Az oroszok felmondják a nukleáris moratóriumot

Oroszország nem tekinti többé kötelezőnek magára nézve a rövid és közepes hatótávolságú rakéták telepítésére vonatkozó önkorlátozást, amely moratórium szerinte okafogyottá vált – közölte hétfőn az orosz külügyminisztérium.

A moszkvai tárca ezzel összefüggésben a kollektív Nyugat rövid és közepes hatótávolságú rakéták telepítésével kapcsolatos lépéseire hívta fel a figyelmet, s hangsúlyozta:

ezek közvetlen biztonsági fenyegetést jelentenek Oroszország számára.

A minisztérium leszögezte, mindez válaszintézkedéseket követel az orosz féltől. „Mivel többszöri figyelmeztetéseinket ebben a kérdésben figyelmen kívül hagyták, és a helyzet az amerikai gyártmányú, földi indítású közepes hatótávolságú rakéták európai és az ázsiai-csendes-óceáni térségben való tényleges telepítése felé halad, az orosz külügyminisztérium megállapítja, hogy megszűntek a feltételek az egyoldalú moratórium fenntartására a hasonló fegyverek telepítése tekintetében, és jogosult kijelenteni, hogy az Oroszországi Föderáció többé nem tekinti magát kötelezettnek a korábban elfogadott önkorlátozások betartására” – tette hozzá a külügyminisztérium.

Az Egyesült Államok 2019 augusztusában kilépett a Washington és Moszkva között 1987-ben létrejött, a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló (INF) szerződésből. Oroszország akkor közölte, hogy tartózkodni fog ilyen fegyverek telepítésétől, amennyiben az Egyesült Államok is így tesz. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter tavaly decemberben azonban jelezte, hogy Moszkva válaszolni fog az Egyesült Államok és a NATO stratégiai szférában tett „destabilizáló lépéseire”.

Ennél jobb hír, hogy...

amerikai és európai tisztviselők szerint idén csökkenés tapasztalható az orosz állam által támogatott, és a nyugati országokban elkövetett feltételezett szabotázsok számában. Szerintük ez arra utal, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök biztonsági szolgálatai visszafogják azt a hibrid hadviselési kampányt, amelynek részeként Európa-szerte elkövetett agresszív akciókkal vádolták meg őket.

Az, hogy csökkent azon műveletek száma, amelyekben orosz hírszerző ügynökök fizettek megbízottakat, hogy civil infrastruktúrát és személyeket támadjanak meg, több tényezőnek tudható be – mondták a Bloomberg hírügynökségnek a névtelenség mellett nyilatkozó tisztviselők. Az egyik legfontosabb magyarázat szerintük az, hogy Moszkva szigoríthatta az ellenőrzését azon támadások felett, amelyek kevésbé megbízható helyi bűnözők követtek el  orosz megbízásra, és amelyek közül néhány kicsúszott az irányítás alól, és súlyos (az orosz megbízók által sem kívánt) következményekhez vezethetett volna.

Az International Institute for Strategic Studies (IISS) kutatóközpont jelentése szerint

idén január és május között „csak” 11, Oroszország által támogatott gyanús hibrid incidens történt Európában, köztük a svédországi optikai kábelek és mobilátjátszótornyok megrongálásának kísérlete.

Mindeközben a 2024-es év egészében 30 ilyen incidenst regisztráltak az energia-, kommunikációs, közlekedési, katonai, vízi és tengeralatti célpontoknál.

Nyugati tisztviselők szerint egy lehetséges magyarázat az lehet, hogy Vlagyimir Putyin el akarta kerülni Donald Trump ellenszenvének fokozását az elnök második ciklusának első hónapjaiban, amikor az amerikai elnök egy gyors békeegyezményt szorgalmazott Ukrajnában. Más lehetséges okok között említik azt is, hogy a potenciális végrehajtók elrettentek a részvételtől azt látva, hogy a korábbi akcióknál néhány esetben elkapták az elkövetőket, és a tárgyalásaik nagy nyilvánosságot kaptak. Emellett azt is feltételezik, hogy az orosz katonai hírszerzés, a GRU az elmúlt hónapokban erőforrásait Ukrajnára irányíthatta át az erőforrásait.

