POLITIK
Erről beszélt Lavrov.
Egy orosz–ukrán csúcshoz előbb a szakminisztereknek és szakértőknek kell megvizsgálniuk a legmagasabb szinten megvitatandó kérdéseket – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter csütörtökön Moszkvában.
„Elnökünk többször is kijelentette, hogy kész találkozni, többek között Zelenszkij úrral is, azt feltételezve, hogy minden, a legmagasabb szinten megvitatandó kérdést előbb alaposan feldolgoznak, a szakértők és a miniszterek előkészítik a megfelelő ajánlásokat. És természetesen azt feltételezve, hogy amikor és ha – reményeim szerint – az ügy eljut a jövőbeni megállapodások aláírásáig, akkor megoldódik az a kérdés, hogy ki lesz az a személy, aki ezeket a megállapodásokat aláírja az ukrán oldalon” – hangoztatta Lavrov az indai hivatali partnerével megtartott közös sajtótájékoztatón.
A tárcavezető emlékeztetett rá, hogy Zelenszkij még mindig nem vonta vissza három évvel ezelőtti rendeletét, amelyben kifejezetten megtiltotta a tárgyalást Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Lavrov szerint az ukrán vezetőnek a csúcstalálkozó megszervezésével kapcsolatos aktivitással az a célja, hogy a rendezési folyamathoz való konstruktív hozzáállás látszatát keltse, és a szórakoztató tévéműsorokra jellemző hatáselemekkel helyettesítse a komoly, nehéz, fáradságos munkát, a válság tartós megoldásához szükséges alapelvek egyeztetését.
A külügyminiszter szerint
az ukrán vezetés akadályozni akarja a Donald Trump amerikai elnök és Oroszország közötti együttműködést,
és Ukrajna nem érdekelt a tartós, igazságos és hosszú távú rendezésben. Álláspontja szerint a „hajlandók koalíciójának” tevékenysége arra irányul, hogy aláássa a Putyin és Trump alaszkai találkozóján elért eredményeket.
Lavrov beismerő vallomásnak nevezte az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen nyilatkozatát, amely szerint az EU készen áll Ukrajna támogatására, mert Kijev védelmezi az európai értékeket.
Ismét megemlítette az orosz és orosz ajkú lakosság, valamint az ortodox hívők jogainak semmibevételét Ukrajnában.
Kifogásolta, hogy Kijev szövetségesei olyan biztonsági garanciákat szorgalmaznak számára, amelyek Oroszország elszigetelésén alapulnak. Mint fogalmazott, ez Moszkvából az elutasításon kívül semmilyen más reakciót nem tud kiváltani.
Megismételte, hogy Oroszország a 2022 áprilisában Isztambulban, az akkori orosz–ukrán tárgyalásokon elfogadott garanciaelveket tartja irányadónak. Oroszország számára teljesen
elfogadhatatlannak minősítette Kijev és a Nyugat arra vonatkozó tervét, hogy Ukrajnában végrehajtott külföldi katonai intervencióval biztosítsák a garanciákat.
Lavrov megerősítette, hogy Putyin még az idén Indiába látogat. Kitért arra is, hogy közös orosz–indiai energiatermelési projektek vannak előkészületben az Északi-sarkvidéken és a Távol-Keleten.
Oroszország nem tudja elfogadni, hogy a kollektív biztonság kérdéseiről nélküle döntsenek – állapította meg Szergej Lavrov külügyminiszter újságíróknak szerdán Moszkvában.
„Nem fog sikerülni. Már többször elmagyaráztuk, hogy Oroszország nem becsüli túl érdekeit, de törvényes érdekeinket határozottan és keményen fogjuk érvényesíteni” – nyilatkozott.
A „semmibe vezető útnak” nevezte, hogy az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákról Oroszország nélkül tárgyaljanak.
Mint mondta, ezeket a garanciáikat egyenlő alapon kell biztosítani olyan országok részvételével, mint Kína, az Egyesül Államok, Nagy-Britannia és Franciaország.
Álláspontja értelmében ebben a kérdésben a 2022-es isztambuli tárgyalásokon elért eredmények az irányadók.
