Az ukránok elkerülték a katonai katasztrófát

Az orosz erők váratlan áttörést értek el a Donyeck megyei frontszakaszon, egyes pontokon majdnem 20 kilométer mélyen nyomultak előre Pokrovszk térségéből kiindulva. Az ukrán hadvezetésnek a legütőképesebb alakulatait – köztük a kétes hírnevet szerzett Azov ezredet – kellett bevetnie, hogy feltartóztassa a támadást, és megakadályozza, hogy Moszkva megszilárdítsa újonnan szerzett állásait. Azonban a pillanatnyi siker ellenére az ukrán csapatok helyzete továbbra is egyre romlik – írja cikkében a The Washington Post.

A harcok időzítése katasztrofális volt Kijev számára, a támadás ugyanis egybeesett Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök alaszkai csúcstalálkozójával, amelyből Ukrajna teljesen ki lett zárva. Trump az utóbbi két hétben már többször beszélt róla, hogy területi engedményekkel lehetne csak lezárni a háborút, ami Kijevben a szövetségesei elpártolásától való félelmeket erősítette.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban már leszögezte, hogy soha nem fog beleegyezni újabb területek feladásába, mert szerinte az csak újabb orosz támadások előszobája lenne. Ennek ellenére a harctéri veszteségek minden négyzetkilométere politikai súllyal bír – minél többet veszítenek a Donbaszban, úgy javul napról napra Putyin tárgyalási pozíciója.

Mostanra megerősítést nyert, hogy az ukrán csapatok nagy erőfeszítések árán mostanra a betörő orosz katonák egy részét elfogták vagy megölték, és ha teljesen nem is sikerült visszafoglalni az elvesztett állásokat, de az előretörést sikeresen megállították, így a katasztrófát egyelőre elkerülték. Az ukrán légi deszantosok több helyen akár 5 kilométerrel is visszavetették az orosz támadókat, de a küzdelem az apró falvakban tovább folytatódik, ahol a terepviszonyok miatt nagyon lassan mozognak csak a csapatok.

„Az idő ellenünk dolgozik” – fogalmazott Makszim, az egyik ukrán százados, aki szerint a küldetés célja egyértelmű, minél előbb visszaverni az oroszokat, mielőtt azok tüzérséget és drónokat hoznának a területre. Más egységek beszámolói alapján ugyanakkor továbbra is súlyos gondok nehezítik a védekezést: katonahiány, lőszerhiány, valamint a fronton szolgáló állomány kimerültsége.

A frontvonal mögött az ukrán drónos egységek próbálják lassítani az orosz előrenyomulást.

Pokrovszk közelében a 68. vadászdandár katonái valóságos „halálzónát” alakítottak ki, ahol a drónok célzottan vadásznak az ellenséges gyalogosokra. Mindez azonban nem oldja meg a legnagyobb problémát – az utánpótlás és a friss katonák hiányát.

Katonai elemzők szerint az orosz áttörés egyre sikeresebb a kevés katonával ellátott, gyengén védett frontszakaszokon. Az új ukrán katonák hiánya folyamatosan egyre nagyobb sikereket hozhat Moszkvának.

Az alaszkai csúcson Vlagyimir Putyin elnök ismét hangoztatta, hogy a háború gyökérokait kell felszámolni, vagyis a NATO bővítését, az orosz nyelv helyzetét és az orosz ortodox egyház működését Ukrajnában. Ezek a követelések Kijev önállóságának korlátozását jelenthetik. Washingtonban hivatalosan is elismerték: Putyin nem tett valódi engedményeket, és nem látszik hajlandóság arra, hogy feladja eredeti háborús céljait.

Kijev jogilag nem ismeri el az ukrán területek orosz megszállását, másfelől a harctéri helyzet nem olyan kedvezőtlen a számára, mint amilyennek az orosz elnök leírja, és a háború lezárásához elengedhetetlen az ukrán és az orosz vezetők találkozója – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtöki kijevi sajtótájékoztatóján.

Volodimir Zelenszkij az Unian hírügynökség szerint azt mondta: próbálta meggyőzni Donald Trump amerikai elnököt a hétfői washingtoni találkozón arról, hogy a teljes körű háború három és fél évvel ezelőtti kezdete óta

Oroszország Donyeck megyének nem a 69 százalékát foglalta el, amint azt Vlagyimir Putyin orosz elnök állítja, hanem csak az egyharmadát,

miután mintegy egyharmadát már a teljes körű háború 2022-es kitörése előtt elfoglalta, akárcsak a Krím félszigetet.

