A lengyel elnök megvétózta az ukránokra vonatkozó szabályokat

További három jogszabályt vétózott meg az augusztus elején hivatalba lépett lengyel elnök, köztük a háború elől menekülő ukrán állampolgárok lengyelországi tartózkodását és munkavállalását szabályozó törvény módosítását – ezt maga Karol Nawrocki közölte hétfői sajtóértekezletén.

Az egyik megvétózott törvénymódosítással az európai uniós jognak megfelelően 2026. március 4-ig meghosszabbították volna az ukrán háborús menekültek ideiglenes védelmét. A jelenlegi előírások szeptember végéig érvényesek Lengyelországban. Nawrocki azt mondta: Lengyelország továbbra is kész támogatni az ukrán állampolgárokat, stratégiai célja változatlanul Ukrajna katonai támogatása az orosz támadással szemben.

„Három és fél év után azonban ki kell igazítani jogi hátteret”, és a törvénymódosítás ezt nem tette meg

– fűzte hozzá az elnök.

Különösen azt bírálta, hogy a törvény az ukránoknak a lengyel állampolgárokkal azonos elvek szerint járó, gyermekenként havi 800 zlotyt (74 500 forint) érő családtámogatást foglal magában.

Szerinte az elnökválasztási kampány során a kormánykoalíciós politikusok is világosan jelezték, hogy az ukránok közül ezt csak a munkát vállalóknak kellene odaítélni. A törvénymódosítás nem rendezte azt sem, hogy az ukránoknak attól függetlenül jár egészségügyi ellátás, hogy fizetnek-e Lengyelországban társadalmi biztosítást, ez pedig eredményezi, hogy

„a lengyel állampolgárok saját államukban rosszabb bánásmódban részesülnek, mint az ukránok”

– érvelt Nawrocki. Bejelentette egyúttal egy elnöki tervezet benyújtását, mely az ukrán állampolgárok tartózkodásával együtt egyéb, más ország állampolgárait is érintő témákat is rendezne.

Egyebek mellett a jelenlegi 3 évről 10 évre hosszabbítanák meg az állampolgársági kérvények elbírálásának határidejét, és a törvénytelen határátlépést pedig 5 éves szabadságvesztéssel büntetnék. A tervezet értelmében továbbá büntethetővé tennék a banderista jelképek alkalmazását is, a német nemzeti szocializmus és a kommunizmus jelképeinek jelenleg tiltott használata mellett.

Nawrocki arra biztatta a parlamenti képviselőket, hogy a következő két héten belül végezzenek „kemény munkát” annak érdekében, hogy a megszavazott jogszabályt aláírhassa szeptember végéig, vagyis az ukrán háborús menekültekről szóló jelenlegi előírások érvényének elvesztéséig. A hétfőn megvétózott két további jogszabály csökkentett volna bizonyos adóügyi szabálysértésekért kiszabható büntetéseket.

Az elnök eddig 26 törvényt írt alá. Első vétóját Nawrocki múlt csütörtökön emelte, mégpedig azon törvénymódosítás ellen, melynek értelmében liberalizálták volna a szélerőművek építésére vonatkozó előírásokat, egyúttal az év végéig meghosszabbították volna a lakossági energiaárak befagyasztását.

Lengyelország október 4-ig meghosszabbítja az eredetileg augusztus-ig bevezetett ideiglenes ellenőrzéseket a német és a litván határon – jelentette be Marcin Kierwinski lengyel belügyminiszter.

A tárcavezető regionális hatóságok képviselőivel az illegális bevándorlásról tartott megbeszélésén közölte, hogy az ellenőrzések meghosszabbításáról már pénteken döntöttek az érintett határszakaszokon. Kierwinski hozzátette, hogy értesítették erről az Európai Bizottságot, ahogy az érintett uniós tagállamokat is.

„Európai partnereink teljes megértéssel vannak. Szeptemberben majd a határőrség, hadsereg és rendőrség adataira támaszkodva dönteni fogunk a további lépésekről”

– mondta a miniszter.

