Hazánk fontos feladatot kapott a NATO-ban

Magyar Honvédség négy repülőgéppel és a hozzá tartozó mintegy 80 tagú személyzettel négy hónapon keresztül szolgál a baltikumi NATO-misszióban.

Ez azt jelenti, hogy a nemzeti haderő fejlesztése stabil lábakon állva halad előre, illetve a NATO-ban vállalt kötelezettségeit maradéktalanul végrehajtja Magyarország – tette hozzá a honvédelmi miniszter. Megjegyezte, hogy a légierő jelenleg szolgálatot teljesítő 14 Gripen vadászgépéhez 2026-ban újabb négy Gripen csatlakozik.

Magyarország megbízható szövetséges a NATO-ban, a balti országok számíthatnak a magyar légierőre – jelentette ki Szalay-Bobrovniczky Kristóf a litvániai Siauliai melletti légibázison csütörtökön, amikor a magyar légierő négy JAS–39C Gripen vadászgépe a NATO Baltic Air Policing (BAP) missziójának keretében, a spanyol légierővel közösen átvette a lengyel és a román légierőtől a balti államok, vagyis Észtország, Lettország és Litvánia légterének felügyeletét.

Magyarország elkötelezett a NATO-ban vállalt kötelezettségei iránt, hiszen 2026 lesz a negyedik egymást követő év, amikor az ország védelmi költségvetése meghaladja a GDP 2 százalékát – közölte a honvédelmi miniszter, aki hangsúlyozta, hogy a

Felhívta a figyelmet arra, hogy szövetségesei is stabil, megbízható partnernek tekintik Magyarországot, hiszen immár negyedik alkalommal bízta a három balti állam a légterének biztonságát a magyar légierőre – egy olyan kényes helyzetben, amikor történelmi okokból és az Oroszországgal közös határ miatt kifejezetten veszélyeztetett helyzetben érzik magukat.

Arról is szólt, hogy a küldetés egyben különleges lehetőséget nyújt a magyar légierő számára, hogy gyakorolhassa, fejlessze képességeit.

„A békéhez erő kell” – fogalmazott Szalay-Bobrovniczky Kristóf, aki köszönetet mondott a lengyel és román partnereknek, illetve Litvániának, amely biztosítja a gépek működtetéséhez szükséges feltételeket.

A BAP keretében 2004 óta négyhavi váltásokban, rotációban védik a balti államok légterét a NATO tagállamai. Ez azért szükséges, mert a balti államok nem rendelkeznek saját vadászgépekkel. A magyar légierő 2015, 2019 és 2022 után most negyedik alkalommal teljesít szolgálatot a Baltikumban.

A magyar kontingens úgynevezett Quick Reaction Alert feladatot lát el, ami azt jelenti, hogy azonosítatlan repülőgép észlelése esetén a vadászgéppárnak 15 percen belül a levegőbe kell emelkednie harckész állapotban.

A Krím félsziget Oroszország általi elfoglalásáig, vagyis 2014-ig csupán egy támaszponton működött a BAP, azóta már három támaszponton – a siauliai mellett még egy litvániai, illetve egy észtországi bázison – állomásoznak a balti légtér felügyeletét végző NATO-vadászgépek. Utóbbi bázison az olasz légierő váltotta az eddig szolgálatot teljesítő portugál vadászgépeket.

Az éles riasztásokat jellemzően olyan orosz gépek, vadászgépek, katonai szállítógépek és felderítőgépek váltják ki, amelyek azonosítatlanul repülnek a Baltikumhoz közeli nemzetközi légtérben. Ez azt jelenti, hogy vagy nem rendelkeznek bejelentett repülési tervvel, vagy nem vették fel a légtérellenőrzést végzőkkel a rádiókapcsolatot, vagy kikapcsolt fedélzeti helyzetjelzővel közlekednek. Ilyen esetekben szükséges a repülőgépek fizikai azonosítása, amelyet a vadászgépek végeznek el.

A legutóbbi alkalommal, amikor a magyar légierő látta el a balti légtér felügyeletét 2022 szeptembere és decembere között, a kontingens több mint 300 órát repült és több mint 60 TANGO, vagyis gyakorló, és közel 20 ALFA, azaz éles riadóra reagáltak a magyar pilóták által irányított Gripenek.

