Újabb hatalmas támadás Ukrajna ellen

Oroszország szombatra virradóra 597 drónnal és 26 rakétával mért csapást Ukrajnára az ukrán légierő jelentése szerint. A fő célpont ezúttal a nyugati országrészben lévő Lviv (Lemberg) városa és a keleti Harkiv volt, ahol többen megsebesültek.

A román határnál fekvő Csernyivci megyében egy 26 éves nő és egy 43 éves férfi életét vesztette, a helyi hatóságok közlése szerint lezuhanó roncsok okozták a halálukat. A megyei kormányzói hivatal közölte, hogy a régiót az orosz hadsereg hajnalban négy Sahíd csapásmérő drónnal és egy rakétával támadta.

Andrij Szadovij, Lviv (Lemberg) polgármestere közölte, hogy nyolc felnőtt és egy 11 éves fiú sérült meg a várost ért orosz légicsapásban. Hivatalának adatai szerint 46 házban keletkeztek károk, 15 lakás lakhatatlanná vált, több mint 500 ablak betört. Emellett 20 autó is megrongálódott.

Ihor Terehov, Harkiv polgármestere arról tájékoztatott, hogy

kora reggel az orosz csapatok kombinált csapást mértek Harkivra, irányított légibombákat és csapásmérő drónokat bevetve.

Megrongálódott egy kritikus infrastrukturális létesítmény, valamint lakóépületekben keletkeztek károk, és legalább két ember megsérült.

Vadim Ljah, a Donyeck megyei Szlovjanszk polgármestere közölte, hogy reggel egy orosz lövedék csapódott be a város központjába. „Sérültek is vannak, de számukat még pontosítják. A becsapódás központi részen, az autóbuszállomás környékén történt” – tette hozzá.

Később a megyei kormányzói hivatal közölte, hogy a régiót ért orosz támadásokban délig már három ember vesztette életét, és öt sebesült meg. Oleh Hrihorov, az északkeleti Szumi megye kormányzója arról adott hírt, hogy délután egy óra körül az orosz erők irányított légibombával mértek csapást a megyeszékhely, Szumi város térségére, a támadásban az eddigi adatok szerint két ember vesztette életét.

Szerhij Liszak, Dnyipropetrovszk megye kormányzója közölte, hogy egy 27 éves nő meghalt Nyikopol városában orosz nehéztüzérségi támadás következtében. Hozzátette, hogy megsérült egy 35 éves férfi és egy 86 éves nő is.

Az ukrán légvédelem az éjjel 319 Sahíd drónt és 25 darab H-101-es robotrepülőgépet semmisített meg – részletezte jelentésében a légierő. Kifejtette, hogy az ország elleni indított 597 orosz drónból 339 volt Sahíd típusú. 258 megtévesztő drón eltűnt a radarról. A légierő rögzített egy rakétabecsapódást és húsz csapásmérő dróntalálatot öt helyszínen, valamint roncsdarabok lehullását 19 helyen.

„Az éjjel Oroszország Harkiv és Szumi megyétől egészen Lvivig és Bukovináig mért csapásokat” – emelte ki Volodimir Zelenszkij elnök Facebook-bejegyzésében. Az államfő ismételten újabb szankciókat sürgetett Oroszországgal szemben.

Andrij Szibiha külügyminiszter az X-en úgyszintén sürgette, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok vezessen be átfogó szankciókat Oroszországgal szemben az Ukrajna elleni újabb nagyszabású légitámadást követően.

„Oroszország mindennapos terrortámadásainak mértéke a békés lakosság ellen azt bizonyítja, hogy Moszkvát meg kell fosztani az olajbevételektől, amelyeket háborús bűnökké alakít” – emelte ki. Az ukrán tárcavezető szavai szerint Oroszország naponta több száz „terrorfegyvert” gyárt. Ez a lépték nemcsak Ukrajnára, hanem az egész transzatlanti közösségre nézve is fenyegetést jelent – tette hozzá.