Dmitrij Peskov, a Kreml szóvivője nem reagált a Bloomberg azzal kapcsolatos megkeresésére, hogy minek tudható be a változás. A szóvivő korábban elutasította azokat a jelentéseket, melyek szerint Oroszország szabotázsakciókat szervez Európában, mint „alaptalan vádakat”. A Fehér Ház és az amerikai Nemzeti Hírszerzési Igazgatóság (DNI) tisztviselői sem reagáltak a kommentárkérésre.

Nyugati tisztviselők szerint a hibrid műveletek kulcsfontosságú részévé váltak Oroszország stratégiájának a 2022 februárjában Ukrajna ellen indított teljes körű invázió után, amelynél az Egyesült Államok és Európa több milliárd dollár értékű fegyvert küldött Kijevnek önvédelemre.

Mivel az elmúlt években Európa nagy része kiutasította a nagykövetségi fedésben dolgozó orosz kémeket, az emberek szerint Moszkva áttért arra, hogy helyi megbízottakat fizessen meg erőszakos cselekmények, szabotázsok és gyújtogatások végrehajtására egy hibrid hadviselési kampány keretében. Az orosz kampányt a nyugatiak egy megtorló hadjáratként értelmezik Ukrajna támogatása miatt.

A nyugati tisztviselők figyelmeztettek, hogy a kampány most látható visszaesése nem jelenti azt, hogy a hibrid támadások teljesen megszűntek volna, vagy hogy a jövőben nem fognak újra eszkalálódni. A szabotázsok száma Kelet-Európában továbbra is magasabb, mint a kontinens nyugati felén – jegyezték meg.

Donald Trump amerikai elnök megerősítette, hogy különmegbízottja, Steve Witkoff a héten Oroszországba látogat, miután ultimátumot adott az orosz elnöknek az ukrajnai háború befejezésére.

A megbízott látogatására „azt hiszem, a jövő héten, szerdán vagy csütörtökön” kerül sor – mondta az amerikai elnök újságíróknak vasárnap. Közölte azt is, hogy két amerikai atom-tengeralattjáró most is a térségben van a múlt heti fejlemények után. 

Korábban Donald Trump a hét végéig szabott határidőt Oroszországnak, hogy tegyen lépéseket az ukrajnai háború befejezésére, különben új szankciókkal kell szembenézniük.

Vlagyimir Putyin orosz elnök már többször is találkozott Steve Witkoffal Moszkvában. Arra az újságírói kérdésre, hogy mi Witkoff üzenete Moszkvának, és hogy Oroszország tehet-e valamit a szankciók elkerülése érdekében, Trump így válaszolt: „Igen, kössön alkut, hogy ne kelljen többé embereket ölni”.

Nem tulajdonított különösebb jelentőséget több orosz parlamenti képviselő szombaton annak, hogy Donald Trump amerikai elnök – reagálva Dmitrij Medvegyevnek egy minapi kijelentésére – az előző nap atommeghajtású tengeralattjárókat vezényelt új pozícióba, írta az MTI. A BBC szerint Trump most ugyanazt a fenyegetést alkalmazta, mint amit 8 évvel ezelőtt is alkalmazott egy ellenféllel szemben, és akkor érdekes folytatása lett az ügynek.

A két tengeralattjáró „nem jelent új fenyegetést” Oroszország nemzetbiztonságára – jelentette ki Leonyid Ivlev képviselő, egykori légierő-parancsnok. A TASZSZ orosz hírügynökségnek azt mondta, Oroszország teljes mértékben tisztában van ezekkel az amerikai katonai manőverekkel. Viktor Vodolackij parlamenti képviselő is hasonló álláspontot fogalmazott meg, és azt mondta: értelmetlen így próbálni megfélemlíteni Moszkvát, tekintettel arra, hogy Oroszország atommeghajtású tengeralattjárók hatalmas flottájával rendelkezik.

