150 ezer illegális migráns "eltűnt" Nagy-Britanniában

Elismerte 150 ezer illegális bevándorló eltűnését a brit kormány – írja a Breitbart. A szóban forgó migránsok 2022 után érkeztek a szigetországba különleges munkavállalási engedélyről szóló vízummal.

Nagy-Britanniának az Európai Unióból való 2019-es távozását követő években – annak ellenére, hogy többek között az illegális migráció és a külföldi, elsősorban lengyel és román munkavállalóknak különböző kulcságazatokban való nagyszámú jelenléte miatt távozott az szigetország az Unióból – jelentősen megugrott az országba érkező migránsoknak a száma.

Bár a Brexit utáni első három évben is sokan érkeztek az Egyesült Királyságba, a bevándorlók száma 2022-től fogva nőtt meg jelentősen, amikor Boris Johnson akkori miniszterelnök – korábbi ígéretét megszegve – 2022-ben lazított a bevándorlási szabályokon, amikor módosították a szakmunkások kategóriáját és a szociális szférában dolgozók körével bővítették.

Ennek köszönhetően több mint 154 ezren kaptak ötéves tartózkodási engedélyt Nagy-Britanniában.

Ez annak tudható be, hogy a legtöbb bevándorló – a Breitbart ezen a ponton idézi a Telegrapht – valószínűleg szociális munkások családtagjaként érkezett. A lazítást követő évben betiltották a láncmigrációt ebben a kategóriában, ezt követően pedig a vízumok száma tízszeresére csökkent, így a 2023-as 107 772-ről mindössze 9539-ra csökkent a kiadott vízumok száma 2024-re.

A munkáspárti Keir Starmer vezette kormány szociális ügyekért felelős minisztere, Stephen Kinnock ezzel kapcsolatban most úgy nyilatkozott, hogy tárcája „nem rendelkezik olyan adatokkal, amelyek közvetlenül összekapcsolják a vízum státuszát a felnőtt szociális ellátásban való folyamatos foglalkoztatással vagy az Egyesült Királyságban való tartózkodással az idő múlásával” – írja a Breitbart.

A brit kormány ezzel elismerte, hogy semmit sem tud annak a több mint 154 ezer bevándorlónak a hollétéről, akiket a Brexit utáni években engedtek be Nagy-Britanniába.

A Breitbart szerint nem ez az első alkalom, hogy a kormány kénytelen beismerni, hogy elvesztette a fonalat az országban élő jelentős számú külföldi felett, a brit Nemzeti Ellenőrzési Hivatal 2020-as jelentése pedig akkoriban elismerte, hogy a kormánynak „fogalma sem volt” arról, hogy hány illegális bevándorló él Nagy-Britanniában.

Nyomkövető viselésére kötelezné a görög kormány azokat a bevándorlókat, akik menekültügyi kérelmét a hatóságok elutasították – jelentette be hétfőn az ország bevándorlási és menekültügyi minisztere.

„Az elektronikus nyomkövető használata világossá teszi, hogy a lehetőségek szűkültek” – jelentette ki az ERT görög közszolgálati rádiónak adott interjújában Thánosz Plevrísz.

A tárcavezető elmondta, hogy a nyomkövetőt a tervezet szerint a kérelem elutasításától számított 30 napig, azaz a fellebbezési időszak végéig kellene viselnie az embereknek. Hozzátette, hogy a kormány egyúttal fontolgatja, hogy az önkéntesen hazatérőket 2000 eurónyi (csaknem 790 ezer forint) összeggel támogatná.

A rendelkezés a kitoloncolások felgyorsítására összeállított jogszabálytervezetek része, amelyeket – mint azt Plevrísz hangsúlyozta -, még az év vége előtt be akarnak vezetni.

A jogszabályok szigorítását – amelyek értelmében például börtönbüntetéssel sújtanák mindazokat, akik ellenszegülnek a kitoloncolásról szóló határozatnak – szeptemberben tárgyalja a görög parlament, miután a nyáron ismét jelentősen nőtt a Líbiából Krétára érkező bevándorlók száma.

