POLITIK
Így látják a világban.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke stábjával együtt a kezdetben próbálta sikerként eladni az Egyesült Államokkal kötött kereskedelmi megállapodást, mostanra azonban a világ minden részéről záporoznak a megállapodást bukásként értékelő kritikák.
A brüsszeli tárgyalódelegáció július végén olyan megállapodást kötött Washingtonnal, amelyet még a leglojálisabb uniós tisztviselők is csak leplezett zavarral neveznek előrelépésnek.
A Financial Times és a Spiked Európa megalázásáról írnak, az alkuval Trump úthenger módjára lapította ki az EU-t.
A részletek ismeretében nehéz volna ettől pozitívabb képet festeni a helyzetről. A
számok önmagukért beszélnek: az Unió elfogadta, hogy az USA a legtöbb európai exportcikkre 15 százalékos általános vámot vet ki, miközben Brüsszel saját tarifáit lényegében lenullázza. Az EU szinte semmint nem kapott cserébe. Sem piacnyitást, sem technológiai partnerséget, sem pedig Washington tartós vám-garanciáját. Mindössze annyit sikerült elérni, hogy ne kapjon Európa sokkal durvább vámokat.
Jaj a legyőzötteknek
A megalázkodás azonban nem áll meg a vámoknál. A kötelezettségvállalások sora hosszú és költséges. Ursula von der Leyen évente 250 milliárd dollár értékben vállalt amerikai energiaimportot három éven át – ráadásul a fosszilis források aránya mellett szemérmesen elsiklik az uniós kommunikáció.
Emellett az EU köteles további 600 milliárdos dollár értékben beruházásokat tenni az Egyesült Államokban, valamint 100 milliárd dolláros nagyságrendben amerikai fegyvereket vásárolni. A hivatalos brüsszeli narratíva szerint mindez „kölcsönösen előnyös stabilitási csomag”, ám még a mérsékelt európai politikusok is inkább csak kármentésről beszélnek.
Vége a képzelt nagyhatalmiságnak
A megállapodás súlyát talán a francia reakciók jelzik legjobban.
Francois Bayrou miniszterelnök „Európa sötét napjának” nevezte a kihirdetés napját, Michel Barnier korábbi miniszterelnök és uniós Brexit-főtárgyaló szerint pedig az alku „a gyengeség beismerése”. A európai liberálisok (ALDE) korábbi vezetője Guy Verhofstadt, egyenesen „botrányos katasztrófáról” beszélt.
A brit The Guardian hasábjain Larry Elliott közgazdász úgy fogalmazott: „Ez az EU Szueze”. Ahogyan 1956-os Szuezi válság során a brit–francia koalíciónak kellett szembesülnie vele, hogy mennyivel gyengébbek Amerikánál, úgy most a „kereskedelmi szuperhatalomként” emlegetett Unióról derült ki, hogy mennyire elesett.
A háttérben egyszerre több, régen érlelődő gyengeség rajzolódik ki. Európa gazdasági teljesítménye évtizedek óta leszakadóban van az Egyesült Államokhoz képest, ma az USA fejenkénti GDP-je nagyjából kétszerese az uniós átlagénak. A kontinens energia- és védelempolitikája krónikusan alulfinanszírozott, és a brüsszeli zöld- és szociális célkitűzések gyakran saját iparát fojtogatják.
Brüsszel csak blöffölni tudott
Donald Trump amerikai elnök könyörtelenül használta ki Ursula von der Leyen és az EU gyengeségét. Tudta, hogy Európa nem engedheti meg magának az amerikai piac elvesztését, és hogy geopolitikailag sem akarja kockára tenni az USA-ra támaszkodó védelmi ernyőt, így semmi hatása sem volt, amikor az uniós vezetés korábban válaszintézkedések bevezetését lebegtette.
A tárgyalási dinamika egyszerű volt: Washington emelte a tétet, Brüsszel pedig – a NATO-ráfizetéstől az ukrajnai fegyverbeszerzésekig – mindig fizetett, mert nem maradt más választása. Von der Leyen – aki a sajtóban erőltetett mosollyal próbálta tompítani a megaláztatást – valójában végig gyenge lapokkal ült az asztalnál.
Rendezni kell a sorokat
A kérdés most az, hogy képes-e az EU tanulni ebből a pofonból. Továbbra is két út áll az unió előtt: vagy tovább erőlteti a valódi föderális állammá válás útját egy erősebb központi hatalommal, vagy épp az ellenkező irányba, a decentralizáció irányába fordul, s hagyja, hogy regionális blokkok, például a V4 országok önállóbban védjék érdekeiket.
A mostani alkura könnyen ráéghet a bélyeg, hogy „az egyik legdrágább birodalmi sarc a történelemben” – kommentálta az eseményeket egy neves francia közgazdász.