A delegációt Loreta Maskalioviené, a litván védelmi miniszter beszerzésekért és védelmi iparért felelős helyettese fogadta.

Augusztus 1-től negyedik alkalommal látja el Magyarország vezető nemzetként a balti országok légtérrendészeti feladatait Spanyolországgal és Olaszországgal együttműködésben, mintegy 80 katonával és négy Gripen harci repülőgéppel – jelentette be a Honvéd Vezérkar főnökének helyettese.

A Magyar Honvédség vitéz Szentgyörgyi Dezső 101. Repülődandár bázisán tartott kibocsátó ünnepségen Kajári Ferenc altábornagy arról beszélt, hogy

a NATO keleti szárnyán a légi jelenlét nem csupán katonai gyakorlat, hanem stratégiai üzenet, hiszen a szövetség tagjai egymás biztonságáért is felelősséget vállalnak.

Mint mondta: a honvédség Gripenjei nemcsak a magyar légteret őrzik, ugyanis Magyarország régiós szerepvállalása keretében több mint egy évtizede védi Szlovénia légterét, és 2024-től Szlovákia és Horvátország is a magyar légierő oltalma alatt áll – fogalmazott.

Hangsúlyozta: nem egyszerűen katonák indulnak el misszióba, velük együtt útra kel a Magyar Honvédség egyik legmodernebb és legmegbízhatóbb képessége, amely nap mint nap helytáll a magyar légtér védelmében, és most újra nemzetközi színtéren méretteti meg magát – tette hozzá.

Kajári Ferenc kiemelte: a kontingens gerincét a kecskeméti MH 101. Szentgyörgyi Dezső Repülődandár adja, de veszprémi, szolnoki és pápai katonák szaktudása nélkül nem lehetne teljes ez a feladat. Hozzátette, 2022-ben 19 éles riasztás és 62 gyakorló felszállás történt a magyar kontingens részvételével.

„Több mint 300 órányi repülés, minden egyes alkalommal a magyar katonai szakértelem és fegyelem bizonyítékaként”

– fogalmazott.

Az altábornagy szerint ez a felkészültség azonban nemcsak technológia kérdése. A Gripenek technikailag minden tekintetben alkalmasak a feladatra, de a repülőgépek képességei önmagukban mit sem érnének azok nélkül, akik nap mint nap biztosítják működésüket. A pilóták, a műszakiak, az irányítók, az ellátók, az összekötők mindannyian azért szolgálnak, hogy biztonság legyen a levegőben, így a földön is – hangsúlyozta. „A vadászrepülőgépek, és az azokat levegőbe emelő, kiszolgáló, biztosító állomány ezúttal is felkészült, elhivatott és összeszokott közösséget alkot” – tette hozzá.

Kajári Ferenc rámutatott: a NATO Balti Légtérrendészeti Szolgálat mégsem csupán légierő-misszió. Ez egy látható és kézzelfogható példája a szövetségi szolidaritásnak, amelyben Magyarország nemcsak részt vesz, hanem vezető szerepet vállal. „Nem haszonélvezői vagyunk a közös védelemnek, hanem aktív építői is” – fogalmazott. Hangsúlyozta: szerdán nemcsak egy kontingenst indul útjára, hanem Magyarország egyben megerősíti elkötelezettségét: a Magyar Honvédség képes nemzetközi környezetben, többnemzeti együttműködésben is helytállni mind szakmailag, mind emberileg, mind katonailag – húzta alá.

Tősér Péter, a Baltikum Légtérrendészeti Misszió parancsnoka a közmédiának adott interjúban arról beszélt, hogy az állomány nagy része már legalább egy, de több mint fele két missziót is megjárt. A szolgálat pedig a kontingens tagjai részéről nem igényelt különleges felkészülést, hiszen ezeket a feladatokat látják el nap mint nap a magyar légtérben is.

Mint elhangzott, a Magyar Honvédség Balti Fegyveres Légvédelmi Készenléti Alegység a litvániai Siauliai repülőtérre települve hajtja végre feladatait.

