Amerikai bombázók érkeztek Norvégiába

Három B–1B Lancer bombázó egy texasi légibázisról kiindulva landolt szombaton a norvégiai Orland légibázison – jelentette be a NATO légi műveleti irányítási parancsnoksága (AIRCOM), valamint az amerikai légierő. A lépésre azt megelőzően került sor, hogy Donald Trump amerikai elnök találkozna Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Az amerikai elnök korábban nem egyszer tett olyan lépéseket, amivel a riválisokra igyekezett nyomást helyezni: ezek közé tartozott az, amikor a hónap elején atomtengeralattjárókat vezényelt közelebb Oroszországhoz.

Nincs kizárva, hogy most is hasonló lépésről van szó – noha a hivatalos közlemény szerint most más okkal érkeztek a bombázók: az elsődleges feladatuk ugyanis az lesz, hogy megkezdjék a NATO-szövetségesekkel közös kiképzési műveleteket. Ugyanakkor figyelemreméltó az is, hogy a bombázókat nem sokkal azelőtt vezényelték át, hogy az orosz erők megkezdenék a beloruszokkal közös nagy hadgyakorlatukat, a Zapadot.

A bombázók augusztus 8. és 9. között repültek át az Északi-sark felett, és részben spanyol vadászgépek kísérték őket, amelyek jelenleg a keflaviki repülőtérről őrzik Izland légterét – írta a The Barents Observer hírportál, amely azt is megjegyezte:

2021 óta ez az első alkalom, hogy B–1B-es bombázókat telepítettek Norvégiába az amerikaiak.

Tavaly hasonló bombázókat telepítettek az észak-svédországi Kallax légibázisra is. Az amerikai légierő sajtóközleményében azt írták, hogy a Norvégiába telepített repülőgépek lehetővé teszik a légi személyzet számára, hogy közös gyakorlatok és műveletek révén finomítsák taktikájukat, növeljék rugalmasságukat és erősítsék a szövetségesekkel való koordinációt, ezáltal növelve harci képességeiket és készenlétüket.

„Ez a bevetés lehetővé teszi számunkra, hogy úgy gyakorlatozzunk, ahogy harcolunk –a NATO-szövetségeseinkkel közösen, készenlétben és alkalmazkodóképesen. Arról szól, hogy közösen építsünk tapasztalatot és bizalmat, javítsuk a készenlétet, és éberek maradjunk a változó környezetben” – mondta Eric Alvarez alezredes, a bevezetésen részt vevő 345. bombázószázad  parancsnoka.

A norvég fegyveres erők jelentése szerint az amerikai bombázók az Orlandon állomásozó F-35-ös vadászgépekkel fognak gyakorlatozni. Sem az amerikaiak, sem a norvégok nem adtak részleteket a gyakorlatozás helyszínéről, de feltételezhető, hogy a repülések az északi-balti régióban fognak zajlani.

Az Oroszország elleni harcban is szerepet kapnának ezek a gépek

A The National Security Journal egy korábbi cikkben azt írta, hogy B–1B Lancerek egy Kínával vagy Oroszországgal kialakuló potenciális konfliktusban is szerepet kapnának, bár mélységi támadások helyett elsősorban a közeli célpontok ellen vethetnék be őket, miután lopakodórendszerrel nem rendelkeznek és ezáltal ki lennének szolgáltatva az ellenséges légvédelemnek.

„Ahelyett, hogy a behatolást kockáztatnák, a B–1B-esek kihasználnák a nagy hatótávolságukat és jelentős teherbírásukat, hogy nagy hatótávolságú precíziós rakétákat, például LRASM-eket indítsanak biztonságosabb távolságból, a hevesen vitatott légtéren kívülről […] Ami Oroszországot illeti, hatékony Sz–400-as föld-levegő rendszerekkel rendelkeznek, és egy még hatékonyabb rendszer, az Sz-500 fejlesztése is folyamatban van” – írták erről.

