POLITIK
NATO segítség nélkül...
Radikális fordulatot jelent Észtország új védelmi doktrínája, amely immár nemcsak védekezésben, hanem megelőző csapásokban is gondolkodik. Tallinn nyíltan kimondja: ha a hírszerzési adatok orosz támadás előkészületeire utalnak, az észt haderő elsőként lépne akcióba, akár az orosz területen.
Vahur Karus Fotó: JAAP ARRIENS Forrás: AFP
Vahur Karus észt tábornok szerint „döntő fontosságú, hogy képesek legyünk semlegesíteni az ellenséget a saját területén”. Ennek jegyében az ország védelmi minisztériuma nyáron nyilvánosságra hozta új stratégiáját, amelynek célja a fenyegetések megelőzése, mielőtt azok elérnék Észtország földjét.
A változás oka a kis balti állam stratégiai kiszolgáltatottsága. Egyes hadgyakorlatok szerint egy orosz invázió 48 órán belül elfoglalhatná az országot, ezért Tallinn már nem támaszkodhat pusztán a NATO-erősítések megérkezésére. A korábbi védekező doktrína helyett most a megelőzésre helyezik a hangsúlyt.
Finnország és Svédország NATO-csatlakozása javította a régió helyzetét, ám Ukrajna példája az észtek számára világosan megmutatta, milyen súlyos következményekkel jár, ha az agressziót nem sikerül feltartóztatni. Az észt társadalomban mélyen él az 1940-es szovjet megszállás emléke is, ami fokozza az elszántságot a függetlenség védelmére.
Tallinn az elmúlt hónapokban jelentősen növelte védelmi kiadásait: a parlament négy évre szóló, 2,8 milliárd eurós kiegészítő költségvetést szavazott meg, amely 2029-ig a katonai kiadásokat a GDP 5,4 százalékára emeli.
A forrásokat modern fegyverrendszerekre, légvédelemre, kommunikációs rendszerekre és – különösen – hosszú hatótávolságú csapásmérő képességek fejlesztésére fordítják.
Az új doktrína üzenete egyértelmű: Oroszország többé nem készülhet zavartalanul invázióra. A megelőző csapások lehetősége olyan elrettentő erőt jelent, amely Tallinn reményei szerint elriasztja Moszkvát egy újabb háborútól.
A cseh elnök szerint az ukrajnai békére még várni kell
A cseh államfő szerint a békefolyamat még csak az elején jár, ezért óvatosabban kell kezelni a várakozásokat. Petr Pavel hangsúlyozta, hogy Ukrajna ügyében nem szabad illúziókat kergetni, és a tárgyalások menetét inkább konkrét eredmények alapján kell értékelni.
Petr Pavel cseh államfő Forrás: AFP
A világ vezető politikusainak tárgyalásai az ukrajnai háborúról még csak az elején tartanak, ezért szükséges tompítani az elvárásokat – jelentette ki Petr Pavel cseh államfő kedden a Prágától nyugatra fekvő Lány településen újságírókkal találkozva. Az elnök szerint a rendezés érdekében továbbra is erős nyomást kell gyakorolni Oroszországra.
Valószínűleg mindnyájan azt szeretnénk, hogy a tárgyalások mihamarabb megállapodáshoz vezessenek a háború befejezéséről és Ukrajna újjáépítéséről. Tekintettel arra, hogy még csak a folyamat kezdetén vagyunk, tompítani kellene az elvárásokat, és inkább a konkrét eredményekre figyelni
– mondta Petr Pavel. Pavel emlékeztetett, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már belegyezett a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel való találkozóba, de Moszkva ezt még hivatalosan nem erősítette meg.
Csak ezt követően lehet kiértékelni, hogy a tárgyalási folyamat a gyors békéhez vezet vagy újabb időszerzésre kell számítani különféle előnyök megszerzése érdekében
– fejtette ki az elnök. A cseh államfő szerint ha Európa és az Egyesült Államok összehangolják az Oroszország elleni szankciókat, akkor a folyamat nem fog elhúzódni.
Amennyiben a szankciókat gyorsan feloldanák, akkor Oroszország nem lesz nyomás alatt, s még néhány hónapig is elhúzhatja a harcokat
– mutatott rá.
Robert Fico szlovák miniszterelnök a közösségi médiában kedden közzétett videójában üdvözölte az ukrajnai konfliktus lezárását célzó tárgyalások alakulását, de rámutatott: egyelőre több megoldatlan kérdés van az ügyben.
Az ukrajnai háború befejezésének két előfeltétele van. Az egyik annak megértése, hogy Ukrajna nem válhat a NATO tagjává – hangsúlyozta Fico. Hozzátette, hogy ő személyesen mindig is ezt a nézetet vallotta. A másik előfeltétel, hogy párbeszédet kell folytatni „az Ukrajnát érintő területi változásokról”, amelyek nélkül – mint mondta – ezt a konfliktust nem lehet megoldani.