Amíg Európa nem rendezi a sorait – sem gazdasági, sem védelmi, sem intézményi fronton –, addig minden nyers alkuhelyzetben megismétlődik majd ez a logika: Brüsszel fizet, Washington diktál.
Az Egyesült Államok és az Európai Unió között létrejött gazdasági megállapodásról is kérdezték Orbán Viktor miniszterelnököt péntek reggel a Kossuth Rádió Jó Reggelt, Magyarország! című műsorban, amelyet „rémes gazdasági megállapodásnak” és „gazdasági öngólnak” nevezett. A kormányfő úgy vélekedett, amit ebben a megállapodásban el lehetett rontani szakmailag, minden el van rontva.
Múlt vasárnap, még az augusztus 1-jei vámkorrekciós határidő lejárta előtt, Ursula von der Leyen bizottsági elnök az Európai Unió képviseletében megállapodást kötött Donald Trumppal a kereskedelmi megállapodás kapcsán Skóciában. Az alku szerint az uniós tagállamok 15 százalékos vámtétellel értékesíthetnek az Egyesült Államokba, emellett pedig az EU vállalta, hogy 750 milliárd dollár értékben vásárol amerikai energiaipari termékeket.
Az Európai Unió és az Egyesült Államok között létrejött vámmegállapodás heves kritikákat váltott ki Európa-szerte, a sajtó és több uniós vezető is súlyosan egyoldalúnak és aránytalannak tartja az egyezséget. Orbán Viktor egy nappal a megállapodás után a Harcosok Órája című műsorban úgy fogalmazott: „Trump megette reggelire az Európai Bizottság vezetőjét”. Pénteken pedig, a Kossuth Rádióban kifejtette, miért tartja „gazdasági öngólnak” a megállapodást.
„Nemcsak arról van szó, hogy egy rossz megállapodást kötöttünk, mert minden európai termék, ami Amerikába megy, fizet 15 százalékos vámot, ami onnan jön, az meg nem fizet semmit, hanem olyasmiket is vállaltunk, amiket nyilvánvalóan nem tudunk teljesíteni. Ez azt jelenti, hogy nem lezártuk a vámvitákat, hanem az első csatát elvesztettük és újabb csaták lesznek előttünk”
– jelentette ki a miniszterelnök, aki elmondta: „az egész mögött még az is ott van, hogy az amerikaiak majd úgy adnak fegyvert az ukránoknak, hogy mi, európaiak fogjuk azt kifizetni”.
„Engem erről nem kérdezett meg senki. Erről nincs európai döntés, hogy mi ezt akarjuk”
– jelentette ki Orbán Viktor.
Hozzátette: ha Ukrajnáról akarunk megállapodást kötni az amerikaiakkal, azt nem egy vámmegállapodás titkos záradékaként kell tenni, hanem le kell választani, külön ki kell tenni az asztalra és külön meg kell tárgyalni. Az Európai Uniónak augusztus 7-ig van ideje véglegesíteni és jóváhagyni a Trump-kormányzattal kötött kereskedelmi megállapodást, amelyről az USA és az Európai Bizottság már előzetesen megállapodott.
Az Európai Unió és az Egyesült Államok között létrejött vámmegállapodás heves kritikákat váltott ki Európa-szerte, a sajtó és több uniós vezető is súlyosan egyoldalúnak és aránytalannak tartja az egyezséget. A megállapodás értelmében az uniós tagállamok 15 százalékos vámtétellel értékesíthetnek az Egyesült Államokba, miközben az EU további importkötelezettségeket is vállalt. A hazai kormány szerint Ursula von der Leyen döntése súlyos gazdasági károkat okoz, és a háttérben Ukrajna támogatásának szempontjai is meghúzódhatnak.
A Magyar Külügyi Intézet elemzésében olvasható, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti vámügyi megállapodás komoly csalódást okozott Európában. Írásukban összefoglalják a vámmegállapodásra érkezett nagyobb nemzetközi reakciókat. A Süddeutsche Zeitung vezércikkében úgy fogalmazott, hogy ez az alku rossz üzlet Európának, és sajnálkozva tette hozzá: a kontinens „gyávasága” határozta meg a tárgyalási magatartását. Mint írják, Franciaországban nem is kellett, hogy a média elítélje a megállapodást – megtették ezt maguk a kormánytagok. Francois Bayrou miniszterelnök Európa sötét napjáról beszélt, és úgy vélte, a kontinens gyakorlatilag megadta magát. Benjamin Haddad, az európai ügyekért felelős helyettes miniszter pedig egyoldalúnak és aránytalannak nevezte a megállapodást.