Emlékeztetett rá, hogy akkor az ukrán fél tett javaslatot olyan garanciák kidolgozására, amelyek részese lenne az ENSZ Biztonsági Tanácsának valamennyi állandó tagja, Oroszországot is beleértve, valamint Németország, Törökország és más érdekelt államok.
Európának a rendezési folyamatban játszott szerepével kapcsolatban Lavrov megjegyezte:
„Milyen diplomáciai lépéseket észleltek önök az Európai Unió részéről? Mielőtt értékelnénk őket, látnunk kellene őket. Egyelőre csak a helyzet eléggé agresszív szítását látunk, meglehetősem ügyetlen és etikátlan kísérleteket az amerikai Trump-adminisztráció és személyesen az amerikai elnök álláspontjának megváltoztatására.”
Szergej Lavrov szerint Oroszország egyre világosabb megértést tapasztal az Egyesült Államok részéről abban a kérdésben, hogy a kiváltó okokat meg kell szüntetni, és Washington olyan megoldási módszereket keres, amelyek garantálnák a konfliktus újbóli kiújulásának elkerülését.
Az orosz-amerikai-ukrán háromoldalú tárgyalások esélyére vonatkozó kérdésre válaszolva megismételte,, hogy Moszkva bármilyen formátumban készen áll a munkára. Hangsúlyozta, hogy a magas szintű találkozókat a legnagyobb gondossággal kell előkészíteni.
„Amikor csúcstalálkozókról van szó, akkor ezeket az összes előkészítő szakaszban a lehető legapróbb részletekig meg kell tervezni, hogy a csúcstalálkozók ne a helyzet romlásához vezessenek, hanem valóban pontot tegyenek azon a tárgyalások végére, amelyeket mi készek vagyunk folytatni”
– hangoztatta. Kifejezte Oroszország készségét arra, hogy megvitassa Ukrajnával a rendezés politikai aspektusait.
Közölte, hogy Moszkva még mindig nem kapott választ Kijevtől arra javaslatára, hogy az isztambuli folyamat keretében hozzanak létre három munkacsoport. Mint mondta, Oroszország reméli, hogy az Egyesült Államok elmagyarázza Kijevnek e csoportok létrehozásának fontosságát, ami szerinte fontos lépés lenne a tárgyalások szintjének emelése felé.
Az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov szerint az alaszkai csúcstalálkozó megmutatta, hogy az európaiakkal ellentétben Donald Trump amerikai elnök őszintén szeretne hosszú távú eredményt elérni az ukrán rendezésben.
Lavrov szerint az amerikai elnök és csapata olyan eredményt akar elérni, amely hosszú távú, stabil és megbízható lesz, ellentétben az európaiakkal, akik mindenhol
azt hangoztatják, hogy csak a tűzszünet számít, és utána továbbra is fegyvereket szállítanak Ukrajnának
– írja a RIA Novosztyi orosz hírügynökség nyomán a Magyar Nemzet.
Lavrov kiemelte, hogy az alaszkai tárgyalásokon jó hangulat uralkodott, ami tükröződik a két ország vezetőinek nyilatkozataiban is.
Az amerikai külügyminiszter, Marco Rubio a Fox News amerikai televíziós hálózatnak adott interjút, miután Donald Trump Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és európai vezetőkkel tárgyalt.
„Háromévnyi patthelyzet, tárgyalások és a körülmények változásának hiánya után
most először látszik némi előrelépés”
– emelte ki.
„Már nem adunk fegyvereket és pénzt Ukrajnának. Most fegyvereket adunk el nekik, és az európai országok a NATO-n keresztül fizetnek érte. A NATO-t használják fel a fegyverek megvásárlására és Ukrajnába szállítására” – fejtette ki, és azt is hozzátette, most azon dolgoznak, hogy létrejöjjön a Putyin–Zelenszkij-találkozó.
A hirado.hu is beszámolt arról, hogy magyar idő szerint hétfő este Donald Trump amerikai elnök az ukrajnai rendezésről tartott megbeszélést Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, majd az európai vezetőkkel is egyeztetett a Fehér Ház keleti termében. Trump ezt követően telefonbeszélgetést folytatott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és megkezdődött az orosz és az ukrán elnök találkozójának előkészítése is.