„Amennyiben ennek a két alapvetésnek a megértése – az egyik Ukrajna NATO-tagságáról és a másik, a katonailag ellenőrzött területekről – megegyezéshez és a szlávok közötti értelmetlen öldöklésnek a megállításához vezet, akkor a Donald Trump amerikai elnök által megnyitott folyamatot az ő óriási sikerének kell elkönyvelni” – fogalmazott Fico. A miniszterelnök egyúttal hozzátette: sajnálatos, hogy az Európai Uniónak Trumpra kellett várnia, hogy valaki megmutassa Európának a békéhez vezető utat.
Mindazonáltal több megoldatlan kérdés van – szögezte le Fico. Ezeket részletezve erőteljesen bírálta azt a felvetést, miszerint Ukrajna számára a biztonsági garanciák keretében 100 milliárd euró értékben kellene fegyvereket vásárolni az Amerikai Egyesült Államoktól úgy, hogy ezt az összeget az EU-nak kell kifizetnie.
„Ez egy rossz vicc” – szögezte le Fico, de szkeptikus álláspontra helyezkedett azzal az ötlettel kapcsolatban is, amely szerint újabb szankciókkal kellene sújtani Oroszországot, amennyiben a béketárgyalások nem a nyugatiak elvárásai szerint alakulnának.
Donald Trump szerint Ukrajna számára a Krím visszaszerzése és a NATO-tagság lehetetlen, de biztonsági garanciákra számíthat – az amerikai elnök erről kedden beszélt a Fehér Házban az ukrán elnökkel és európai vezetőkkel tartott csúcstalálkozóját értékelve.
Az elnök a Fox News hírtelevízió reggeli műsorának adott, csaknem félórás interjújában megerősítette, hogy a Volodimir Zelenszkij ukrán és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti kétoldalú találkozó előkészítésén dolgoznak. Elmondta, hogy
ha a közvetlen orosz-ukrán csúcstalálkozó a tervek szerint alakul, akkor egy következő találkozó már háromoldalú lesz az ő részvételével, és azon az ukrajnai háború lezárásáról szóló megállapodás véglegesítése lehet napirenden.
Az ukrajnai béke megteremtésének nehézségeivel kapcsolatban elismerte, hogy szemben azzal, amit előtte gondolt, ezt a konfliktust lesz a legnehezebb megoldani. Az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákkal kapcsolatban azt mondta: amerikai katonák ukrajnai jelenléte nem jön szóba, de az Egyesült Államok eszközökkel, elsősorban légi eszközökkel segítene az európaiaknak.
„Ukrajna nem lesz a NATO tagja, de az európai országok készen állnak biztonsági garanciák megadására, néhányuk pedig, mint az Egyesült Királyság, Németország és Franciaország, arra is készek, hogy katonákat küldjenek”
– mondta.
Az elnök kifejtette, hogy a békefenntartásra vonatkozó orosz beleegyezés megszerezhető, de érthetőnek mondta azt az orosz igényt, hogy a NATO mint ellenfél ne legyen ott közvetlenül Oroszország határánál.
„Mindig úgy gondoltam, hogy Ukrajna egyfajta pufferzóna Oroszország és Európa több része között”
– fogalmazott Trump, és megjegyezte, hogy szerinte Putyin szándékait illetően „néhány héten belül” világos lesz a kép. Elismerte: elképzelhető, hogy az orosz elnök egyáltalán nem akar megállapodni, azzal viszont szerinte „nagyon nehéz helyzetbe” sodorja magát. Hozzátette, hogy Zelenszkij részéről is szükség lesz rugalmasságra.
Donald Trump szerint a háborút gyorsan le kell zárni, mert „hetente 5-7 ezer ember” veszti életét a harcokban. A hétfői fehér házi amerikai-ukrán-európai csúcstalálkozón történtek részleteit feltárva elmondta:
„az egyik európai vezető azt javasolta, hogy egy vagy két hónap múlva ismét találkozzanak, csakhogy ezalatt újabb 40 ezer ember meghal”.
A Putyinnal folytatott hétfői telefonbeszélgetéséről pedig azt mondta: az moszkvai idő szerint éjjel egy órakor történt, az ukrán államfővel és európai vezetőkkel tartott megbeszélései vége felé.
„Nem a jelenlétükben hívtam fel őt, mert azt gondoltam, az tiszteletlenség volna Putyin elnökkel szemben, hiszen nincsenek a legszívélyesebb kapcsolatban”.
Az amerikai elnök még hétfőn a közösségi oldalán megjelent egyik bejegyzésében azt írta, hogy az ukrajnai békét célzó, közvetítő tárgyalásokat amerikai részről Marco Rubio külügyminiszter, valamint Steve Witkoff elnöki különmegbízott vezeti.
Ripost hírek
