6 nap múlva találkozik Trump és Putyin! De hol?

Donald Trump bejelentette, hogy augusztus 15-én, pénteken találkozik Vlagyimir Putyinnal Alaszkában, hogy a háború lezárásának lehetőségéről tárgyaljanak Ukrajna ügyében – írja a Magyar Nemzet.

Az amerikai elnök utalt arra is, hogy a találkozó további részleteiről hamarosan több információt is közölnek, aki erről Truth Social közösségi oldalán számolt be.

A portál idézi a Reuterst, amely arról írt: A Fehér Ház közlése szerint még folyamatban vannak az egyeztetések, és nem kizárt, hogy Zelenszkij is valamilyen formában bevonásra kerül a tárgyalásokba. Ugyanakkor Trump egyelőre csak azt mondta, hogy Oroszországgal kezdi meg a tárgyalásokat. Trump azzal indokolta a találkozót, hogy az ukrajnai háború „nagyon hamar” véget érhet, mert szerinte a felek közel állnak egy megállapodáshoz, amelynek része lehet bizonyos területek cseréje Ukrajna és Oroszország között.

„Vissza fogunk szerezni néhány területet, és néhányat át fogunk cserélni, mindkét fél javára”

– közölte Donald Trump.

„Minél hamarabb orosz-európai csúcstalálkozóra van szükség az orosz–ukrán háború lezárásáról” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában pénteken.

Orbán Viktor a műsorban arról beszélt: orosz–európai csúcstalálkozóra van szükség a két ország között zajló háború lezárásáról. Hozzátette, jó hír, hogy a jövő héten találkozik az orosz és az amerikai elnök, mivel tűzszünet és a szankciók eltörlése csak akkor lehet, ha az amerikai és az orosz elnök megegyezik. Emlékeztetett arra, hogy Magyarországnak hivatalosan évek óta ott van a javaslata Brüsszel asztalán, amely szerint ne az európai intézmények vezetői, hanem a német kancellár és a francia elnök együtt menjenek el Európa nevében tárgyalni Moszkvába, vagy semleges területen hozzanak tető alá találkozót.

„Lehet, hogy összejön egy orosz amerikai csúcs, ez jó, mert béke lehet, de ha az európaiak kimaradnak, mellékszereplők leszünk saját kontinensünk biztonsági ügyeinek intézésében ”

– figyelmeztetett a kormányfő.

Orbán Viktor úgy véli, ja Európa kezében akarja tartani a jövőjéről szóló döntéseket, akkor a diplomácia szabályai szerint kell viselkedni, ha baj van, tárgyalni kell. „Ezt a háborút nem lehet befejezni a frontvonalon, nincs megoldás a hadszíntéren, a diplomatáknak, politikusoknak tárgyalóasztal mellett kell lezárni”  – tette hozzá.

Kína továbbra is a párbeszéd és a politikai rendezés előmozdítását támogatja az ukrajnai háború ügyében – közölte Hszi Csin-ping kínai elnök Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott pénteki telefonbeszélgetésében.

A kínai állami média beszámolója szerint Hszi hangsúlyozta, hogy az ukrajnai háborúhoz hasonló összetett válságokra nincsenek gyors megoldások. Hozzátette: Kína álláspontja a jövőben sem változik, és Peking üdvözli, hogy Oroszország és az Egyesült Államok között fennmaradt a kapcsolat, amely elősegítheti a feszültségek enyhítését.

Az orosz elnök szerint Moszkva nagyra értékeli Kína konstruktív szerepét a háború politikai rendezésében. Putyin tájékoztatta kínai partnerét az orosz álláspont aktuális elemeiről, valamint az amerikai féllel folytatott legutóbbi egyeztetések részleteiről. Kiemelte: az orosz-kínai átfogó stratégiai partnerség a nemzetközi helyzettől függetlenül változatlan marad, és Oroszország továbbra is szoros kapcsolatot kíván fenntartani Kínával.

A két államfő megerősítette a kínai-orosz politikai bizalom és stratégiai együttműködés magas szintjét, valamint a kétoldalú kapcsolatok további erősítésére törekedtek. A felek egyeztettek a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) idei, tiencsini csúcstalálkozójának előkészületeiről is, amelytől barátságos, egységes és eredményes tárgyalásokat várnak.

Vlagyimir Putyin orosz elnök először és elsősorban az Egyesült Államokkal akar megállapodni az ukrajnai konfliktus lezárásáról – jelentette ki Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök egy pénteken megjelent interjújában.  

A Time amerikai magazinban megjelent egy összeállítás, és ennek részeként Fehéroroszország államfője az orosz politikai gyakorlat és elképzelések hátterével kapcsolatban azt mondta a lapnak, hogy az Egyesült Államoknak először Oroszországgal kell megállapodnia, majd azt követően bekapcsolnia a folyamatba Volodmir Zelenszkij ukrán elnököt. Lukasenka hozzátette: ugyanez a megközelítés érvényes Nyugat-Európa szerepével kapcsolatban. „Elképzelhető, hogy Putyin semmibe veszi őket. Ha ebben a helyzetben meg tudunk állapodni az amerikaiakkal, akkor az európaiaknak nem marad mozgásterük.”