Athén az utóbbi időben már több, a bevándorlással kapcsolatos jogszabályon szigorított, július 9-től például – ideiglenes hatállyal, három hónapra – felfüggesztette az Észak-Afrikából érkező migránsok menedékkérelmeinek befogadását.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) korábban „komoly aggodalmát” fejezte ki a görög intézkedések kapcsán.

Németországban „késmentes övezeteket” hoznak létre, Dániában hivatalosan gettónak minősített bűnözés sújtotta övezeteket jelölnek ki, Svédországban pedig biztonsági zónákat hoznak létre, ahol a rendőrök bárkit megmotozhatnak. A The European Conservative lap széles körben tekintette át a drasztikusan romló európai közbiztonság helyzetét.

Európa-szerte recseg-ropog a közbiztonság állapota. A Nyugat lassú, önkéntes önfeladása zajlik, ahol a hatalom lemond a rend fenntartásáról, a társadalomnak pedig azt üzeni, az állam nem tud biztonságot nyújtani. Hosszú út vezetett idáig, amiben kulcsszerepe van a hagyományos európai kultúra, valamint a kívülről importált civilizációk közötti összeférhetetlenségnek.

Németországban ma ott tartanak, hogy a kormány – miközben hivatalosan nem ismeri el az afgán rezsimet – a tálibokkal egyeztet a bűnöző afgánok kitoloncolásáról.

Friedrich Merz kabinetje tálib tisztviselőnek engedélyezi, hogy az afgán képviseleteken dolgozzanak, mert – úgy fest – csak így képes visszaküldeni azokat, akiket a tálib terror hajtott egykor Németországba. Abszurd? Inkább tragikus látlelet arról, hova jutottak.

És hogyan áll közben a közbiztonság? A rendőrség a nyugdíjas kommentelők után vadászik, akik csúnyán beszélnek politikusokról az interneten, miközben migráns fiatalok rendszeresen erőszakolnak meg tinédzser lányokat és randalíroznak kisvárosokban. Harsefeld városában úgy fest, mintha a hatóságok feladták volna: bandák tartják rettegésben, és terítik be droggal a környéket, a helyiek pedig önszerveződő járőrökkel próbálnak fenntartani valamiféle minimális biztonságot.

A nemi erőszak aránya öt év alatt mintegy 50 százalékkal ugrott meg Németországban, de a hatalom képtelen kitoloncolni az Európán kívülről érkező erőszaktevőket, sőt a bejutásukat sem hajlandó megakadályozni.

Berlinben „késmentes zónákat” jelölnek ki a közlekedési csomópontokban, miközben ugyanazok az elkövetők újra és újra kisiklanak a rendszer ujjai közül. A nagyobb városok tele vannak terrorcselekmények megelőzésére szolgáló betonelemekkel és akadályokkal – amelyek egyben az állam kudarcának emlékművei.

Spanyolország: kezd belefáradni a lakosság

Spanyolországban most látszik, mi történik, ha az emberek nem hajlandók belenyugodni a helyzetbe. Torre Pachecóban egy idős férfit észak-afrikaiak vertek meg, mire egy hétig tartó, erőszakos tüntetéshullám söpört végig a városon. A lakosok belefáradtak, hogy a tolerancia jelszava mögé bújva cserben hagyják őket, és most az utcán üzenik meg, hogy elég volt.

Franciaország: kijárási tilalmak, mindenkit büntetnek

Franciaország más stratégiát választott, hogy szembeszálljon az egyre romló tendenciákkal. Ahelyett, hogy csak a bűnözőkre csapnának le, mindenkit kollektíven büntetnek: kijárási tilalmakat vezetnek be a fiataloknak.

