POLITIK
Az alelnök egyértelművé tette.
J. D. Vance arról is beszélt, hogy Amerika „befejezte a háború finanszírozását” és találkozóra kényszeríti Putyint és Zelenszkijt.
J.D Vance Fotó: MADDIE MCGARVEY Forrás: POOL
Az Egyesült Államok alelnöke a Fox Newsnak adott interjúban kijelentette, hogy az Egyesült Államok a továbbiakban nem finanszírozza az ukrajnai háborút, és a jelenlegi frontvonalra épülő békét akar.
Az Independent tudósítása szerint az amerikai politikus elutasította az európai vezetők felhívását, hogy engedjék Zelenszkijt részt venni a pénteken tervezett Trump–Putyin-találkozón, mondván, hogy ez jelenleg nem lenne „produktív”. Ugyanakkor J. D. Vance szerint Vlagyimir Putyin és Volodimir Zelenszkij „kénytelenek” lesznek találkozni.
Az európai válaszreakciókról a béketárgyalásokkal kapcsolatban Vance bírálta a kontinens vezetőit, amiért nem „léptek fel” a háború alatt.
Egyszerűen azt mondtuk az európaiaknak: ez a ti hátsó udvarotokban történik, ez a ti hátsó ajtótok előtt zajlik. Nektek kell felállnotok és nagyobb szerepet vállalnotok ebben a kérdésben. És ha ennyire fontos nektek ez a konfliktus, akkor hajlandónak kell lennetek közvetlenebb és jelentősebb szerepet vállalni a háború finanszírozásában
– mondta. Hozzátette:
Az elnök és én egyértelműen úgy gondoljuk, hogy Amerika befejezte az ukrajnai háború finanszírozását. Békés megoldást akarunk elérni, véget akarunk vetni a gyilkolásnak.
A The New York Times cikke arról a lehetőségről ír, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök és Steve Witkoff különleges elnöki megbízott szerdai találkozóján Oroszország jelzéseket adhatott le, arról hogy beéri az addig elfoglalt területekkel, amennyiben olyan biztonsági és politikai engedményeket kap, amelyekkel hosszú távon Moszkva befolyása alá vonhatja Ukrajnát. Amennyiben a feltételezés igaz, úgy Putyin már a jövő hétvégén megrendezendő orosz-amerikai csúcstalálkozón is megállapodást köthet Donald Trump amerikai elnökkel.
Vlagyimir Putyin már Donald Trump januári hivatalba lépése óta többször jelzést adott, hogy szívesen találkozna amerikai hivatali partnerével, hogy az amerikai-orosz kapcsolatok rendezéséről és az ukrajnai béke kérdéséről tárgyaljanak.
Az orosz fél azért is várt már régóta a találkozóra, mert ez az egyetlen útja, hogy céljait ne a frontvonalon kelljen kiharcolnia, hanem tárgyalóasztalnál érje el azokat – méghozzá Donald Trumppal szemben ülve.
A Kremlben úgy számolnak, hogy az amerikai elnök az egyetlen, aki képes lehet olyan politikai megállapodást tető alá hozni, amely kielégíti Oroszország stratégiai igényeit: Ukrajna távol tartását a NATO-tól, a nyugati katonai jelenlét kizárását az ország területéről, és hosszabb távon egy Moszkva-barát vezetés kialakítását Kijevben.
Augusztus 6-án a Trump-kormányzat különmegbízottja, Steve Witkoff Moszkvában tárgyalt Putyinnal, ami után a felek bejelentették: napokon belül sor kerülhet az orosz–amerikai csúcstalálkozóra. Bár Trump európai vezetőknek azt mondta, később akár egy háromoldalú találkozót is tartana Zelenszkijjel és Putyinnal együtt, a Kreml ettől eltérően kommunikált: Putyin nyitott ugyan Zelenszkij személyes fogadására, de „bizonyos feltételek” teljesüléséhez kötné – ezek teljesülése azonban szerinte „egyelőre messze van”.
A New York Times szerint az orosz elnök puhább álláspontot jelezhetett Witkoffnak a területi kérdésekben.
Bár Moszkva eddig ragaszkodott a 2022-ben annektált négy ukrán régió teljes átadásához, ezek jelentős része még mindig ukrán kézen van. Politikai elemzők szerint Putyin számára a konkrét határvonalaknál fontosabbak a NATO-bővítésre és Ukrajna katonai képességeire vonatkozó garanciák. A Kreml több mint ezer négyzetkilométernyi ukrán területet tart megszállás alatt, a négy 2022-ben annektált régión kívül, ami szintén fontos mozgásteret adhat az alkuhoz.
Az elmúlt hétvégén Trump elnök részben megerősítette a híreszeléseket, amikor megosztotta, hogy olyan megoldás körvonalazódik, melynek területcsere is részét képezi. Az elnök konkrétumok egyelőre még nem akart megosztani.
„Bizonyos területcsere következik, mindkét fél javát szolgálva, de erről később fogunk beszélni” – fogalmazott az amerikai elnök.
Mindez továbbra sem jelenti azt, hogy Moszkva feladná az eredeti céljait. Orosz csapatok továbbra is jelentős előnyben vannak a fronton, és bár a nyári offenzíva lassan halad, a Kremlben úgy látják: ha kell, évekig is folytatják a harcot. Putyin azonban egy Trump által közvetített politikai győzelmet előnyösebbnek láthat, mint újabb lerombolt városok elfoglalását.
