Trump: Túl sok ember halálát okozta Putyin

Donald Trump lehetőségként tekint az Oroszország elleni további súlyos szankciókról szóló, az amerikai szenátus előtt lévő törvényre – az amerikai elnök erről kedden kabinetjének nyilvános ülésén beszélt a washingtoni Fehér Házban.

Az elnök hangsúlyozta, hogy szoros figyelemmel követi a törvény sorsát, és megjegyezte, hogy annak alkalmazása és törlése egyaránt lehetőségei közé tartozik.

Trump egyben megismételte elégedetlenségét Vlagyimir Putyin orosz elnök hozzáállását illetően.

„Nem vagyok boldog Putyintól”

– fogalmazott, és hozzátette, hogy

túl sok ember halálát okozza.

Az amerikai elnök megismételte, hogy szándékában áll Ukrajna számára fegyverzetet rendelkezésre bocsátani a védekezéshez. Kifejtette, hogy Ukrajna bátran harcol, ugyanakkor megjegyezte, hogy az elmúlt években a világon rendelkezésre álló legjobb – amerikai gyártmányú – fegyverzethez jutott.

Trump újra kijelentette, hogy az Egyesült Államok sokkal több segítséget nyújtott Ukrajna számára, mint Európa, és kifejtette, hogy ennek egyenlő mértékűnek kellett volna lennie, vagy amerikai részről akár „kevesebbnek”, a távolság okán.

Emmanuel Macron francia elnök szerint Európa soha nem hagyja magára Ukrajnát.

Macron, aki kedden érkezett háromnapos állami látogatásra – vagyis hivatalosan III. Károly király vendégeként – Nagy-Britanniába, a londoni parlament két kamarája, az alsóház és a Lordok Háza tagjai előtt tartott beszédében kijelentette: helyes döntés volt, hogy Európa Ukrajna védelmére kelt, mert valahányszor Vlagyimir Putyin orosz elnök fegyveres erői előrenyomulnak Ukrajnában, a fenyegetés egész Európához is közelebb jut.

„Soha nem fogjuk elfogadni azt az elméletet, hogy mindig az erősnek van igaza, és ennek jegyében hoztuk létre a cselekvésre kész országok koalícióját, jelezve, hogy Európa soha nem hagyja magára Ukrajnát” – fogalmazott a francia államfő.

Az Egyesült Államok kedden jelentette be, hogy felfüggeszti az Ukrajnának szánt fegyverszállítmányok egy részét. A döntés nemcsak stratégia szempontból jelentős, de a Trump-adminisztráció külpolitikai irányváltását is jól tükrözi. A katonai támogatások terhe így egyre inkább Európára nehezedik, amely gazdaságilag is komoly áldozatokat kíván. A kontinens egésze azonban nem mutat egységes elköteleződést, miközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyre erőteljesebben követel újabb fegyvereket és pénzügyi forrásokat.

Az Egyesült Államok kedden jelentette be, hogy felfüggeszti az Ukrajnának szánt fegyverszállítmányok egy részét, attól tartva, hogy saját készletei túlzottan megcsappannak. A harci eszközök leszállítását a Biden-kormány ígérte meg, míg a támogatások felfüggesztése Donald Trump külpolitikai irányváltásához köthető.

Anna Kelly, a Fehér Ház szóvivője úgy fogalmazott, hogy felülvizsgálták a katonai támogatásokat, a döntést pedig Amerika érdekeinek védelme érdekében hozták meg. A szállítmányok leállítása súlyos veszteség Kijevnek, különösen, hogy nemrég a háború eddigi legnagyobb légicsapását mérte Oroszország Ukrajnára.

Az amerikai tisztviselők szerint a Trump-kormányzat szeretné visszaszerezni a háborúra fordított milliárdokat. Meggyőződésük, hogy Európának nagyobb szerepet kellene vállalnia Ukrajna támogatásában. Mike Waltz, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadója korábban úgy fogalmazott, hogy „alapvető elv, hogy az európaiaknak kell a saját konfliktusukat kezelniük a jövőben”.

Keith Kellogg, Trump ukrajnai különmegbízottja arról is beszélt, hogy az Egyesült Államok „mindig szívesen ad el amerikai gyártmányú fegyvereket”. A támogatások csökkentésével Amerika könnyen elérheti, hogy az európai országok kereskedelmi úton vásároljanak amerikai fegyvereket, amely gazdaságilag is előnyös helyzetet teremt a számukra.

Az ukrajnai háború kezdete óta a legnagyobb katonai segélyt az Egyesült Államok nyújtotta Kijevnek, több mint 66 milliárd dollár értékben.

Az amerikai fegyverszállítmányok csökkentésével Európának kell átvennie Ukrajna legfőbb támogatói szerepét, amely súlyos gazdasági terhet jelent.