A kritikák az intézet szerint nem alaptalanok: a megállapodás valóban rendkívül kedvezőtlennek tűnik Európa számára. Az Egyesült Államok a legtöbb európai árura 15 százalékos vámot vet ki, miközben az európai fél nemhogy nem válaszol hasonló intézkedésekkel, de még vállalja is, hogy növeli az amerikai importból származó vásárlásokat. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke elismerte, hogy a vámtételek nem elhanyagolhatók, ugyanakkor azt állította, ez volt a legjobb megoldás, amit ki tudtak harcolni.
Az egyezmény részeként az EU kötelezettséget vállalt 750 milliárd dollár értékű amerikai energiaimport, 600 milliárd dollárnyi amerikai befektetés, valamint jelentős mennyiségű amerikai haditechnikai eszköz vásárlására is.
Az, hogy az EU végül egy ilyen előnytelen egyezséget írt alá, három fő okra vezethető vissza a Magyar Külügyi Intézet szerint. Mint írják, egyrészt az európai tárgyalási stratégia alapvetően gyenge és gyakran önsorsrontó. Másrészt
az Európai Bizottság figyelme és politikai akarata túlzott mértékben összpontosul az Ukrajna támogatására irányuló – egyre kilátástalanabbnak tűnő – háborús erőfeszítésekre.
Harmadrészt pedig az európai fél úgy tűnik, nincs tisztában saját valós gazdasági helyzetével és alkuerejével az Egyesült Államokkal szemben. Úgy viselkedik, mintha semmilyen ütőkártya nem lenne a kezében – holott valójában sokkal kedvezőbb tárgyalási pozícióból indulhatna – teszik hozzá.
Minden, csak nem siker
Több EU-s politikus is azon a véleményen van, hogy lehetne rosszabb is, ez legalább biztonságot nyújt, egyúttal ez a legtöbb, amit el lehet érni. A magyar kormány ugyanakkor azt mondja, hogy a döntés súlyos károkat okoz, rossz és hibás döntések előzték meg, amivel csak a vesszőfutás folytatódik. Közösségi oldalukon azt írták:
az Európai Bizottság elnökének azt sikerült elérnie, hogy ezentúl többszörös vámot kell fizetni az európai áruk után az Egyesült Államokban. Ursula von der Leyen alkalmatlan az Európai Unió vezetésére.
Emellett két példával érzékeltették, hogy ez a vámmegállapodás minden, csak nem siker: Korábban az európai autókra 2,5, a gyógyszerekre pedig nullaszázalékos vám vonatkozott – most mindkettőre 15 százalékot kell fizetni.
Ursula von der Leyen elárulta az európai embereket
A megállapodásról több hazai politikus is elmondta a véleményét. Orbán Balázs közösségi oldalán Maros Sefcovicot, az EU kereskedelmi biztosát idézte, aki hétfő délután bevallotta, hogy az EU–USA kereskedelmi megállapodás Ukrajnáról is szól. A miniszterelnök politikai igazgatója szerint ez talán megmagyarázza, miért írták alá sietve azt a – még a jóindulatú elemzők szerint is – hátrányos egyezményt Washingtonnal.
„Az Euractiv szerint Sefcovic elismerte: a sokat bírált egyezséget azért kötötték meg, hogy Amerika ne vonja meg katonai támogatását Kijevtől. Ursula von der Leyen ezzel a döntésével tulajdonképpen elárulta az európai embereket, szakadékba lökte az európai gazdaságot, és az egész világ előtt kinevettette a kontinenst”
– fogalmazott Orbán Balázs, majd röviden összefoglalva a történteket azt írta: „Hatalmas szégyen. Nekik is – meg a helyi tapsikolóiknak is.”
Szijjártó Péter szerint felmosták a padlót a bizottság elnökével
Hasonló véleményen van Szijjártó Péter is, aki kedd reggel, a Harcosok órája című műsorban úgy fogalmazott:
„Az Európai Bizottság elnökével, Ursula von der Leyennel először felmosták a padlót Kínában, utána felmosta vele a padlót az amerikai elnök.”
„Tehát gyakorlatilag ma az Európai Unió arca, az Európai Bizottság elnöke az megaláztatás és nevetség tárgya a világpolitikában. Ide jutottunk el. Megaláztatás és nevetség tárgya a világpolitikában, mert mi történik? Nem lehet következmények nélkül a világpolitika két vezető erejéről lesajnálóan elnézést a kifejezésért, bunkó módon beszélni. Mert ahogy az európai politikusok az elmúlt nyolc esztendőben Donald Trumpról vagy a kínai vezetőkről beszéltek, az sokszor bunkó volt. Most nagyon nehéz erre mást mondani” – mondta a külgazdasági és külügyminiszter.
Ripost hírek
