POLITIK
Orosz elnök még sosem itt.
Pedig Alaszka valaha orosz terület volt. Azt már korábban is tudni lehetett, hogy Alaszkában találkoznak, de a legfrissebb információk szerint megvan a pontos hely is. A megbeszélés kapcsán ismét Magyarország szerepéről cikkezik az amerikai sajtó- írja a Magyar Nemzet.
Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz vezető (Fotó: AFP)
Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnökök találkozójára az anchorage-i Elmendorf-Richardson katonai bázison kerül sor – jelentette az az amerikai sajtó.
Csak az északi külvárosában található Elmendorf-Richardson bázis felelt meg a történelmi találkozó feltételeinek, bár a Fehér Ház abban reménykedett, hogy elkerüli azt a helyzetet, amelyben az orosz vezetőt és kíséretét egy amerikai katonai létesítmény területén látják vendégül – állítják. Végül mégis ott kerül sor a két ország vezetőinek csúcstalálkozójára.
Trump és Putyin akár Budapestre is jöhetett volna
Amint arról már korábban beszámoltunk, a többi lehetséges helyszín közül korlátozott volt a választék, mivel Alaszkában most van a turisztikai főszezon. A Kreml és a Fehér Ház napokkal ezelőtt jelentette be, hogy Oroszország és az Egyesült Államok vezetői augusztus 15-én Alaszkában találkoznak.
Kevés olyan helyszín volt, amely alkalmas lett volna az ülésre, különösen tekintettel arra, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság 2023-ban háborús bűnök miatt elfogatóparancsot adott ki Putyin ellen. Emiatt Oroszország vonakodott egy európai úti céltól. Míg maga Putyin az Egyesült Arab Emírségeket „teljesen megfelelő” helyszínként említette, a Fehér Házban sokan abban reménykedtek, hogy Trump májusi látogatása után elkerülhetik a hosszú közel-keleti utat.
Végül, források szerint, Magyarország és az Egyesült Államok maradt, mint a lehetséges házigazdák. Ezt állítja két amerikai tisztviselő.
Washingtonban végül örültek, és némileg meglepődtek, amikor az orosz elnök beleegyezett egy amerikai földön tartott találkozóba – egy olyan területen, amely egykor az orosz birodalom része volt.
Trump egyébként azt tervezi, hogy szerdán egy virtuális találkozón meghallgatja az európai vezetőket, avagy a mindenből kimaradtak koalícióját.
Az egyeztetést a németek szervezték, hogy az amerikai elnök megismerhesse a nézőpontjukat a pénteki találkozó előtt. Ígéretet tett arra is, hogy a csúcstalálkozó befejezése után azonnal telefonon beszél velük, valamint Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteki alaszkai találkozóján az ukrajnai háborúról lezárásáról tárgyalnak majd Európa teljes mellőzésével. Az EU hatalmas anyagi terheket visel Kijev támogatásában, mégis rendre kimarad a valódi döntésekből, legyen szó Ukrajnáról, a Közel-Keletről, a világkereskedelemről vagy akár a Kaukázusról, a minta ugyanaz: a nagyhatalmak egyeztetnek, Brüsszel pedig a kispadról figyel, miközben diplomáciai nyilatkozatokkal próbálja leplezni egyre nyilvánvalóbb súlyvesztését – írja a helyzetről a Die Welt.
Pénteken Donald Trump és Vlagyimir Putyin Alaszka fagyos partjainál ülnek majd tárgyalóasztalhoz, hogy az ukrajnai háború lehetséges lezárásáról beszéljenek. A helyszín szimbolikus – a két ország itt mindössze 88 kilométerre fekszik egymást, tiszta időben még Szibéria hegyei is láthatók –, de a szimbolika Európa számára keserű: a találkozó messze van Brüsszeltől, és az Európai Uniót meg sem hívták. Ez a forgatókönyv nem egyedi.
Legyen szó Ukrajnáról, Közel-Keletről, a Kaukázusról vagy a világgazdaságról, a minta ugyanaz: Trump diktálja a tempót, Oroszország a másik főszereplő, Európa pedig a kispadról figyel, és legfeljebb „magában” egyeztet, hogy mit is kellene tennie.
Brüsszelben hétfőn összeültek a tagállamok külügyminiszterei Kaja Kallas meghívására, hogy „következő lépéseket” tervezzenek. A deklarációkban szerepelt a „transzatlanti egység” és a „nyomásgyakorlás Oroszországra” – diplomáciai kifejezések, amelyek inkább az uniós tehetetlenséget hangsúlyozzák, mintsem valódi hatást gyakorolnának a helyzetre.