Ahogy Tatjana Sztanovaja, a Carnegie Moscow Eurasia Center elemzője fogalmazott:
„A terület másodlagos. A lényeg, hogy Ukrajna megszűnjön egy Oroszország-ellenes állam lenni.”
A következő napokban kiderülhet, valóban hajlandó-e Putyin lemondani a további hódításokról, ha cserébe az Egyesült Államoktól és szövetségeseitől megkapja a biztonsági és politikai engedményeket, amelyekkel hosszú távon Moszkva befolyása alá vonhatja Ukrajnát. A kérdés immár nem az, hogy Oroszország akar-e terjeszkedni, hanem hogy Trump milyen ajánlatot tesz, amellyel Putyin úgy érezheti: elérte, amit akart – anélkül, hogy további területet kellene elfoglalnia.
A körvonalozódó alku vesztese a megállapodásból teljes mértékben kihagyott európai politikai elit vezetői lehetnek, akik a partvonalról bekiabálva igyekeznek Trumpot rávenni, hogy fokozza tovább az Oroszországra nehezedő nyomást. A megállapodás Ukrajna számára kedvezőtlen elemeket is tartalmazhat, azonban Zelenszkij elnök és az ukrán közvélemény eddigi hozzáállása hamar megváltozhat, hogyha az orosz és amerikai fél együttesen várják majd el a megállapodás elfogadását.
Támogatják az európai vezetők a jövő heti találkozót Donald Trump és Vlagyimir Putyin között, ugyanakkor továbbra is az Oroszország elleni nyomás fokozását követelik – írja a Reuters.
Donald Trump amerikai elnök pénteken Alaszkában találkozna Vlagyimir Putyinnal az ukrajnai háború lezárása érdekében. Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij bevonásával akár háromoldalú csúcs is elképzelhető, de jelenleg kétoldalú megbeszélés van napirenden. Trump szerint a lehetséges megállapodás területek kölcsönös cseréjét tartalmazná, ami Ukrajna részéről jelentős területi engedményeket is jelenthetne – ezt Kijev és európai szövetségesei elutasítják. A lehetséges megállapodás részleteit még nem hozták nyilvánosságra, de
Trump szerint az egyezség egy „mindkét fél javát szolgáló területcserét” fog tartalmazni.
Európai vezetők (Franciaország, Olaszország, Németország, Lengyelország, Egyesült Királyság, Finnország, valamint az Európai Bizottság) üdvözölték a béketörekvést, de hangsúlyozták: a megoldásnak védenie kell Ukrajna és Európa létfontosságú biztonsági érdekeit, és nem lehet Ukrajna bevonása nélkül dönteni, valamint az oroszokra nehezedő nyomás fokozását javasolták.
„Meggyőződésünk, hogy a diplomáciai megoldásnak védenie kell Ukrajna és Európa létfontosságú biztonsági érdekeit (…) az Ukrajna békéjéhez vezető utat nem lehet Ukrajna nélkül eldönteni”– áll a nyilatkozatban, egyúttal kijelentették: nem értenek egyet a határok erőszakos módosításával, valamint a jelenlegi arcvonalnak kell lennie a tárgyalási alapnak. Az európai ellenjavaslat szerint a tűzszünetnek meg kell előznie minden más lépést, és az esetleges területi cseréknek kölcsönöseknek kell lenniük, erős biztonsági garanciákkal.
Zelenszkij és stábja kitartanak amellett, hogy a frontvonal nem tekinthető határnak, és nem fogadnak el területi veszteséget. Andrij Jermák ukrán elnöki kabinetfőnök európai vezetőkkel és amerikai tisztviselőkkel folytatott tárgyalásokon elmondta, hogy Ukrajna hálás a konstruktív hozzáállásukért, ugyanakkor a frontvonal nem jelentheti a határvonalat. Ugyanezen a megbeszélésen részt vett JD Vance amerikai alelnök is, akinek köszönetet mondott a „megbízható béke” érdekében tett erőfeszítéseiért. „A tűzszünet szükséges, de a front vonal nem határ” – mondta Jermák az X-en, megismételve Kijev álláspontját, miszerint elutasít minden területi engedményt Oroszországnak.
A harcok jelenleg is intenzíven zajlanak, az orosz erők a keleti fronton lassan nyomulnak előre, de nagy áttörést nem értek el. Heves harcok dúlnak a több mint 1000 km hosszú frontvonalon Ukrajna keleti és déli részén, ahol
az orosz erők az ország területének körülbelül egyötödét ellenőrzik.
Az orosz erők nem ellenőrzik teljes mértékben a négy kelet-ukrajnai régió – Luhanszk, Donyeck, Zaporizzsja és Herszon – területét, és Oroszország követelte, hogy Ukrajna vonja ki csapatait az általuk még ellenőrzött területekről, valamint Kijev szerint továbbra is képesek fenntartani kisebb harcállásokat az oroszországi Kurszk régióban. A politikai elemzők szerint a mostani béketörekvés reálisabbanak nevezték a korábbi kísérletekhez képesét, azonban végrehajtásával kapcsolatban komoly aggályaik vannak, valamint szerintük ez komoly veszélyeket jelenthet Ukrajnára nézve.
Ripost hírek
