Donald Trump augusztus 8-ig megegyezést akar Ukrajnában

Donald Trump amerikai elnök augusztus 8-ig megállapodást akar az ukrajnai háború lezárásáról – közölte csütörtökön John Kelley, az amerikai ENSZ-képviselet egyik magas rangú diplomatája a világszervezet Biztonsági Tanácsában (BT).

„Oroszországnak és Ukrajnának tárgyalnia kell a tűzszünetről és a tartós békéről.

Eljött az alkukötés ideje.

Trump elnök világossá tette, hogy ezt augusztus 8-ig meg kell tenniük. Az Egyesült Államok felkészült a további intézkedések végrehajtására a béke előmozdítása végett” – hangoztatta.

Dmitrij Poljanszkij, Oroszország állandó ENSZ-képviselőjének helyettese az ukrajnai háborúról az ENSZ BT-ben csütörtökön megrendezett tanácskozáson arról beszélt, hogy

Moszkva folytatni szeretné a tárgyalásokat Isztambulban.

„Az isztambuli tanácskozások ellenére Nyugaton a háborúpártiak nem tűntek el (…) Továbbra is halljuk azok hangját, akik úgy gondolják, hogy a diplomácia nem más, mint bírálni Oroszországot és nyomást gyakorolni rá” – tette hozzá.

Poljanszkij azt állította:

az ukrán katonák nem akarnak harcolni, és az első adandó alkalommal megadják magukat vagy megszöknek.

„Azok, akik figyelemmel kísérik az ukrajnai válság fejleményeit, arra hívják föl a figyelmet, hogy a békülékenyebb hangnem megjelenése ellenfeleink nyilatkozataiban csodával határos módon egybeesett nemcsak a kijevi rezsim, de nyugati szponzorai katonai potenciáljának felmorzsolódásával is. Lásd, ma a probléma nem annyira Ukrajna katonai támogatásának forrásaiban rejlik: kívánságra ezeket még az Oroszország elleni saját szankcióiktól szenvedő NATO-tagállamok is, ha nehezen is, de elő tudják teremteni” – mondta.

„A gond először is azoknak a fegyverkészleteknek a kimerülése, amelyekből továbbra is támogatnák Ukrajnát. Másodszor pedig az, hogy, amint mondtam, az ukránok nem karnak tovább harcolni, és

egyre nehezebb őket rávenni arra, hogy a lövészárkokba menjenek.

És ha el is jutnak oda, akkor sokan már az első adandó alkalommal próbálják megadni magukat, vagy elmenekülni. Ilyenekből az ukrán vezérkar adatai szerint havonta több mint 20 ezer akad” – állította az orosz ENSZ-diplomata.

Az ENSZ jól láthatóan a saját problémáival, a saját működésképtelenségével van elfoglalva, és egyelőre képtelennek mutatkozik arra, hogy támogassa a béke-erőfeszítéseket, miközben ez lenne a fő feladata – közölte a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten. A tárcavezető elmondta: ebben a világháborús veszélyhelyzetben az ENSZ-nek kellene fellépnie a világbéke megőrzése érdekében.

A tárcavezető Abdulla Shahidot, az ENSZ Közgyűlés 76. elnökét fogadta, majd ezt követően kifejtette, hogy Magyarország immár három és fél éve él az Ukrajnában zajló háború árnyékában, három és fél éve szembesül az emiatti kihívásokkal.

„Az ukrán emberek három és fél éve szenvednek. Három és fél éve érvelünk mi, magyarok azért, hogy végre legyen tűzszünet, végre legyenek béketárgyalások. Három és fél éve minket ezért durván kritizálnak, holott ha sikerült volna ezt a háborút már az elején lezárni, akkor több millió ember életét lehetett volna megmenteni, s meg lehetett volna előzni azt, hogy Ukrajna romokban legyen, az európai gazdaság pedig szenvedjen”

– hangsúlyozta.

„A háborúpárti liberális mainstream minden békekezdeményezést aláaknázott, minden béke-erőfeszítést megnehezített. Hogyha a liberális mainstream politikusai nem nehezítették volna meg a béke-erőfeszítéseket, akkor mára elérhető lett volna a béke” – tette hozzá.

Szijjártó Péter rámutatott, hogy az ENSZ feladata lenne lehetőséget biztosítani arra, hogy a háborúzó felek a tárgyalóasztalnál megoldják a konfliktusaikat.

„Nyolcvan évvel az ENSZ alapítása után sajnos azt kell látnunk, hogy az ENSZ nem tud megfelelni ennek a feladatának, holott most egy világháborús veszély lengi körül a nemzetközi politikát. Ebben a világháborús veszélyhelyzetben az ENSZ-nek kellene fellépnie a világbéke megőrzése érdekében, de az ENSZ jól láthatóan saját problémáival, működésképtelenségével van elfoglalva, és egyelőre képtelennek mutatkozik arra, hogy segítse a béke-erőfeszítéseket”

– mondta.