Az ukrán hírszerzés szerint orosz csapatösszevonást lehetett tapasztalni Belarusz területén – írja a PolsatNews. Az ukrán határőrség helyzetelemzése szerint az orosz katonai jelenlét a Zapad 2025 hadgyakorlat előkészületei zajlanak van összefüggésben és nem jelentenek katonai kockázatot. A kijevi hatalom vezetői korábban arról beszéltek, hogy újabb Belarusz felől érkező orosz offenzíva kezdődhet, hasonlóan ahhoz, amelyet a háború kezdeti szakaszában történt, 2022. februárjában.

Az ukrán határőrség szóvivője szerint orosz katonai jelenlétet lehet tapasztalni Belaruszban, az ukrán államhatárhoz közeli területeken. Elmondása szerint a telepített orosz egységek az évente megrendezettt közös orosz-belorusz katonai hadgyakorlat, a Zapad miatt érkeztek, ezt támasztja alá az is, hogy Minszk is csapatokat küldött nemrégiben Oroszországba. Elmondása szerint az oroszok több tucat felszerelést is átadtak a fehérorosz félnek.

„Az Oroszországi Föderáció fegyveres erőinek több száz katonájáról beszélünk. Ugyanakkor Belarusz is egyes egységeit Oroszországba küldte, ahol ezeknek a gyakorlatoknak a helyszínei is találhatók”

– mondta Andrij Demcsenko, az ukrán határőrség szóvivője aki egyúttal arról is beszélt, hogy a határőrség arra a következtetésre jutott, hogy nem áll fenn egy újabb fehérorosz területről érkező orosz offenzíva veszélye.

Volodimir Zelenszkij elnök, valamint Olekszandr Szirszkij vezérkari főnök korábban egy újabb Belarusz felőli támadásról beszéltek.

„Így szoktak kezdődni az újabb támadások. De hol ezúttal? Nem tudom. Ukrajnában? Litvániában? Lengyelországban? Isten ments! De mindannyiunknak fel kell készülnünk. Minden intézményünk nyitott az együttműködésre”

– mondta Zelenszkij még áprilisban. A portál idézi még Olekszandr Szirszkij vezérkari főnököt, aki szintén egy „hadgyakorlatnak álcázott” offenzíva előkészítéséről beszélt.

Volodimir Zelenszkij semmiképp sem lesz ott az Alaszkában rendezett amerikai-orosz csúcstalálkozón – közölte kedd este a Fehér Ház szóvivője.

A Fox News szerint Karoline Leavitt szóvivő a kedd esti sajtótájékoztatón közölte:

Volodimir Zelenszkij azért nem lesz ott a találkozón, mert a megbeszélést Vlagyimir Putyin kezdeményezte.

„Az elnök [Donald Trump] Putyin elnök kérésére beleegyezett ebbe a találkozóba. Az elnök célja ezzel a találkozóval az, hogy jobban megértse, hogyan lehet véget vetni ennek a háborúnak” – fogalmazott a szóvivő. Hozzátette: „Úgy gondolom, hogy az Egyesült Államok elnöke, ha személyesen találkozik az orosz elnökkel, és nem telefonon beszél vele, a lehető legtisztább képet kaphatja arról, hogyan lehet véget vetni ennek a háborúnak, és merre tart ez a helyzet.”

Putyin beszél, Trump hallgat – ez lesz a forgatókönyv

A Sky News szerint Karoline Leavitt azt is hozzáfűzte: a pénteki találkozó egyfajta „szöveghallgatási gyakorlat lesz az elnök számára”. Elmondása szerint a találkozó „mechanikáját és ütemezését” még mindig egyeztetik a felek.

