Gyásznapot hirdettek Kijevben

Eddig 31 halálos áldozatot találtak meg Kijevben annak a többszintes lakóháznak a romjai alatt, amelyet csütörtökre virradóra rakétatalálat ért, a sebesültek száma meghaladta a 150-et. Péntekre virradóan Oroszország több mint 70 drónnal támadt ukrajnai célpontokat, 9 helyszínen 28 becsapódást észleltek, többen megsebesültek, az újabb támadásnak halálos áldozata is van – közölték katonai és helyhatósági forrásokra hivatkozva ukrán hírügynökségek és hírportálok.

A péntek délelőtti adatok szerint 31-re nőtt a július 31-én éjjel Kijevet ért kombinált légitámadás halálos áldozatainak a száma, 5 gyerek is van köztük, további 159 ember megsebesült, köztük 16 gyermek – közölték a belügyminisztérium, a katasztrófavédelem és Timur Tkacsenko katona kormányzó hivatalos közleményei alapján ukrán hírforrások.

Olekszandr Horunzsij, az állami katasztrófavédelmi szolgálat szóvivője azt is közölte, hogy a mentési munkálatok még tartanak, a katasztrófavédelmi egységek eddig a romba dőlt épület szerkezeti elemeinek 70 százalékát bontották el.

A légicsapás áldozatainak emlékére Kijevben péntekre gyásznapot hirdettek, a megemlékezéshez a megyei katonai közigazgatás határozata értelmében Kárpátalja is csatlakozott.

A légierő parancsnokságának péntek reggeli Telegram-jelentése szerint az elmúlt éjjel az orosz hadsereg 72 csapásmérő, illetve álcadrónnal támadt ukrajnai célpontokat, a fő célterület Kijev megye, valamint Harkiv, Donyeck és Dnyipro régiók frontvonalhoz közeli részei voltak.

A jelentés szerint a légvédelem 44 drónt semmisített meg. Kilenc helyszínen összesen 28 drón célba talált.

Dnyipro térségében augusztus 1-jére virradó éjszaka két felnőtt és két gyermek megsebesült a légitámadások következtében, mezőgazdasági vállalatok, egy oktatási intézmény, infrastrukturális létesítmények, magánházak és autók rongálódtak meg – tette közzé Szerhij Liszak megyei katonai kormányzó a Telegram csatornáján.

Péntek reggel a dél-ukrajnai Herszont ért orosz csapás következtében életét vesztette egy háromgyerekes édesanya, gyermekei pedig megsebesültek, őket kórházban ápolják

– jelentette Olekszandr Prokugyin katonai kormányzó a Telegramon.

Júliusban az orosz megszállók több mint 5100 irányított légibombával, több mint 3800 drónnal és közel 260 rakétával támadták Ukrajnát – jelentette az Ukrinform hírügynökség Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Facebookon megosztott bejegyzése nyomán.

Zelenszkij megfogalmazása szerint „ezt csak együtt tudjuk megállítani: Amerika, Európa és más globális szereplők”, és köszönetet mondott az országát támogatóknak.

ügyminiszter csütörtökön.

A miniszter a Fox Radio rádiócsatornának adott átfogó interjúban többi között beszámolt arról, hogy legutóbb ezen a héten hétfőn és kedden került sor megbeszélésre az orosz féllel.

Kifejtette, hogy Donald Trump amerikai elnöknek számos lehetősége van, hogy Oroszországra nyomást gyakoroljon a béketárgyalás érdekében, amelyek között szerepel az orosz olajkereskedelmet sújtó szankció, de ezek közé tartozik a bankszektorra vonatkozó további büntetőlépések.

„A mi reményünk az, hogy ezek a lépések elkerülhetők, és találunk egy módot arra, hogy harcoknak véget vessünk. Azt hiszem ez a legjobb előre vezető út, de nyitottak vagyunk más megoldásokra”

– fogalmazott az amerikai külügyminiszter, hozzátéve, hogy a legjobb az lenne, ha véget érne a harc és elindulna a párbeszéd. „De eddig még nem volt – legalábbis a mi érzésünk szerint – komoly érdeklődés az orosz oldalon, hogy elérjük ezt a célt.”

A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy

az Egyesült Államok továbbra is elérhető és hajlandó részt venni a folyamatban az ukrajnai béke felé, ugyanakkor világossá tette, hogy az amerikai elnök sem fog „örökké várni”.

Marco Rubio arra a kérdésre, hogy komolyan kell-e venni Dimitrij Medvegyev korábbi orosz elnök, volt miniszterelnök szavait egy közvetlen amerikai-orosz fegyveres konfrontáció esélyéről, Marco Rubio úgy vélte, hogy nem lehet mellőzni senkinek a megszólalását, de hozzátette, hogy az egykori állam- és kormányfő jelenleg nem számít releváns szereplőnek az orosz politikában, nem döntéshozó, és a közelmúltban tartott amerikai-orosz megbeszélések közül egyen sem vett részt.

A külügyminiszter még kifejtette, nem zárja ki azt, hogy az Egyesült Államok stratégiai partnerének tekintse Indiát az, hogy az Oroszországgal folytatott energiahordozó-kereskedelem miatt bizonyos büntető lépésekről hoz döntést az amerikai elnök.

Marco Rubio elismerte, hogy Indiának óriási az energiaigénye, és ezt kőolaj, szén, valamint földgáz beszerzésével elégíti ki, amit Oroszországtól vásárol, mert az orosz kőolajat szankciók terhelik, ezért olcsón hozzá lehet jutni, az orosz fél gyakran a globális ár alatt is értékesíti.