„Nekünk, akik a békepárti táborhoz, sőt a békepárti globális többséghez tartozunk, most újabb, még nagyobb erőfeszítéseket kell tennünk a béke érdekében” – folytatta.

A miniszter leszögezte, hogy a támadások ellenére a magyar kormány nem adja fel, és minél hamarabb békét akar a szomszéd országban, ugyanis ezzel lehet megmenteni az emberéleteket, ezzel lehet véget vetni az utóbbi időben tapasztalható erőszakos ukrajnai sorozásoknak.

„Ennek az erőszakos sorozásnak magyar halálos áldozata is van. Elfogadhatatlan, hogy ilyen jelenetek zajlanak a XXI. században Európa szívében, a nemzetközi közösségnek ezzel szemben fel kell lépnie” – hangsúlyozta.

„Minél előbb békét akarunk Ukrajnában, hogy az emberek életét meg lehessen kímélni, meg lehessen menteni. Az ENSZ Közgyűlésének 76. elnökével is egyetértettünk abban, hogy a háborúknak, így az ukrajnai háborúnak sincsen megoldása a csatatéren, megoldás csak a tárgyalóasztalnál van, csak végre oda kellene ülni ahhoz a tárgyalóasztalhoz. Sajnos a háborúpártiak mindeddig ezt megakadályozták” – összegzett.

Brüsszel részéről csak figyelemelterelés Ukrajna támogatásának felfüggesztése. Az unió abban bízik, hogy a háború lezárta után a polgárai majd nem kérik számon Ukrajna százmilliárdos támogatását – erről Horváth József biztonságpolitikai szakértő, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója beszélt csütörtökön a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorban.

Brüsszel részéről csak figyelemelterelés Ukrajna támogatásának felfüggesztése. Egy-két milliárd felfüggesztése még gesztusnak is kevés – mondta Horváth József. A biztonságpolitikai szakértő szerint az unió abban bízik, hogy a háború lezárta után a polgárai majd nem kérik számon Ukrajna 100 milliárdos támogatását.

Azt, hogy ezt az összeget miért nem a gazdaság élénkítésére, az országok lakosainak szociális ellátására fordították – magyarázta a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója.

Legalább hat ember, köztük egy hatéves kisfiú is meghalt, amikor orosz drónok és rakéták csaptak le az ukrán főváros több kerületére csütörtök hajnalban.

Ismét civilek estek áldozatául az orosz fegyveres erők Ukrajna elleni támadásainak: legalább hat ember életét vesztette és több mint ötvenen megsérültek, miután több tucat orosz drón és rakéta csapódott be Kijev különböző kerületeiben.

A támadások során egy sokemeletes lakóház is megsemmisült, ahonnan több áldozat holttestét emelték ki a romok alól

– közölték az ukrán hatóságok.

A kijevi katonai közigazgatás vezetője, Timur Tkacsenko elmondta: több mint húsz helyszínt ért találat a fővárosban, és a halálos áldozatok száma még emelkedhet – írta a BBC.

A robbanások során egy hatéves gyermek is életét vesztette.

Az ukrán légierő közleménye szerint Oroszország az éjszaka 309 drónt és cirkálórakétát indított Ukrajna ellen. Bár a légvédelem számos eszközt megsemmisített, több fegyver elérte célját. A legsúlyosabb károk a Szvjatosinszkij és Szolomjanszkij kerületekben keletkeztek. A romok eltakarítása még folyamatban van, a mentőalakulatok több helyen túlélők után kutatnak. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ismét a nemzetközi közösséghez fordult, hangsúlyozva, hogy Oroszország továbbra is a béke elleni demonstratív támadásokkal válaszol. „A világ ismét látta Oroszország válaszát a mi, Amerika és Európa békevágyára – még több demonstratív gyilkosság” – fogalmazott az elnök. „Ezért lehetetlen a béke erő nélkül.”

Igor Klimenko ukrán belügyminiszter arról számolt be, hogy egy lakóépület teljes bejárata megsemmisült, a mentés pedig nehéz körülmények között zajlik.

A támadás során iskolák, óvodák és egy felsőoktatási intézmény is megrongálódott.

A Sevcsenkivszkij kerületben pedig egy gyermekklinika ablakait törte be a robbanáshullám – közölte Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere.

A súlyos támadás politikai üzenetnek is tekinthető: Donald Trump amerikai elnök korábban augusztus 8-ig adott határidőt Vlagyimir Putyinnak a tűzszünetre, ellenkező esetben újabb szankciókat helyezett kilátásba. Trump legutóbbi nyilatkozata szerint a határidőt most „tíz vagy tizenkét napra” csökkentette.

Az amerikai elnök hozzátette: „tűzszünet lesz, és talán béke… és hirtelen rakéták repülnek Kijevbe.”

Az ukrán külügyminiszter-helyettes, Andrij Szibiha is megszólalt, szerinte Kijev „szörnyű reggelre” ébredt. Úgy fogalmazott: „Trump eddig türelmes volt Putyinnal, de most itt az ideje a maximális nyomásgyakorlásnak.”