Mint a Fox News emlékeztetett: Trump és Putyin pénteken Anchorage-ban, Alaszka államban találkoznak – annak ellenére, hogy az elnök a napokban azt nyilatkozta, hogy a találkozóra Oroszországban kerül sor. „Számos helyszínről volt szó, de természetesen Alaszka az Amerikai Egyesült Államok része. Az elnök ezért nagy megtiszteltetésnek tartja, hogy Putyin elnököt amerikai földön fogadhatja” – mondta erről most Karoline Leavitt. Ugyanakkor megerősítette: Trumpnak vannak arra vonatkozó tervei, hogy a jövőben Oroszországba utazzon.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton azt mondta: „Bármely, ellenünk hozott döntés, bármely, Ukrajna nélkül hozott döntés egyben a béke ellen hozott döntés is. Ezek halott döntések, soha nem fognak működni. Nekünk pedig mindannyiunknak valódi, élő békére van szükségünk, amelyre az emberek tisztelettel tekintenek.”

Donald Trump hétfőn újságíróknak azt mondta az alaszkai találkozóról: perceken belül meg fogja tudni, hogy Putyin komolyan gondolja-e a megállapodás ötletét. Elismerte azt is, hogy Oroszországnak és Ukrajnának néhány területi kérdést is meg kell oldania majd egy megállapodás részeként. Hozzátette, hogy a kezdeményezés Oroszországtól indult, és azon azt az üzenetet fogalmazza majd meg az orosz elnök felé, hogy be kell fejeznie a háborút.

Az elnök elmondta, hogy az orosz államfővel konstruktív megbeszélésre számít, és hozzátette, hogy azt követően azonnal tájékoztatni fogja Volodimir Zelenszkijt és az európai vezetőket is arról, hogy milyen egyezség lehetséges. Trump az orosz elnökkel tervezett találkozó lehetséges kimenetelei között említette ugyanakkor azt is, hogy feláll az asztaltól, és azt mondja „végeztem”.

„Meg fogjuk látni, hogy mi Putyin elnök elképzelése, és amennyiben ez egy tisztességes megállapodás, akkor azt közvetítjük az Európai Unió vezetői felé, a NATO vezetői felé és természetesen Zelenszkij elnök felé, akit tiszteletből elsőként hívok majd fel, azt hiszem”

– mondta el az amerikai elnök, és hozzátette, akár arra a következtetésre is juthat, hogy „sok szerencsét, folytassátok a harcot”, de arra is, hogy lehetséges a megállapodás.

Az amerikai elnök azt is közölte, hogy a következő találkozónak már Zelenszkij és Putyin között kellene megtörténnie, és hangsúlyozta, ennek létrejöttén dolgozik, és szükség szerint azon harmadik félként ő is részt vesz.

Trump kijelentette, hogy soha nem volt barátja Oroszországnak, de mindig „jól kijött” Putyinnal orosz elnökkel, és azt is kifejtette, hogy Zelenszkij ukrán elnökkel is „jól kijön”, ugyanakkor „súlyosan” nem ért egyet azzal, amit az ukrán államfő tett, mert „ennek a háborúnak soha nem lett volna szabad megtörténnie”.

„Kicsit zavar az a tény, hogy Zelenszkij azt mondja, alkotmányos jóváhagyásra van szüksége, hiszen ahhoz nem volt szükség jóváhagyásra, hogy háborúba vonuljon” – fejtette ki az elnök azzal kapcsolatban, hogy egy lehetséges békemegállapodás területcserével is járhat. Trump elmondta, célja, hogy Ukrajna visszakapjon bizonyos, jelenleg orosz megszállás alatt álló „elsőrendű” tengerparti területeket.

Trump a fehér házi sajtótájékoztatón idézte Orbán Viktort, akiről azt mondta, hogy jól ismeri a két háborúban álló országot, és akinek korábban azt a kérdést tette fel, hogy Oroszországot legyőzheti-e Ukrajna. Az amerikai elnök a magyar miniszterelnök válaszát felidézve elmondta, hogy Oroszország hatalmas, amely harc és háború által alakította ki államát, majd tovább idézve a magyar kormányfőt Trump úgy fogalmazott, hogy „Kína a kereskedelem által éri el a győzelmeit, míg Oroszország háborúban”.