Már a háború 2022-es kezdetén világos volt, hogy Oroszország nem fogja elfogadni Ukrajna teljes függetlenségét és NATO-tagságát, aki ennek az ellenkezőjében hitt, az illúziót kergetett – írja cikkében az amerikai The Federalist. Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök egyezségre jutott Ukrajnát illetően, most pedig a részletekről kell megegyezni a béke eléréséhez.
Az alaszkai találkozón Donald Trump és Vlagyimir Putyin ugyan nem értek el rögtön megállapodást, mégis olyan előrelépés történt, amely most Washingtonban folytatódott. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és több európai vezető Trump közvetítésével tárgyaltak a béke lehetőségéről, most pedig egy orosz–ukrán–amerikai csúcstalálkozó előkészítése zajlik.
Az újdonság, amely minden eddigitől közelebb hozta a béke lehetőségét, abban rejlik, hogy Ukrajna végre hajlandó lehet területi engedményeket tenni bizonyos biztonsági garanciákért cserébe.
Trump már a Putyinnal való csúcstalálkozó előtt is beszélt területcsere lehetőségéről, amelyet azóta források sora erősített meg. Ami mostanra kiderült az annyi, hogy Putyin hajlandó elfogadni valamilyen Ukrajnának nyújtott nyugati biztonsági garanciát, amennyiben Ukrajna keleti területei végérvényesen orosz kézre kerülnek.
Mindig is sejteni lehetett, hogy a háború lezárásával kapcsolatos áttörést csak az orosz és az amerikai elnök között történő sikeres tárgyalások hozhatnak.
Steve Witkoff, Trump különmegbízottja néhány napja úgy fogalmazott: „Olyan megállapodás körvonalazódik, amely lényegében az 5. cikkely nyelvezetét adja Ukrajnának – ez igazi áttörés.”
A képlet tehát nem új, sőt: mindig is ez volt az egyetlen reális kimenetel. Már a háború 2022-es kezdetén világos volt, hogy Oroszország nem fogja elfogadni Ukrajna teljes függetlenségét és NATO-tagságát a szovjet korszakban rajzolt, valójában mesterséges határok mentén. Az 1991-ben függetlenné vált ország határai olyan orosz stratégiai területeket is magukba foglaltak – például a fekete-tengeri flottabázist Szevasztopolnál vagy a keleti iparvidéket –, amelyeket Moszkva soha nem engedhetett ki a befolyási övezetéből.
A történelem is ezt igazolja.
Amíg Kijev Moszkva árnyékában maradt, a területi integritás fenntartható volt. Amikor viszont 2014-ben végleg hátat fordított Oroszországnak, azonnal elveszítette azokat a régiókat, amelyek létfontosságúak az orosz érdekek szempontjából. Ez nem meglepetés, hanem a geopolitika könyörtelen logikája.
Biden és külügyminisztere, Antony Blinken éveken át ragaszkodtak a szuverenitás és a területi integritás elvi védelméhez, de ezek az absztrakciók figyelmen kívül hagyták a realitást:
Ukrajna egyszerre nem tarthatja meg a teljes területét és a függetlenségét.
Trump ezzel szemben a történelmi és földrajzi valóság talaján áll, és nyíltan kimondja, hogy a béke ára a határok módosítása.
Oroszország számára a vörös vonal mindig is egyértelmű volt: Szevasztopol fekete-tengeri kijárata nem kerülhetett ki Moszkva ellenőrzése alól, Ukrajna teljes NATO-integrációja pedig sosem volt reális forgatókönyv. Aki ennek az ellenkezőjében hitt, az a hidegháború utáni illúziók világában élt, nem a geopolitikai valóságban – állapítja meg a rangos amerikai lap.
A mostani tárgyalásokban tehát valójában nem egy új elgondolás született, hanem egy olyan rendezés körvonalazódik, amely a kezdetektől fogva elkerülhetetlen volt: Ukrajna lemond bizonyos területekről, cserébe bizonyos fokú biztonsági garanciákat kap a Nyugattól. Így válhat lehetővé, hogy Kijev politikailag függetlenedjen Moszkvától, miközben a béke is tartós lehet.
Ripost hírek