„Ez pedig sajnálatosan segít abban, hogy Oroszország fenntartsa a háborút”

– állapította meg az amerikai külügyminiszter, hangsúlyozva, hogy ez egy olyan pont, ami ”irritációra” ad okot az amerikai-indiai kétoldalú kapcsolatban.

Donald Trump amerikai elnök augusztus 8-ig megállapodást akar az ukrajnai háború lezárásáról – közölte csütörtökön John Kelley, az amerikai ENSZ-képviselet egyik magas rangú diplomatája a világszervezet Biztonsági Tanácsában (BT).

„Oroszországnak és Ukrajnának tárgyalnia kell a tűzszünetről és a tartós békéről.

Eljött az alkukötés ideje.

Trump elnök világossá tette, hogy ezt augusztus 8-ig meg kell tenniük. Az Egyesült Államok felkészült a további intézkedések végrehajtására a béke előmozdítása végett” – hangoztatta.

Dmitrij Poljanszkij, Oroszország állandó ENSZ-képviselőjének helyettese az ukrajnai háborúról az ENSZ BT-ben csütörtökön megrendezett tanácskozáson arról beszélt, hogy

Moszkva folytatni szeretné a tárgyalásokat Isztambulban.

„Az isztambuli tanácskozások ellenére Nyugaton a háborúpártiak nem tűntek el (…) Továbbra is halljuk azok hangját, akik úgy gondolják, hogy a diplomácia nem más, mint bírálni Oroszországot és nyomást gyakorolni rá” – tette hozzá.

Poljanszkij azt állította:

az ukrán katonák nem akarnak harcolni, és az első adandó alkalommal megadják magukat vagy megszöknek.

„Azok, akik figyelemmel kísérik az ukrajnai válság fejleményeit, arra hívják föl a figyelmet, hogy a békülékenyebb hangnem megjelenése ellenfeleink nyilatkozataiban csodával határos módon egybeesett nemcsak a kijevi rezsim, de nyugati szponzorai katonai potenciáljának felmorzsolódásával is. Lásd, ma a probléma nem annyira Ukrajna katonai támogatásának forrásaiban rejlik: kívánságra ezeket még az Oroszország elleni saját szankcióiktól szenvedő NATO-tagállamok is, ha nehezen is, de elő tudják teremteni” – mondta.

„A gond először is azoknak a fegyverkészleteknek a kimerülése, amelyekből továbbra is támogatnák Ukrajnát. Másodszor pedig az, hogy, amint mondtam, az ukránok nem karnak tovább harcolni, és

egyre nehezebb őket rávenni arra, hogy a lövészárkokba menjenek.

És ha el is jutnak oda, akkor sokan már az első adandó alkalommal próbálják megadni magukat, vagy elmenekülni. Ilyenekből az ukrán vezérkar adatai szerint havonta több mint 20 ezer akad” – állította az orosz ENSZ-diplomata.

Donald Trump amerikai elnök augusztus 8-ig megállapodást akar az ukrajnai háború lezárásáról – közölte csütörtökön John Kelley, az amerikai ENSZ-képviselet egyik magas rangú diplomatája a világszervezet Biztonsági Tanácsában (BT).

„Oroszországnak és Ukrajnának tárgyalnia kell a tűzszünetről és a tartós békéről.

Eljött az alkukötés ideje.

Trump elnök világossá tette, hogy ezt augusztus 8-ig meg kell tenniük. Az Egyesült Államok felkészült a további intézkedések végrehajtására a béke előmozdítása végett” – hangoztatta.

Dmitrij Poljanszkij, Oroszország állandó ENSZ-képviselőjének helyettese az ukrajnai háborúról az ENSZ BT-ben csütörtökön megrendezett tanácskozáson arról beszélt, hogy

Moszkva folytatni szeretné a tárgyalásokat Isztambulban.

„Az isztambuli tanácskozások ellenére Nyugaton a háborúpártiak nem tűntek el (…) Továbbra is halljuk azok hangját, akik úgy gondolják, hogy a diplomácia nem más, mint bírálni Oroszországot és nyomást gyakorolni rá” – tette hozzá.

Poljanszkij azt állította:

az ukrán katonák nem akarnak harcolni, és az első adandó alkalommal megadják magukat vagy megszöknek.

„Azok, akik figyelemmel kísérik az ukrajnai válság fejleményeit, arra hívják föl a figyelmet, hogy a békülékenyebb hangnem megjelenése ellenfeleink nyilatkozataiban csodával határos módon egybeesett nemcsak a kijevi rezsim, de nyugati szponzorai katonai potenciáljának felmorzsolódásával is. Lásd, ma a probléma nem annyira Ukrajna katonai támogatásának forrásaiban rejlik: kívánságra ezeket még az Oroszország elleni saját szankcióiktól szenvedő NATO-tagállamok is, ha nehezen is, de elő tudják teremteni” – mondta.

„A gond először is azoknak a fegyverkészleteknek a kimerülése, amelyekből továbbra is támogatnák Ukrajnát. Másodszor pedig az, hogy, amint mondtam, az ukránok nem karnak tovább harcolni, és

egyre nehezebb őket rávenni arra, hogy a lövészárkokba menjenek.

És ha el is jutnak oda, akkor sokan már az első adandó alkalommal próbálják megadni magukat, vagy elmenekülni. Ilyenekből az ukrán vezérkar adatai szerint havonta több mint 20 ezer akad” – állította az orosz ENSZ-diplomata.