Kierwinski továbbá azt emelte ki, hogy a határellenőrzések bevezetésével már júliusban 98 százalékos lefedettséget értek el, ami ahhoz vezetett, hogy illegális bevándorlók, illetve fehérorosz és orosz hírszerző szolgálatok kénytelenek voltak más határszakaszokra áttérni.

Lengyelország július 7-én ideiglenesen visszaállította az ellenőrzést a német és a litván határon. Varsó ezzel arra reagált, hogy Németország már 2023 októbere óta szúrópróbaszerű ellenőrzéseket végez a lengyel határon.

A varsói belügyminisztérium nemrég közzétett jelentése szerint július 7-től július 30-ig a német határon 243 683 embert, illetve 110 212 járművet ellenőriztek. Ennek során 105 személytől tagadták meg a beutazást Lengyelország területére, ugyanakkor a lengyel fél Németországból visszautasított 72 embert vett vissza, két esetben azonban megtagadták a visszavételt. Lengyelország eközben hat embert küldött vissza Németországba.

A csehek 60 százaléka szerint Csehország túl sok ukrajnai menekültet fogadott be, akik gazdasági terhet jelentenek az ország számára – derült ki abból az országos közvélemény-kutatásból, amelyet a STEM ügynökség készített júniusban ezer fős mintán.

A felmérés csütörtökön nyilvánosságra hozott eredménye szerint azt a véleményt, miszerint a társadalom többsége már belefáradt az ukrajnai menekültek jelenlétébe, bár elviseli őket, a megkérdezettek 40 százaléka hangoztatta. Az emberek 25 százaléka úgy vélte, hogy a cseh lakosság egy része nem szereti az ukrajnai menekülteket.

Másfelől a lakosság több mint fele továbbra is támogatja az ukrajnai menekülteket, s az emberek egyharmadának az a véleménye, hogy ezek a menekültek már hasznosak Csehország számára.

„A legfontosabb mutatók, mint a menekültek befogadása és hasznosságuk, illetve tehertételük az ország számára, lényegében változatlan a korábbi mérésekhez képest. Mindezek ellenére erősödnek az ukrajnai menekültek elleni hangok, elsősorban gazdasági téren vannak aggályok, hogy a menekültek fenntartása túl sokba kerül az országnak” – mutatott rá Jirí Táborsky, a STEM elemzője sajtótájékoztatón. Az elemző úgy látja: amennyiben romlana a gazdasági helyzet, például növekedne a munkanélküliség, számolni kell azzal, hogy megromlana a csehek és az ukránok viszonya is.

A STEM elemzése szerint a felmérésből kitűnik: az embereken meglátszik a nagyszámú ukrajnai menekült hosszú jelenlétéből fakadó „fáradtság”, de az aggályok elsősorban politikai jellegűek. A megkérdezettek legnagyobb része, 40 százalék, azt mondta, hogy „nincs baja az ukránokkal, elviseli őket, de jelenlétük már fárasztó”. Az emberek 25 százaléka egyetértett azzal az állítással, hogy a közvélemény egy része nem szereti a menekülteket és ellenszenvet érez irántuk.

A megkérdezettek 50 százaléka, akárcsak a korábbi januári felmérés során, úgy vélekedett, hogy az ukrajnai menekültek csehországi gazdasági integrációja sikeres.

Általánosabb kérdésre válaszolva az emberek 52 százaléka helyesnek tartja, hogy Csehország befogadja az ukrajnai menekülteket, és 31 százalék szerint már hasznosak a gazdaság és Csehország fejlődése számára. Lényegében ezek voltak az arányok a januári felmérésen is – jegyezte meg a STEM.

Csehország a prágai belügyminisztérium kimutatása szerint eddig több mint 650 ezer ukrajnai menekültet fogadott be, adott nekik védettégi státust. Jelenleg még mintegy 370 ezer menekült él Csehországban, közülük több mint 150 ezernek már van munkahelye. Vít Rakusan belügyminiszter korábban azt nyilatkozta, hogy a dolgozó ukránok már többet fizetnek be az államkasszába, mint amennyit az állam segítség gyanánt nyújt a menekülteknek.