Miközben a 45 éves Sebestyén József, a súlyosan megvert, majd elhunyt kárpátaljai magyar férfi halálával kapcsolatban tagadja a kijevi kormányzat a kényszersorozásról és az emberi jogok megsértéséről szóló vádakat, a strasbourgi székhelyű Európa Tanács emberi jogi biztosa, Michael O’Flaherty éppen erről írt egy napokkal ezelőtt közzétett memorandumban. A szóban forgó jelentésben többek között arról írnak, hogy a tanácsnak tudomása van az ukrán toborzótisztek rendszerszintű és széles körű abúzusairól a mozgósítással kapcsolatban.

Mint korábban írtuk, a 45 éves kárpátaljai lakos, Sebestyén József tragikus halála megrázta a helyi magyar közösséget. Nővére, Sebestyén Márta a haláleset után Facebook-posztban osztott meg részleteket testvére történetéről, amely hatalmas visszhangot váltott ki.

A Mandiner információi szerint az ukrán hatóságok nyomoznak az ügyben, az ukrán hadsereg azonban egy olyan közleményt adott ki a minap, amelyben tagadta, hogy a férfi bántalmazásba halt bele. Orbán Viktor miniszterelnök ezzel szemben a pénteki rádióinterjújában leszögezte: a magyar férfit egyszerűen agyonverték.

Az ügy szempontjából különösen érdekes lehet, hogy három nappal ezelőtt,

július 8-án az Európa Tanács emberi jogokért felelős biztosa, Michael O’Flaherty is közzétett egy jelentést, Memorandum az emberi jogi elemekről az ukrajnai béke érdekében címmel.

A memorandum kiadásának előzménye volt, hogy Michael O’Flaherty 2025 márciusában személyesen is járt Ukrajnában az Európa Tanács honlapja szerint, hogy a helyszínen győződhessen meg az ottani állapotokról. A 38 oldalas dokumentumban számos problémakörre hívták fel a figyelmet – köztük nem utolsósorban az Oroszország által az elfoglalt területeken elkövetett gyilkosságokra, kínzásokra is –, azonban a memorandum 6. fejezete kifejezetten az ukrajnai hadiállapot bevezetéséből eredő jogsértésekkel foglalkozik.

Ez a rész súlyos megállapítások tartalmaz: rögtön úgy kezdődik, hogy Ukrajna a hadiállapot és az általános mozgósítás 2022. február 24-én történt kihirdetésével jelentősen korlátozta az emberi jogokat,

és hivatalosan is eltér a Emberi Jogok Európai Egyezményétől, a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jog, a véleménynyilvánítás szabadságához való jog, a gyülekezési és egyesülési szabadsághoz való jog, a tulajdon védelméhez való jog, az oktatáshoz való jog, a szabad választásokhoz való jog és a szabad mozgáshoz való jog tekintetében.

Az Európa Tanács ennek fényében hangsúlyozta, hogy az emberi jogokat érintő bármilyen korlátozást szigorúan csak a helyzet követelményeinek megfelelően lehet bevezetni, és e korlátozás nem lehet ellentétes Ukrajnának a nemzetközi jog szerinti kötelezettségeivel. Továbbá arra is felhívták a figyelmet, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezménye nem engedi meg „az élethez való jogtól való eltérést (…) a kínzás és másfajta helytelen bánásmód tilalmát, valamint a rabszolgaság tilalmától való eltérést”. Külön felhívták a figyelmet arra, hogy a kínzás és más bántalmazás tilalma abszolút érvényű, semmilyen körülmények között nem korlátozható.