Az orosz külügyminisztérium nem reagált az amerikai elnök pénteki bejelentésére. Vodolackij szerint nincs is szükség hivatalos reagálásra, mert „mindenki tudja”, hogy Trump gyakran változtatja az álláspontját. Egyúttal érthetetlennek nevezte, hogy egy amerikai elnök miért ad ilyen erőteljes választ egy orosz biztonsági tanácsi elnökhelyettes megjegyzésére. „Amire inkább szükség volna, az egy megújított megállapodás Moszkva és Washington között, hogy véget vessenek a spekulálásnak egy esetleges harmadik világháborúról” – tette hozzá.

Donald Trump közösségi oldalán jelentette be pénteken: „Utasítást adott arra, hogy két nukleáris tengeralattjáró helyezkedjen el a megfelelő térségben arra az esetre, ha ezek az ostoba és provokatív nyilatkozatok többek volnának szavaknál”. A lépést Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök „meglehetősen provokatív” nyilatkozatával indokolta, és kijelentette: a „szavak nagyon fontosak, és gyakran vezetnek szándékolatlan következményekhez”.

Medvegyev, aki jelenleg az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese, a héten azt mondta: fenyegetésnek, illetve az Egyesült Államok és Oroszország közötti háború felé vezető lépésnek tartja az amerikai elnök Oroszországnak adott ultimátumát.

Figyelemreméltó, hogy az orosz kormányzat hivatalos reakciót nem adott az ügyre

A BBC oroszországi riportere, Steve Rosenberg az esettel kapcsolatban azt írta: figyelemreméltó, hogy az orosz kormányzat részéről szombatig semmilyen hivatalos reakció nem érkezett (miután csak parlamenti képviselők szólaltak meg az ügyben).

Sem a Kreml, sem a külügyminisztérium, sem a védelmi minisztérium nem reagált – írta, megjegyezve ugyanakkor, hogy más közéleti szereplők megszólaltak ugyan az orosz sajtóban, de ők is lekicsinyelték Trump lépésének jelentőségét:

• A Moszkovszkij Komszomolecnek nyilatkozva egy katonai kommentátor arra a következtetésre jutott, hogy Trump „hisztérikus rohamot kapott”.
• Egy nyugalmazott altábornagy a Kommerszantnak azt mondta, hogy az amerikai elnök tengeralattjárókról szóló beszéde „értelmetlen fecsegés. Így éli ki magát”.
• Ugyanennek az újságnak nyilatkozva egy orosz biztonsági szakértő felvetette: „Biztos vagyok benne, hogy Trump valójában nem adott ki semmilyen parancsot” a tengeralattjárókkal kapcsolatban.

A BBC szerzője emellett megjegyezte: a reakció hiánya vagy azt jelezheti, hogy Moszkva még mindig tanulmányozza a helyzetet és fontolgatja, mit tegyen, vagy pedig azt, hogy az orosz vezetés nem érzi szükségét annak, hogy reagáljanak – az orosz sajtóvisszhang ezek közül az utóbbira utal.

8 éve már eljátszotta ugyanezt, akkor érdekesen folytatódott a dolog

Steve Rosenberg szerint a Kommerszant azt is felidézte, hogy

2017-ben Trump egyszer már bejelentette, hogy két atomtengeralattjárót küldött a Koreai-félszigethez azért, hogy figyelmeztesse Észak-Koreát.

Nem sokkal később azonban Trump már kétoldalú találkozót tartott Észak-Korea vezetőjével, Kim Dzsongunnal – persze arra nincs garancia, hogy az események most is hasonló fordulatot vesznek.

Azzal kapcsolatban, hogy az amerikai elnök miért reagálhatott ennyire hevesen, a BBC szerzője úgy véli: Trump magára vette Medvegyevnek a nukleáris fegyverekről szóló szavait (noha a volt orosz elnök régóta fogalmaz meg efféle fenyegetéseket a közösségi médiában). „Lehet, hogy stratégia is van a háttérben? A kiszámíthatatlanság úgy tűnik, hogy Trump üzleti és politikai tevékenységének fontos része: váratlan döntéseket hoz, amelyek megzavarhatják riválisait és ellenfeleit a tárgyalások előtt vagy alatt. Például az ukrajnai háború befejezése kapcsán” – összegezte meglátását a moszkvai riporter.