Donald Trump elnökségével a katonai támogatásokban is új fejezet nyílt: míg az Egyesült Államok látványosan csökkentette az Ukrajnának szánt segélyszállítmányokat, addig Európa minden erejével a források pótlására koncentrált.

Az Ukrajnának nyújtott katonai segélyek változása Joe Biden és Donald Trump elnöksége alatt. A grafikonból jól látható, hogy az Egyesült Államok jelentősen lecsökkentette az idei támogatásokat, míg Európa fokozta azokat (Grafika forrása: hirado.hu)

A Kieli Világgazdasági Intézet (IfW Kiel) szerint márciusban és áprilisban az európai országok összesen 20,2 milliárd eurónyi segélyt különítettek el Kijevnek. Az ukrajnai háború kitörése óta így először fordult elő, hogy az európai támogatások meghaladták az amerikai hozzájárulásokat.

Az adatok alapján az európai támogatások nem egységesen oszlottak meg. Az Ukrajnának nyújtott segélyek nagy részét főként Észak-Európa országai és az Egyesült Királyság nyújtotta. Svédország például rekordösszegű, 1,6 milliárd eurós támogatást jelentett be márciusban, míg Norvégia 670 millió eurós segélyt áprilisban. Az Egyesült Királyság szintén fokozta a hozzájárulását, és csak idén 4,5 milliárd euróval segítette Ukrajnát. A brit hozzájárulásokból 1,8 milliárd euró a befagyasztott orosz eszközökből származott.

Európában is megcsappant Ukrajna támogatása

Idén több európai ország is jelentős mértékben csökkentette az Ukrajnának nyújtott katonai támogatásokat. Németország, Olaszország és Spanyolország jóval visszafogottabban növelte a Kijevnek nyújtott katonai kiadásokat. Németország például idén „csak ” 650 millió eurót különített el, ami 70 százalékos csökkenést jelent 2024 azonos időszakához képest. Spanyolország és Olaszország támogatása szintén alig érte el a 10–20 millió eurót.

Christoph Trebesch, az IfW Kiel közgazdásza szerint bár Európa pénzügyileg igyekszik betölteni az amerikaiak által hagyott űrt, de kérdéses, hogy ez tartós elköteleződést vagy csupán átmeneti fellángolást jelez. „Feltűnő, mennyire visszafogott Németország, pedig sokan épp az ellenkezőjére számítottak Trump visszatérése után” – tette hozzá.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, António Costa, az Európai Tanács elnöke és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök  nyilatkozik az Európai Unió rendkívüli csúcstalálkozójára érkezőben az Európai Tanács brüsszeli épületében 2025. március 6-án (Fotó: MTI/EPA/Christophe Petit Tesson)

Szlovákia 2023 októberében jelentette be, hogy nem szállít több fegyvert Ukrajnának. Robert Fico szlovák miniszterelnök szerint a katonai támogatások csak tovább fokozzák a konfliktust, és inkább a békefolyamatokra kellene összpontosítani. A szlovák kormány 2024 októberében tovább erősítette álláspontját, amely azóta is érvényben van.

Aleksandar Vucic szerb elnök júniusban ismertette, hogy teljes fegyverexportjukat leállítják, miután közvetítő országokon át Ukrajnában is megjelentek a szerb lőszerek. Magyarországnak az ukrajnai háború kitörése óta békepárti álláspontja van, így az Ukrajnának szánt fegyverszállítmányokban és a pénzügyi támogatásokban sem vesz részt. A katonai segélycsomagok elfogadását uniós szinten is blokkolta a magyar kormány. Orbán Viktor miniszterelnök ragaszkodik ahhoz, hogy a béke és nem a fegyveres támogatás a megoldás az ukrán konfliktusban.

A Századvég májusi felmérése szerint az ukrajnai fegyverszállításokat 2025-ben már több európai polgár ellenezte, mint amennyi támogatta. Mint írták, az EU polgárainak 49 százaléka ellenezte, míg 44 százaléka támogatta az Ukrajnának nyújtott fegyverszállítmányokat.

Az EU idei támogatását is kevesellte Ukrajna

Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter az európai uniós külügyi tanács júniusi ülését követő sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy egyre durvuló háborús hangulat uralkodik kollégái körében. Mint mondta, óriási volt a nyomás az ukrajnai fegyverszállítások és támogatások fokozása, az újabb szankciók elfogadása és az ország sürgős uniós felvétele érdekében.

„Az ukrán külügyminiszter személyesen volt jelen az ülés elején, ahol újabb szankciókat követelt, illetve még több fegyvert és pénzt, és követelte Ukrajna gyors EU-csatlakozását” – fejtette ki a tárcavezető. Ukrajna továbbá azt is kérte, hogy az Európai Unió tiltsa meg a kőolaj vásárlását Oroszországból, és hogy adjon még több pénzt Ukrajnának.