„Azok az ijesztgetések,

miszerint az oroszok az év végére megszállják a Donbaszt, csak üres fecsegés: ehhez még négy évre volna szükségük”

– jelentette ki Zelenszkij. Véleménye szerint az oroszok képtelenek Szumi megye elfoglalására, sőt pár hónapon belül az ellenőrzésük alatt lévő, határ menti területeket is kénytelenek lesznek feladni. Az oroszok nem tudják elfoglalni Harkiv megyét sem – tette hozzá.

A háború lezárásához az ukrán és az orosz vezetők találkozója szükséges, és legyen az bármilyen formájú, Ukrajna készen áll rá

– erősítette meg az ukrán elnök. Szerinte ha Oroszország nem akar ilyen találkozót, akkor az Egyesült Államok és más partnerek részéről további szankciókra, vámintézkedésekre van szükség, mert ezek valóban működnek – mondta.

A területi kérdés megvitatása „egyrészt arra tartozik, aki meg akarja szállni a mi területeinket, másrészt arra, aki a hadseregével és a népével védi a saját területeit. Vagyis Putyinra és rám” – fogalmazott az ukrán elnök.

Ami az orosz elnökkel való esetleges magyarországi találkozóját illeti, Zelenszkij bonyolultnak nevezte ezt a kérdést. Kifejtette: „Őszintén szólva, Budapest nem támogatott minket. Nem azt mondom, hogy Orbán politikája Ukrajna ellen volt, de ellenezte Ukrajna támogatását” – magyarázta, és Ausztriát, Svájcot, valamit Törökországot nevezte meg a béketárgyalások lehetséges helyszíneként.

Egy orosz–ukrán csúcshoz előbb a szakminisztereknek és szakértőknek kell megvizsgálniuk a legmagasabb szinten megvitatandó kérdéseket – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter csütörtökön Moszkvában.

„Elnökünk többször is kijelentette, hogy kész találkozni, többek között Zelenszkij úrral is, azt feltételezve, hogy minden, a legmagasabb szinten megvitatandó kérdést előbb alaposan feldolgoznak, a szakértők és a miniszterek előkészítik a megfelelő ajánlásokat. És természetesen azt feltételezve, hogy amikor és ha – reményeim szerint – az ügy eljut a jövőbeni megállapodások aláírásáig, akkor megoldódik az a kérdés, hogy ki lesz az a személy, aki ezeket a megállapodásokat aláírja az ukrán oldalon” – hangoztatta Lavrov az indai hivatali partnerével megtartott közös sajtótájékoztatón.

A tárcavezető emlékeztetett rá, hogy Zelenszkij még mindig nem vonta vissza három évvel ezelőtti rendeletét, amelyben kifejezetten megtiltotta a tárgyalást Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Lavrov szerint az ukrán vezetőnek a csúcstalálkozó megszervezésével kapcsolatos aktivitással az a célja, hogy a rendezési folyamathoz való konstruktív hozzáállás látszatát keltse, és a szórakoztató tévéműsorokra jellemző hatáselemekkel helyettesítse a komoly, nehéz, fáradságos munkát, a válság tartós megoldásához szükséges alapelvek egyeztetését.

A külügyminiszter szerint

az ukrán vezetés akadályozni akarja a Donald Trump amerikai elnök és Oroszország közötti együttműködést,

és Ukrajna nem érdekelt a tartós, igazságos és hosszú távú rendezésben. Álláspontja szerint a „hajlandók koalíciójának” tevékenysége arra irányul, hogy aláássa a Putyin és Trump alaszkai találkozóján elért eredményeket.

Lavrov beismerő vallomásnak nevezte az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen nyilatkozatát, amely szerint az EU készen áll Ukrajna támogatására, mert Kijev védelmezi az európai értékeket.

Ismét megemlítette az orosz és orosz ajkú lakosság, valamint az ortodox hívők jogainak semmibevételét Ukrajnában.

Kifogásolta, hogy Kijev szövetségesei olyan biztonsági garanciákat szorgalmaznak számára, amelyek Oroszország elszigetelésén alapulnak. Mint fogalmazott, ez Moszkvából az elutasításon kívül semmilyen más reakciót nem tud kiváltani.

Megismételte, hogy Oroszország a 2022 áprilisában Isztambulban, az akkori orosz–ukrán tárgyalásokon elfogadott garanciaelveket tartja irányadónak. Oroszország számára teljesen

elfogadhatatlannak minősítette Kijev és a Nyugat arra vonatkozó tervét, hogy Ukrajnában végrehajtott külföldi katonai intervencióval biztosítsák a garanciákat.

Lavrov megerősítette, hogy Putyin még az idén Indiába látogat. Kitért arra is, hogy közös orosz–indiai energiatermelési projektek vannak előkészületben az Északi-sarkvidéken és a Távol-Keleten.