POLITIK
Már csak négy nap!
J.D. Vance amerikai alelnök szerint „döntő pillanathoz” érkezett az ukrajnai konfliktus rendezése egy amerikai-orosz csúcstalálkozó lehetséges létrejöttével.
J. D. Vance a Fox News hírtelevíziónak adott, Nagy-Britanniában felvett és vasárnap közzétett interjújában azt hangoztatta, azért sikerült elérni idáig, mert az amerikai elnök hajlandó volt alkalmazni a rendelkezésére álló nyomásgyakorlási eszközöket. Mint mondta, az Egyesült Államoknak rengeteg gazdasági kényszerítőeszköze van, amelynek segítségével elérheti a békét. Az alelnök jelentős
diplomáciai áttörésnek nevezte Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök találkozójának várható létrejöttét.
Elmondta, hogy hónapok óta dolgoznak az ukrajnai háborút illető több patthelyzet feloldásán, amelyek közül az egyik leglényegesebb az volt, hogy az orosz elnök elutasított egy közvetlen találkozót az ukrán államfővel. Ma ugyanakkor már egyeztetések zajlanak arról, hogy mikor jöhet létre egy háromoldalú – amerikai-orosz-ukrán – tárgyalás a konfliktus lezárásáról – tette hozzá.
Az amerikai alelnök kifejtette, hogy a konfliktus rendezésében kiindulásként kell venni a jelenlegi helyzetet, vagyis azt, hogy most hol vannak orosz és ukrán ellenőrzés alatt álló területek, és megtalálni egy olyan tárgyalásos rendezést, „amellyel az ukránok és az oroszok is együtt tudnak élni, és amelynek révén relatív békében élhetnek”.
Az alelnök beszámolt arról, hogy Európában tartózkodva tárgyalt az ukrán féllel, ahogy Marco Rubio külügyminiszter is, viszont
azt, hogy ukrán és orosz elnök tárgyalóasztalhoz üljön egymással, csak az Egyesült Államok elnöke tudja kikényszeríteni.
Az amerikai alelnök emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államok elítéli az Oroszország által elkövetett agressziót, és nem tartja jónak a dolgok jelenlegi állását, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy „itt most békét kell teremteni, a béketeremtés egyetlen módja pedig leülni és beszélni egymással”.
Az Európába megindult, és Ukrajnának szánt amerikai fegyverzetszállítással kapcsolatban az alelnök rámutatott, hogy az európai partnerek számára világossá tette a washingtoni vezetés, hogy „amennyiben tényleg olyan fontos számukra ez a konfliktus, akkor készen kell állniuk közvetlenebb szerepet játszani, és jelentékenyebb módon finanszírozni ezt a háborút”.
„Mi végeztünk azzal, hogy tovább pénzeljük az ukrajnai háborús üzletet, egy békés rendezést akarunk elérni és megállítani az öldöklést”
– fogalmazott J. D. Vance.
„Az amerikaiak, úgy gondolom, betegek attól, hogy adódollárjaik erre a kifejezett konfliktusra mennek” – fejtette ki az alelnök és hozzáfűzte, „ha az európaiak fel akarnak lépni és meg akarják vásárolni a fegyvereket az amerikai gyártóktól ez számunkra rendben van, de mi magunk tovább nem fogjuk ezt finanszírozni”.
Támogatják az európai vezetők a jövő heti találkozót Donald Trump és Vlagyimir Putyin között, ugyanakkor továbbra is az Oroszország elleni nyomás fokozását követelik – írja a Reuters.
Donald Trump amerikai elnök pénteken Alaszkában találkozna Vlagyimir Putyinnal az ukrajnai háború lezárása érdekében. Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij bevonásával akár háromoldalú csúcs is elképzelhető, de jelenleg kétoldalú megbeszélés van napirenden. Trump szerint a lehetséges megállapodás területek kölcsönös cseréjét tartalmazná, ami Ukrajna részéről jelentős területi engedményeket is jelenthetne – ezt Kijev és európai szövetségesei elutasítják. A lehetséges megállapodás részleteit még nem hozták nyilvánosságra, de
Trump szerint az egyezség egy „mindkét fél javát szolgáló területcserét” fog tartalmazni.
Európai vezetők (Franciaország, Olaszország, Németország, Lengyelország, Egyesült Királyság, Finnország, valamint az Európai Bizottság) üdvözölték a béketörekvést, de hangsúlyozták: a megoldásnak védenie kell Ukrajna és Európa létfontosságú biztonsági érdekeit, és nem lehet Ukrajna bevonása nélkül dönteni, valamint az oroszokra nehezedő nyomás fokozását javasolták.
„Meggyőződésünk, hogy a diplomáciai megoldásnak védenie kell Ukrajna és Európa létfontosságú biztonsági érdekeit (…) az Ukrajna békéjéhez vezető utat nem lehet Ukrajna nélkül eldönteni”– áll a nyilatkozatban, egyúttal kijelentették: nem értenek egyet a határok erőszakos módosításával, valamint a jelenlegi arcvonalnak kell lennie a tárgyalási alapnak. Az európai ellenjavaslat szerint a tűzszünetnek meg kell előznie minden más lépést, és az esetleges területi cseréknek kölcsönöseknek kell lenniük, erős biztonsági garanciákkal.