A német kancellár, Friedrich Merz próbál valamiféle közvetítő szerepet kialakítani: szerdán virtuális megbeszélést szervez, ahol Trump és Zelenszkij is jelen lesz. Ám a döntő momentumoknál – amikor a világpolitika nagyjai személyesen egyeztetnek – Európa rendre kimarad.
Az EU óriási összegekkel támogatja Ukrajnát: 2024 óta több mint 28 milliárd eurót juttatott a háború sújtotta országnak, és a háború utáni újjáépítés költségeit a Bizottság legalább 500 milliárd euróra becsüli a következő évtizedben. Ez nagyjából a háromszorosa Ukrajna teljes gazdasági teljesítményének. Mégis, a mostani döntő tárgyalások nem Brüsszelben, nem Kijevben, hanem az Arktisz peremén zajlanak – hanem közel nyolcezer kilométerre az unió szívétől.
A mellőzöttség nem újdonság.
Alig két hete az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen Skóciában állapodott meg Trumppal egy kereskedelmi paktumban, amit később világszerte egy megalázó engedményeként értékeltek.
Az unió szinte minden vámját nullára csökkenti, miközben az amerikai vámok 15 százalékra emelkednek. Ehhez még hozzájön a kötelezettségvállalás, hogy az EU 750 milliárd dollár értékben vásárol amerikai olajat és gázt a következő években.
A Közel-Keleten is hasonló a helyzet: amíg Emmanuel Macron újabb és újabb diplomáciai kísérletekkel próbálkozott Irán atomprogramjának ügyében, addig Trump egyetlen nap alatt B2-es bombázókkal csapást mér Teherán nukleáris létesítményeire. A kaukázusi konfliktus lezárását, az örmény–azeri békeszerződést pedig Brüsszelben, hanem a washingtoni Fehér Házban írták alá.
Most Ukrajna sorsáról is a nagyhatalmak döntenek. Brüsszelben attól tartanak, hogy Trump és Putyin pénteken az ország felosztásáról állapodik meg – akár Zelenszkij és az EU akarata ellenére.
Az amerikai elnök nyíltan beszélt egy területcsere lehetőségéről, még ha ez Kijev számára politikailag és alkotmányosan is szinte elképzelhetetlen. Az EU számára ez a végkifejlet egy újabb megalázó bizonyítéka annak, hogy a világpolitika nagyhatalmainak játszmájába jelenleg csak a partvonalról tud beleszólni.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az orosz miniszterelnök-helyettessel egyeztetett telefonon a közelgő amerikai-orosz csúcstalálkozóról.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be a Facebookon, hogy az amerikai és az orosz elnök e heti találkozójának jelentősége „még a Holdról is látszik”, így a napokban „minden bizonnyal Alaszka lesz a legkeresettebb földrajzi név az internetes keresőkben”.
„Ma délután Denisz Manturov orosz miniszterelnök-helyettessel telefonos megbeszélés keretében tekintettük át a csúcstalálkozót megelőző nemzetközi politikai körülményeket” – tájékoztatott.
„Megerősítettem Magyarország álláspontját, mely szerint az ukrajnai háborúnak nem a csatatéren, hanem a tárgyalóasztalnál van a megoldása, amit legnagyobb eséllyel egy amerikai-orosz megállapodás hozhat el. Ezért Magyarország üdvözli és nagy várakozással tekint az amerikai és az orosz elnök találkozójára”
– húzta alá.
„Mi mindig is a tűzszünet, a béketárgyalások és a diplomáciai csatornák nyitva tartása mellett érveltünk, akkor is, amikor minket ezért alpári támadások értek az európai és a korábbi amerikai politikai vezetők részéről” – folytatta.
Szijjártó Péter sajnálatosnak nevezte, hogy
„az Európai Unió háborúpárti politikusai a péntekig hátralévő napok mindegyikét igyekeznek felhasználni arra, hogy aláaknázzák a békéhez vezető utat és ellehetetlenítsék a Trump-Putyin találkozó sikerét”.
„Magyarország a csúcstalálkozó sikerében érdekelt, ahhoz minden szükséges támogatást megadunk, és minden erőnkkel azon leszünk, hogy megakadályozzuk a csúcstalálkozót ellehetetleníteni, megnehezíteni próbáló brüsszeli törekvéseket” – összegzett.
Ripost hírek