Szijjártó Péter elmondta, hogy csak idén 10 ezer milliárd forintnak megfelelő támogatást juttatott az Európai Unió Ukrajnába. Kijev szerint ez nem elég, és ennél sokkal több kell.

A külügyminiszter hozzátette, hogy Magyarország és Szlovákia végül megakadályozta a 18. európai uniós szankciós csomag elfogadását.

Fegyvereket ígért Ukrajnának Donald Trump az orosz támadások elleni védekezéshez, az amerikai elnök erről helyi idő szerint hétfőn beszélt, amikor a Fehér Házban Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel találkozott.

Az elnök, újságírói kérdésre válaszolva úgy fogalmazott, hogy „további fegyvereket fogunk küldeni, meg kell tennünk, képesnek kell lenniük arra, hogy megvédjék magukat, nagyon kemény csapásoknak vannak kitéve most”.

Hozzátette, hogy védekezést szolgáló fegyverekről lehet szó.

Donald Trump egy másik kérdésre válaszolva, részletek kifejtése nélkül, megismételte, nem elégedett Vlagyimir Putyin orosz elnök viselkedésével.

Az amerikai elnök az izraeli kormányfővel a többi között a gázai helyzetről, a tűzszünetre irányuló erőfeszítésekről és az Irán elleni katonai művelet teljes régióra gyakorolt hatásairól is tárgyalt.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök hétfőn Washingtonban személyesen adta át Donald Trump amerikai elnöknek azt a levelet, amelyben hivatalosan is Nobel-békedíjra jelöli őt. A két vezető a Fehér Házban találkozott, ahol szóba került a közel-keleti béke jövője, Irán nukleáris programja, valamint a palesztin kérdés is.

„Nemcsak az izraeli nép, hanem az egész zsidó világ nevében szeretném kifejezni elismerésemet és nagyrabecsülésemet” – fogalmazott Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a találkozó elején. Hozzátette, hogy Donald Trump amerikai elnök történelmi érdemeket szerzett a közel-keleti békefolyamatban, különösen az Ábrahám-egyezmények révén, amelyek több arab ország és Izrael közötti diplomáciai kapcsolatok normalizálását alapozták meg.

Egy újságírói kérdésre válaszolva Netanjahu kitért a kétállami megoldás lehetőségére is.

Mint mondta, a palesztinoknak joguk van saját magukat kormányozni, de nem kapnak lehetőséget arra, hogy Izrael biztonságát veszélyeztessék.

Donald Trump a találkozón jelezte: úgy véli, Irán hajlik a béketárgyalásokra. „Remélem, hogy véget értek a harcok. Szerintem Irán tárgyalni akar, és én is a béke híve vagyok. De ha nem így lesz, készen állunk mindenre” – jelentette ki az amerikai elnök.

Steve Witkoff, az Egyesült Államok különmegbízottja közölte, hogy a jövő héten újabb megbeszélések indulnak az iráni nukleáris programmal kapcsolatban.

Egy magas rangú izraeli tisztségviselő a The Jerusalem Post kérdésére elmondta: Netanjahu célja, hogy Trump előzetes jóváhagyását adja egy esetleges izraeli katonai akcióhoz, ha Teherán újraindítaná nukleáris tevékenységét.

A forrás szerint az elképzelés az, hogy ha gyanús mozgásokat észlelnek az iráni nukleáris létesítmények körül – például urán elszállítását a már korábban támadás érte helyszínekről –, akkor Izrael már előzetesen rendelkezzen amerikai felhatalmazással a fellépésre.

A látogatás során Netanjahu megbeszélést folytatott Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel is a washingtoni Blair House-ban.

A felek a kétoldalú kapcsolatok megerősítéséről és a térségbeli biztonsági kihívásokról tárgyaltak.

A találkozó után a miniszterelnök az X-en úgy fogalmazott: „Fontos és érdemi beszélgetést folytattunk Izrael és az Egyesült Államok szövetségének megerősítéséről, valamint a közös regionális és globális kihívásokról.”

Fotó: MTI/AP/Julia Demaree Nikhinson

Benjámin Netanjahu washingtoni érkezésekor palesztinpárti tüntetők gyűltek össze a Fehér Ház előtt, tiltakozásul az izraeli politikai irányvonal és a közel-keleti konfliktus kezelése ellen. Az izraeli kormányfő vasárnap még Izraelből indulása előtt újságíróknak úgy nyilatkozott: továbbra is ébernek kell maradni Irán nukleáris törekvéseivel szemben, amelyek célja szerinte Izrael elpusztítása.