Kínzások és gyilkosságok – az ukrán ombudsman is elismerte a visszaéléseket

A jelentésben nem sokkal később a sorozások alatt tapasztalt visszaélésekre is kitértek. Ezzel kapcsolatban hivatkoztak az ukrán ombudsman, Dmitro Lubinyec egyik korábbi állásfoglalására is, amelyben azt állt: az ukrán toborzótisztek részéről elkövetett sértések rendszerszintűek és széles körűek. A jelentés kifejti mindazokat a visszaéléseket, amelyek az elmúlt éveben, valamint Sebestyén Sándor halálával kapcsolatban ismertté váltak:

• az ukrán tisztek rendszeresen alkalmaznak fizikai erőszakot,
• folyamatosak a brutális letartóztatások,
• valamint a jogi képviselet megtagadása,
• a határozatlan idejű letartóztatások,
• a fogyatékossággal vagy testi rendellenességgel szenvedők mozgósítása is széles körben elterjedtek.

Ezután hozzátették: a Michael O’Flatherty jelentéséhez hasonlók érkeztek, többek között azokról a kínzásokról és halálesetekről, amelyek állítólag az ukrajnai mozgósítás alatt történtek. Ezzel kapcsolatban leszögezték: „Miközben Ukrajna jogszerűen toborozhat (vagy sorozhat) katonákat, a biztos aggasztónak tartja ezeket a jelentéseket, és sürgeti az ukrán hatóságokat, hogy hatékonyan vizsgálják ki őket. Továbbá az ukrán hatóságoknak létre kell hozniuk egy olyan mechanizmust, amely megakadályozza az emberi jogok megsértését a mozgósítás során, többek között független felügyelet bevezetésével, hogy figyelemmel kísérhessék a katonai toborzást, és felkereshessék azokat a helyeket, ahol az újoncokat szabadságuktól megfoszthatják.”

Emellett azt is leszögezték:

„Minden katonai toborzótisztnek határozott üzenetet kell kapnia a kínzással vagy más bántalmazással szembeni zéró toleranciáról, és képzésen kell részt vennie az emberi jogoknak megfelelő bánásmódról.”

Ezzel kapcsolatban a biztos tudomásul vette „Ukrajna arra irányuló erőfeszítéseit, hogy iránymutatást adjon a katonai toborzóknak, ugyanakkor úgy véli, hogy a probléma kiterjedése szélesebb körű intézkedéseket igényel”. Emellett azt ajánlották, hogy Ukrajna tartsa be a lelkiismereti okokból történő szolgálatmegtagadásra vonatkozó nemzetközi normákat, amelyeket a Velencei Bizottság az alternatív (nem katonai jellegű) hadi szolgálatról szóló tájékoztatójában foglalt össze.

Több ezer bejelentés érkezett alig pár hónap alatt

Idézik még Olha Kobiljinszka-Resetilova, a fegyveres erők tagjainak és hozzátartozóinak védelmére kijelölt ukrán elnöki megbízott által elmondottakkal, miszerint rendszeresen keresik meg hivatalát a besorozottak hozzátartozói hasonló panaszokkal, mint amelyeket a tanács memorandumában is leírtak. A tanács jelentése szerint

több mint 6000 hasonló bejelentést tettek a hivatalban két és fél hónap alatt.

Emlékeztetnek még arra is, hogy 2024-ben Ukrajna – a hadiállapot fenntartása mellett – vállalta a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságának, valamint a sajtószabadságnak a fokozatos helyreállítását, amelynek a kijevi vezetés azóta sem tett eleget, sőt, az ukrajnai helyzet csak tovább romlott. A jelentés szerint

Ukrajnában folyamatosan zaklatnak és félemlítenek meg újságírókat, jogászokat, valamint a civil társadalom számos további képviselőjét, az ellenzéki pártok politikusairól és véleményvezéreiről nem is beszélve.

Mindezek alapján felszólítják Ukrajnát – a területvédő háborúhoz és az önvédelemhez való jogának fenntartása mellett – a szóban forgó korlátozások mielőbbi feloldására, ahogy előrehaladás lesz tapasztalható a békefolyamatokban. A biztos reméli, ahogy a béke első látható jelei megmutatkoznak, Ukrajna helyreállítja majd a demokratikus politikai környezetet és maradéktalanul megfelel majd nemzetközi és emberi jogi kötelezettségeinek – írták a memorandumban.