POLITIK
Putyin és Kim Dzsongun részvételével.
Kína szeptember 3-án tartja a Győzelem Napja parádét, amely Japán 1945-ös hivatalos kapitulációjának 80. évfordulóját és a második világháború háború végét jelzi. Az esemény – amelyen többek között részt vesz majd Vlagyimir Putyin orosz elnök és Kim Dzsongun észak-korai vezető is – hatalmas diplomáciai jelentőséggel bírhat, tekintettel az orosz–ukrán háborúról szóló, jelenleg zajló tárgyalásokra.
Az esemény Hszi Csin-ping kínai vezető számára diplomáciai győzelmet jelent, aki új, Peking által vezetett világrendet szorgalmaz – írja a BBC.
Vlagyimir Putyin orosz elnök és Kim Dzsongun észak-koreai vezető mellett további 26 államfő részvételére számítanak,
köztük Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök, Maszúd Peszeskján iráni elnök, Aleksandar Vucic szerb elnök és Robert Fico szlovák miniszterelnök érkezésére is.
Kim Dzsongun érkezésével ez lesz az első alkalom 1959 óta, hogy egy észak-koreai vezető részt vesz kínai katonai parádén. Utoljára hat éve, 2019-ben járt Pekingben, akkor a diplomáciai kapcsolatok 70. évfordulóján rendezett eseményen vett részt.
Kína várhatóan legmodernebb fegyvereit vonultatja fel, többek között több száz repülőgépet, harckocsit és drónelhárító rendszert.
Most először a hadsereg új erőstruktúráját teljes egészében mutatják be egy díszszemlén. A gondosan megszervezett 70 perces eseményen több tízezer katona vonul majd fel alakzatban a Tienanmen téren, 45 katonai egységet képviselve. Emellett háborús veteránok is részt vesznek a rendezvényen.
A kínai külügyminisztérium csütörtöki sajtótájékoztatóján Peking – amely Phenjan egyik legszorosabb szövetségese – dicsérte Észak-Koreát a „hagyományos barátság” évtizedeiért, és kijelentette, hogy továbbra is együtt fognak működni a „regionális béke és stabilitás” érdekében.
Kim Dzsongun jelenléte előrelépést jelent a 2015-ös Győzelem Napja parádéhoz képest, amikor Phenjan csak egyik magas rangú tisztségviselőjét küldte el.
Több lesz, mint egy látványos fotó
Az idei esemény Kim Dzsongun Putyin és Hszi Csin-ping mellett áll majd, amely túlmutat egy egyszerű fotó lehetőségén.
A váratlan találkozóval egy időben ugyanis Trump éppen Moszkvával próbál egyezségre jutni az ukrajnai háború lezárásáról.
Ez lehetőséget ad Hszi Csin-pingnek, hogy jelezze befolyását – még ha korlátozott is – mind Putyinra, mind az észak-koreai vezetőre.
Mindez néhány héttel azelőtt történik, hogy a Fehér Ház felvetette, hogy az amerikai elnök nyitott egy találkozóra a kínai elnökkel, ahol többek között a vámmegállapodás véglegesítése is napirenden lenne.
A legtöbb nyugati vezető várhatóan nem vesz részt az idei parádén Oroszország ukrajnai inváziója miatt.
Peking ugyanakkor nem ítélte el Putyin háborúját, sőt az Egyesült Államok és szövetségesei azzal vádolták, hogy támogatja is azt – amit Kína tagad. Észak-Korea ezzel szemben fegyverekkel és katonákkal is hozzájárult az orosz invázióhoz.
Kérdéses, hogy Dél-Korea új elnöke, I Dzsemjong részt vesz-e a parádén. Amennyiben igen, akkor ez lehetne az első alkalom 2019 óta, hogy Észak- és Dél-Korea vezetői találkoznak. A BBC értesülései szerint a dél-koreai elnök meghívást kapott, de egyelőre nem fogadta el.
A júniusban megválasztott I Dzsemjong többször hangsúlyozta, hogy szeretne tárgyalni Kim Dzsongünnal és békés kapcsolatokat kialakítani Észak-Koreával. Hétfőn, amikor Trumppal találkozott az Ovális Irodában, azt kérte, hogy az Egyesült Államok elnöke legyen közvetítő a koreai-félszigeten. Észak-Korea azonban rendre elutasította déli szomszédja közeledését. Tegnap állami hírügynöksége, a KCNA „konfrontatív őrültnek” nevezte a dél-koreai elnököt.
Észak-Korea vezetője, Kim Dzsongün kijelentette, hogy országának gyorsan ki kell bővítenie nukleáris fegyverzetét, míg az Egyesült Államok és Dél-Korea közös hadgyakorlatait „a háború provokálására irányuló szándékuk nyilvánvaló kifejezésének” nevezte az állami hírügynökség, a KCNA közlése szerint.
Dél-Korea és szövetségese, az Egyesült Államok ezen a héten kezdte meg közös katonai gyakorlatait, amelyek keretében tesztelik a fokozott észak-koreai nukleáris fenyegetésekre adott, továbbfejlesztett válaszlépéseket.
Phenjan rendszeresen bírálja az ilyen gyakorlatokat, mint az invázióra való felkészülést, és néha fegyverkísérletekkel válaszol rájuk, de Szöul és Washington szerint ezek tisztán védekező jellegűek.
A 11 napos, Ulchi Freedom Shield nevű éves gyakorlatok mérete hasonló lesz a 2024-eshez, de a 40 terepgyakorlatból húszat szeptemberre halasztanak – közölte korábban a dél-koreai hadsereg.
A gyakorlatok egyértelműen kifejezik szándékukat, hogy továbbra is ellenségesek és konfrontatívak maradjanak Észak-Koreával szemben
– mondta Kim Dzsongün hétfőn a KCNA szerint. Hozzátette, hogy a biztonsági helyzet miatt Észak-Koreának „gyorsan bővítenie” kell nukleáris fegyverzetét, és megjegyezte, hogy a legutóbbi amerikai-dél-koreai gyakorlatok nukleáris elemet tartalmaztak.
Ripost hírek