A helyszínen kiosztott sajtóanyag szerint Észtország, Lettország és Litvánia nem rendelkezik vadászrepülőgépekkel, így 2004-es NATO csatlakozásuk óta, a kollektív védelem jegyében, a szövetséges országok garantálják a három balti ország légterének és állampolgárainak biztonságát négyhónapos váltásokban.

Magyarország először 2015 szeptemberétől 2016 januárjáig látta el vezető nemzetként a balti országok légtérrendészeti feladatait NATO parancsnokság alatt Németországgal, mint kisegítő nemzettel, majd 2019 májusa és augusztusa között Spanyolországgal és Nagy-Brittaniával. Legutóbb 2022 augusztusától decemberéig szintén vezető nemzetként öt másik NATO-tagállam – Csehország, Lengyelország, Németország, Belgium és Olaszország – légierejével közreműködve vett részt Magyarország a balti légtérrendészeti misszióban.

Egy orosz támadás alatt – a román fél szerint „véletlenül” – négy ukrán vadászgép (köztük egy Szu–27-es) hatolt be a NATO, egész konkrétan Románia légterébe. Az esetnek nem lett következménye.

Az esetre még korábban, egy orosz támadással egy időben került sor, és egy román férfi állítólag le is videózta.

Az ukrán vadászgépeknek azért kellett felszállniuk a reptérről, hogy ne érje őket kár a nagy léptékű orosz drón- és rakétatámadás alatt.

A román védelmi tárca egy közleményt is kiadott az esetről, amelyben azt írták:  „Július 20-ról 21-re virradó éjjel, hétfőn hajnali 3 óra körül a Nemzetvédelmi Minisztérium radarfelügyeleti rendszerei jelzéseket fogtak az ukrán légtérben, Románia határától északra, Maramureș-Suceava térségében különböző repülési útvonalakon haladó légi célpontokról. Az ukrán hatóságok megerősítették, hogy intézkedéseket tettek a nyugat-ukrajnai repülőterekről a katonai repülőgépek elszállítása érdekében, miután az Orosz Föderáció hatalmas támadást indított az ukrán repülőtéri infrastruktúra ellen.”

„A helyzetre való tekintettel a Nemzetvédelmi Minisztérium értesítette a polgári légi forgalmat koordináló szerveket a helyzet integrált figyelemmel kísérése érdekében. Ugyanakkor két román F–16-os repülőgép 03:30 körül felszállt a 86. Borcea légibázisról légi felderítési küldetésre, és 05:00 körül felszállási parancsot kapott két Eurofighter Typhoon repülőgép az olasz légierő részéről, amelyek a 57. Mihail Kogalniceanu légibázis légi rendőrségi harci szolgálatánál állomásoznak” – tették hozzá, majd azt írták: „A 03:30 és 06:00 között végrehajtott műveletek során 12 ukrán légi célpontot észleltek, amelyek az ukrán légtérben, a román határ északi részén repültek.

Ezek közül négy véletlenül néhány percre behatolt országunk légterébe, Sighetu Marmației és Vicovu de Sus térségében, anélkül, hogy valódi veszélyt jelentett volna a nemzetbiztonságra, az emberek életére vagy a román örökségre.”

A közleményt szerint a román légierő F–16-osai reggel 6, az Eurofighterek pedig 7 körül tértek vissza a légibázisaikra. Az ukrán Kyiv Post szerint az ukrán légierő utóbb megerősítette, hogy egy katonai gépük (ellentétben a román közleménnyel, amelyben négy eszközről esik szó) harci műveletek során átlépte Románia légterét, de további részleteket nem közöltek.

Az incidensnek nem lett következménye (miközben az ehhez hasonló orosz légtérsértéseket rendszerint elítélő közlemények szokták követni).  „Ez egy ritka és merész lépés, miközben Ukrajna az egyre fokozódó orosz támadások közepette igyekszik megvédeni csökkenő harci repülőgép-flottáját” – kommentálta az esetet a Military Cognizance nevű katonai híroldal.

A Szu–27-es vadászgépeket az ukrán légierő már régóta üzemelteti. Ezt a típust jelenleg egyetlen NATO-tagállam sem használja, viszont a másik hadviselő félnél, az oroszok oldalán viszonylag nagy számban vannak hadrendben.