„És Trumpnak igaza van, Európának meg kell hajolnia”

– idézte a fehérorosz elnököt  a hetilap.

Aljakszandr Lukasenka egyúttal arra intette a tárgyalásra készülő amerikai felet, hogy legyen óvatos. „Ne diktáljanak feltételeket, ne verjék az asztalt! Ne sértsék meg Putyint! Oroszország nem bocsátaná meg az elnökének, ha lenyelne bármilyen sértést. Trumpnak meg kell értenie, hogy ha Putyin sértve érzi magát, akkor elküldheti őt a pokolba. Eddig még nem tett ilyet, de megteheti” – tette hozzá a fehérorosz elnök.

Éles kritikát fogalmazott meg az orosz külügyminisztérium szóvivője Volodimir Zelenszkij döntéséről. Marija Zaharova szerint az ukrán elnök tudatosan hátráltatja ezer ukrán hadifogoly hazatérését, miközben újabb állampolgárait küldi a háborúba.

Marija Zaharova éles szavakkal bírálta az ukrán elnök legutóbbi döntését – számolt be róla a Magyar Nemzet az orosz külügyminisztérium közleménye alapján. Az orosz külügyminisztérium szóvivője szerint Volodimir Zelenszkij tudatosan akadályozza az ukrán katonák hazatérését azzal, hogy továbbra is visszautasítja ezer hadifogoly átvételét.

Marija Zaharova szerint Ukrajna tehet arról, hogy a fogolycserék második szakasza is megrekedt, miközben a harmadik fázis még el sem kezdődhetett.

„Ez már nem is kettős mérce, hanem teljes erkölcstelenség”

– fogalmazott az orosz diplomácia szóvivője, aki „szörnyű történetként” jellemezte az ukrán fél hozzáállását.

Marija Zaharova hozzátette, hogy a hadifoglyok kérdésének elhúzódása súlyos társadalmi következményekkel is járhat Ukrajnában. Külön kiemelte, hogy miközben Zelenszkij újabb törvényekkel szélesíti a besorozható állampolgárok körét – például 60 év felettiekre –, nem hajlandó átvenni a fogságba esett katonáit.

Az orosz külügyi szóvivő szerint ez az ellentmondás nemcsak álszent hozzáállást tükröz, hanem az emberi méltóság teljes semmibevételét is.

A közleményben arra is kitértnek, hogy ezzel a hozzáállással Kijev nemcsak saját katonáit hagyja cserben, hanem a nemzetközi humanitárius együttműködés fenntartását is akadályozzák. Moszkva állítása szerint az orosz fél továbbra is kész lenne a fogolycsere folytatására, de Ukrajna visszautasító magatartása miatt jelenleg a folyamat teljesen kilátástalan.

Oroszország 104 csapásmérő és álcadrónnal támadta Ukrajnát péntekre virradóan, a légvédelemnek 82-őt sikerült semlegesíteni, de becsapódások is voltak – közölte az ukrán légierő.

Az ukrán légierő pénteken azt jelentette, hogy 26 drón becsapódását jegyezték fel tíz helyszínen, továbbá 8 helyen a lelőtt drón roncsai zuhantak le. Oleh Szinehubov, a kelet-ukrajnai Harkiv megye kormányzója arról tájékoztatott, hogy

az éjjel az orosz erők dróncsapást mértek a megyeszékhelyen, Harkiv városában egy polgári vállalatra, aminek következtében 500 négyzetméteren tűz ütött ki, és két civil megsérült.

Oleh Kiper, a déli Odessza megye kormányzója közölte, hogy Oroszország az éjjel Odessza városának térségére is csapásokat mért drónokkal. „Megrongálódott egy szennyvízszivattyú-állomás, száraz fű gyulladt ki, és megsérült egy benzinkút biztonsági őre” – tette hozzá.

Oleh Hrihorov, az északkelet-ukrajnai Szumi megye kormányzója a Telegramon arról adott hírt, hogy az éjszakai orosz dróncsapásokban a megyeszékhely peremvidékén egy 54 éves férfi sebesült meg, Sosztka térségében pedig három drónbecsapódás miatt több többszintes lakóépület, autók és közösségi létesítmények rongálódtak meg.

Az ukrán vezérkar reggeli harctéri helyzetjelentésében azt írta, hogy

az elmúlt nap folyamán a fronton 147 fegyveres összecsapást jegyeztek fel, ezek közül 42-őt a Donyeck megyei Pokrovszknál, 11-et pedig Szumi és az oroszországi Kurszk megyében.

A kijevi katonai vezetés pénteki összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége mostanra meghaladta az 1 millió 61 ezer főt. Csütörtökön az ukrán erők más haditechnikai eszközök mellett megsemmisítettek hét orosz harckocsit, 52 tüzérségi rendszert és 238 drónt.