Zelenszkij és stábja kitartanak amellett, hogy a frontvonal nem tekinthető határnak, és nem fogadnak el területi veszteséget. Andrij Jermák ukrán elnöki kabinetfőnök európai vezetőkkel és amerikai tisztviselőkkel folytatott tárgyalásokon elmondta, hogy Ukrajna hálás a konstruktív hozzáállásukért, ugyanakkor a frontvonal nem jelentheti a határvonalat. Ugyanezen a megbeszélésen részt vett JD Vance amerikai alelnök is, akinek köszönetet mondott a „megbízható béke” érdekében tett erőfeszítéseiért. „A tűzszünet szükséges, de a front vonal nem határ” – mondta Jermák az X-en, megismételve Kijev álláspontját, miszerint elutasít minden területi engedményt Oroszországnak.
A harcok jelenleg is intenzíven zajlanak, az orosz erők a keleti fronton lassan nyomulnak előre, de nagy áttörést nem értek el. Heves harcok dúlnak a több mint 1000 km hosszú frontvonalon Ukrajna keleti és déli részén, ahol
az orosz erők az ország területének körülbelül egyötödét ellenőrzik.
Az orosz erők nem ellenőrzik teljes mértékben a négy kelet-ukrajnai régió – Luhanszk, Donyeck, Zaporizzsja és Herszon – területét, és Oroszország követelte, hogy Ukrajna vonja ki csapatait az általuk még ellenőrzött területekről, valamint Kijev szerint továbbra is képesek fenntartani kisebb harcállásokat az oroszországi Kurszk régióban. A politikai elemzők szerint a mostani béketörekvés reálisabbnak nevezték a korábbi kísérletekhez képesét, azonban végrehajtásával kapcsolatban komoly aggályaik vannak, valamint szerintük ez komoly veszélyeket jelenthet Ukrajnára nézve.
Donald Trump augusztus 15-én találkozik Vlagyimir Putyinnal Alaszkában. Ez lesz az első személyes találkozó egy hivatalban lévő amerikai elnök és Putyin között 2021 óta. A tárgyalások előtt Trump Oroszország és Ukrajna közötti „területcseréről” beszélt - írja a Die Welt.
Donald Trump bejelentette, hogy augusztus 15-én találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A találkozóra Alaszkában kerül sor, erről maga az amerikai elnök adott hírt Truth Social platformján.
A Kreml megerősítette a találkozót, és
Jurij Usakov, az elnök tanácsadója meghívta Trumpot, hogy látogasson el Oroszországba, miután alaszkai találkozóra került sor az orosz elnökkel.
Ugyanakkor továbbra sem világos, hogy sor kerül-e találkozóra Putyin és Volodimir Zelenszkij között. Az ukrán elnök többször is szorgalmazott egy ilyen találkozót, azonban Moszkva kijelentette, hogy először teljesíteni kell a szükséges feltételeket, azaz szakértői szintű megállapodásokat kell kötni az ukrajnai konfliktus békés rendezéséről. Trump pedig megerősítette, hogy egy ilyen találkozó nem előfeltétele a Putyinnal való tárgyalásának.
A legfontosabb, hogy az amerikai elnök elismerte:
elfogadhatónak tartja a földcserét bármilyen megállapodás részeként is.
A rendezést nagyon bonyolultnak nevezte, és hozzátette, hogy bizonyos területek visszakerülhetnek Ukrajnához, és bizonyos területek cseréje is megtörténik. „Bizonyos területcsere következik, mindkét fél javát szolgálva, de erről később fogunk beszélni” – fogalmazott az amerikai elnök. Úgy hiszem, hogy Putyin elnök békét akar és Zelenszkij is békét akar. Zelenszkij elnöknek meg kell kapnia, amire szüksége van, mert készen kell állnia aláírni valamit, és azt hiszem, hogy keményen dolgozik ennek érdekében” – fejtette ki Donald Trump. Az elnök kérdésre válaszolva azt is kifejtette, hogy közel van a megállapodás, úgy vélte, ebben lehetett hatása az Indiára kiszabott büntetővámnak az oroszországi kőolaj-vásárlások miatt, de még nagyobb hatása volt annak, hogy „a NATO fellépett fegyverzetvásárlással”.
Donald Trump egyben azt a meggyőződését hangoztatta, hogy ha nem sikerült volna a lezárás felé lépni, akkor a világháborúvá válhatott volna a konfliktus.
Mindez ugyanakkor ellentmond annak, hogy Zelenszkij régóta hangsúlyozza: nem hajlandó átengedni ukrán területet Oroszországnak, viszont ragaszkodik az orosz csapatok kivonásához, és ahhoz, hogy Moszkva fizessen jóvátételt a 2022 februári invázió óta az országnak okozott pusztításért.
Washington korábban felajánlotta, hogy elismeri a Krímet orosz területként, cserébe Zaporizzsja és Herszon visszakerülne Ukrajnához.
Ripost hírek