Nimes-ben este 9 és reggel 6 között nem mehet utcára 16 év alatti fiatal felnőtt nélkül, Limoges-ban este 11 és reggel 6 között kitiltották az utcáról a 13 év alattiakat. Ezzel próbálják elfedni a problémát – azt a mélyen gyökerező közbiztonsági válságot, amely bevándorlónegyedekből indul és országos jelenséggé duzzadt. A hétvégén Béziers városát ismét zavargók borították lángba: tűzijátékokkal, petárdákkal ostromolták a rendőröket, miközben a tilalmak papíron még mindig érvényben voltak.

Skandinávia: biztonsági zónák

Dániában a közelmúltban olyan törvényt fogadtak el, amely lehetővé teszi a kiszabandó büntetések megduplázását a hivatalosan gettónak minősített területek lakóira, függetlenül az elkövető hátteréről. Svédország úgynevezett biztonsági zónákat” hoztak létre, ahol bárki igazoltatható, miután bandaháborúk már rendszeresen robbanásokkal is járnak a köztereken.

Járvány módjára terjed a probléma

The European Conservative szerint a nyugati államok immunrendszere megbolondult: a társadalom egészséges részeit támadja, miközben a bűnözés fertőzése szabadon terjed.

Nincs az a kijárási tilalom, ami pótolhatná az elmaradt határvédelmet és a következetes jogérvényesítést.

Amíg a vezetők nem merik kimondani, hogy a tömeges, ellenőrizetlen migráció és a „rasszistázástól” rettegő igazságszolgáltatás okozta a rendszer összeomlását, addig csak romlani fog a helyzet.

Ha az európai embereket továbbra is magára hagyja vezetésük, akkor saját maguk fogják érvényesíteni a rendet. Vagy visszatér a határellenőrzés és a törvények uralma, vagy hozzászokhatunk a dühös tömegekhez, akik önszerveződő módon látnak hozzá a rend helyreállításához – írta a lap.

Az Európai Unió Bírósága migrációpárti döntést hozott. Egyebek mellett erről is beszélt a miniszterelnök belbiztonsági tanácsadója a TV2 Mokka című műsorában csütörtök reggel. Bakondi György az adásban az illegális bevándorlás súlyos közbiztonsági kockázataira is rámutatott.

Bakondi György elmondta: a bíróság döntése szerint nem lehet visszaküldeni az illegális migránsokat olyan országba, ahol bármely kisebbség jogai veszélyben vannak.

Ez azonban szinte minden EU-n kívüli, migránsokat kibocsátó országra illik valamilyen formában, így gyakorlatilag nem lehet kitoloncolni ezeket az embereket

– mutatott rá.

Az ENSZ egyezménye szerint akit vallási, faji vagy politikai okból üldöznek a hazájában, menedékre jogosult a legközelebbi biztonságos országban. 2015 óta a migránsokat „kitanítják”, hogy ők is menekültek, aztán embercsempészbandák segítéségével eljutnak a zöldhatárra, irataikat eldobálják, így nemcsak személyazonosságuk, de még a hazájuk is kideríthetetlen, ezért visszaküldeni se lehet őket. Illegálisan maradnak a fogadó országban és sokszor bűnözésből élnek. Ennek a súlyos következményeit a közbiztonságra jól látni Nyugat-Európában – magyarázta Bakondi György.

Miután a nyugat-európai lakosság mindezt kezdi megelégelni, és ennek politikai következményei is vannak a választásokon, az érintett nemzetállamok próbálnak erőfeszítéseket tenni az illegális migráció megfékezésére, de az unió központi szervei, hol a bizottság, hol a bíróság, akadályozzák ezeket a tagállami törekvéseket, most éppen az uniós bíróság – jegyezte meg a miniszterelnök főtanácsadója.

Hozzátette,

a migrációs paktum is rendkívül hátrányos Magyarország számára, ezért nem is hajtja végre.

Bakondi György elmondta, hogy már az uniós tagállamok nagy többsége sem ért egyet a végrehajthatatlan és az európai emberek érdekeivel ellentétes paktummal, így előbb-utóbb napirendre kerülhet annak felülvizsgálata.