. Nagyon nehéz lesz kereskedelmi megállapodást kötnünk velük. Ó Kanada!!!!” – írta az amerikai elnök a Truth Social közösségi oldalán.

Az Egyesült Államok közölte, hogy megállapodás hiányában 35 százalékos vámot vet ki minden olyan kanadai árura, amely nem tartozik az amerikai–mexikói–kanadai szabadkereskedelmi megállapodás hatálya alá.

Carney szerdán azt mondta, hogy a Donald Trump amerikai elnök kormányával folytatott vámtarifa-tárgyalások konstruktívak, de nem biztos, hogy a tárgyalások az augusztus 1-i határidőig lezárulnak.

A francia elnökség szerdán üdvözölte a kanadai miniszterelnök bejelentését, és örömét fejezte ki, hogy „együtt tudunk dolgozni Kanadával a térség békéjének újjáélesztésén”, hozzátéve, hogy Emmanuel Macron „a mai nap folyamán” beszélt erről Mark Carney-val.

Mark Carney hozzátette, hogy országa mindig is rendíthetetlen tagja volt annak a országcsoportnak, amely reméli, hogy a kétállami megoldás „az izraeli kormány és a Palesztin Hatóság közötti tárgyalásos rendezésen alapuló békefolyamat révén valósul meg”.

„Sajnos ez a megközelítés már nem tartható” – mondta, támadva a „Hamász terrorizmusát”, és azt, hogy a csoport „régóta és erőszakosan elutasítja Izrael létjogosultságát”.

Bírálta továbbá Izrael „tartós kudarcát” a gázai humanitárius katasztrófa megakadályozásában, valamint a megszállt Ciszjordániában és az Izraelhez csatolt Kelet-Jeruzsálemben lévő települések bővítését, amelyek a nemzetközi jog szerint illegálisnak minősülnek.

Az Egyesült Államok élesen bírálta Emmanuel Macron francia elnök bejelentését, miszerint Franciaország elismeri a palesztin államot.

„Az igazságos és tartós közel-keleti béke iránti történelmi elkötelezettséghez hűen úgy döntöttem, hogy Franciaország elismeri a palesztin államot. Ezt idén szeptemberben fogom ünnepélyesen bejelenteni az ENSZ Közgyűlésében” – írta a francia államfő hozzátéve, hogy „a béke lehetséges”, mindez pedig azon múlik, hogy ezt a franciák közösen az izraeliekkel, a palesztinokkal, valamint az európai és a nemzetközi partnerekkel megmutassák.

Macron bejegyzésében egyben hangsúlyozta, hogy sürgősen véget kell vetni a Gázai övezetben dúló háborúnak és segítséget kell nyújtani az ottani civil lakosságnak.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy biztosítani kell a Hamász palesztin terrorszervezet demilitarizálását. Kiemelte azt is, hogy szavatolni kell ezen felül a létrejövő palesztin állam életképességét is.

„Nincs más alternatíva” – húzta alá.

Macron bejegyzésében megosztotta Mamúd Abbász palesztin elnöknek címzett levelét is.

A francia tervet élesen bírálta Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, mondván, egy ilyen lépés a terrorizmust jutalmazná, egyben pedig olyan veszélyeket rejt magában, hogy Iránnak egy újabb képviselőjét teremtik meg.

„Egy palesztin állam ilyen körülmények között kiindulópontja lenne Izrael megsemmisítésének – nem pedig annak, hogy békében éljenek mellette.

Tegyük világossá: a palesztinok nem Izrael mellett akarnak államot, hanem Izrael helyett”

– írta az izraeli kormányfő az X-en.

Jiszráel Kac izraeli védelmi miniszter „szégyennek és a terrorizmusnak való behódolásnak” minősítette a lépést, hozzátéve, hogy Izrael nem fogja megengedni egy olyan „palesztin entitás létrehozását, amely árthatna a biztonságunknak, veszélyeztetve a létünket”.

„Ez a meggondolatlan döntés csak a Hamász propagandáját szolgálja, és visszaveti a békefolyamatot”

– írta Marco Rubio amerikai külügyminiszter csütörtökön az X közösségi platformon, hozzátéve: a lépés „pofon” a Hamász és más szélsőséges csoportok által 2023. október 7-én végrehajtott mészárlás áldozatainak.

A Hamász palesztin terrorszervezet 2023. október 7-i támadása, amelynek során több mint 1200 ember halt meg és több mint 250-et elraboltak Gázába, háborút robbantott ki Izrael és a militáns csoport között. Az Egyesült Államok továbbra is Izrael legközelebbi szövetségese.