POLITIK
Egyre inkább patthelyzet alakul ki.
Ukrajna 2026-ban sem számíthat fordulatra: a háború elhúzódik, a frontokon patthelyzet alakult ki, miközben a nemzetközi figyelem más konfliktusok felé tolódik. Dmitro Kuleba szerint a nagyhatalmi érdekek továbbra is felülírhatják Kijev mozgásterét, és a béketárgyalások sem hoznak érdemi előrelépést. Bár Kijev számára Európában és Magyarországon is kedvezőbb politikai változások látszanak, Ukrajnának továbbra is a túlélésre kell berendezkednie.
Dmitro Kuleba és Volodimir Zelenszkij Forrás: AFP
Dmitro Kuleba korábbi ukrán külügyminiszter úgy látja, hogy Ukrajna rövid távon nem remélhet lényeges változást sem a háborús helyzetben, sem a világpolitikai térben. Véleménye szerint 2026 továbbra is az ország fennmaradásáról fog szólni. Az utóbbi időszakban az orosz erők súlyos csapásokat mértek az energiarendszerre, miközben a nemzetközi figyelem részben más konfliktusok – főként az iráni háború – felé fordult. Ez a helyzet a háromoldalú, Ukrajna, Oroszország és az Egyesült Államok közötti béketárgyalások megszakadásához vezetett. Kuleba nem számít gyors áttörésre a fronton, és a megszállt területek ügyét továbbra is teljesen befagyottnak tekinti – számolt be cikkében az Origo.
A magyar belpolitikai változásokat illetően Kuleba szerint az új helyzet kedvezőbb Ukrajnának, mivel az új vezetés kevésbé hajlamos negatív színben feltüntetni az országot.
Kiemelte, hogy a kétoldalú kapcsolatok továbbra is nehézkesek maradhatnak, és nem várható jelentős fordulat Budapest álláspontjában az ukrán EU-tagság kérdésében. Pozitívumként említette az uniós hitel felszabadítását, de hangsúlyozta, hogy a csatlakozás még mindig komoly kihívásokat tartogat.
Orbán Viktor távozásával kapcsolatban Kuleba rámutatott, hogy bár a magyar miniszterelnök meghatározó szereplő volt, nem egyedüliként képviselt Oroszországhoz közelebb álló álláspontot az EU-ban. Veresége ugyanakkor gyengítette azokat az erőket, amelyek az uniót kritizálták, és szerinte több európai vezető nyitottabb lehet egy együttműködőbb irány felé.
A közel-keleti helyzetről szólva Kuleba úgy gondolja, hogy Európa belső stabilitása javulhat, ami segítheti az egységes külpolitikai álláspont kialakítását. Ugyanakkor nem számít jelentős európai szerepvállalásra a térségben, amely továbbra is elsősorban az Egyesült Államok, Izrael és Irán közötti konfliktus marad, a Perzsa-öböl államainak részvételével.
Donald Trump politikájával kapcsolatban Kuleba azt mondta, hogy az amerikai elnök várhatóan nem módosítja alapvetően Ukrajnával kapcsolatos hozzáállását.
Szerinte Trump célja, hogy területi engedményekre kényszerítse Ukrajnát – különösen a Donbasz ügyében – egy tűzszünet érdekében.
Úgy véli, ez a szemlélet a nagyhatalmi logikából fakad, amelyben a kisebb országoknak alkalmazkodniuk kell az erősebbekhez. Hozzátette, hogy az amerikai diplomácia gyakran inkább elfogad egy kedvezőtlen megállapodást, mintsem hogy ne szülessen egyezség.
A Perzsa-öböl országaival kialakított kapcsolatok kapcsán Kuleba pozitívan értékelte Zelenszkij gyors reagálását, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ezek hosszú távú jelentősége még bizonytalan. Szerinte a diplomáciai folyamatok időigényesek, és következetes együttműködést igényelnek.
A béketárgyalásokról szólva kiemelte, hogy a fogolycserék önmagukban is fontos eredmények, bár ezek korábban is működtek. A tárgyalások hozzájárultak ahhoz, hogy világosabbá váljon az Egyesült Államok álláspontja a biztonsági garanciákról, valamint hogy mindkét fél jobban felmérje saját lehetőségeit és korlátait. Ennek ellenére nem látja, hogy ezek közelebb hoznák a tűzszünetet.
Az Egyesült Államok szerepéről Kuleba úgy vélekedik, hogy Washington nem hagyja teljesen magára Ukrajnát, mivel ez politikailag hátrányos lenne. Ugyanakkor rámutatott, hogy az amerikai támogatás kulcselemei a hírszerzési együttműködés és az elfogórakéták biztosítása, amelyek közül utóbbi hiánya különösen komoly veszélyt jelentene az ország légvédelmére és infrastruktúrájára.
A területi kérdéseket illetően Kuleba patthelyzetről beszélt, és nem lát megoldást a Donbasz ügyében. Szerinte mindkét fél képes fenntartani a jelenlegi helyzetet, de egyik sem tud döntő előnyt szerezni. Jelentősebb változások inkább a légi hadviselésben várhatók, nem a frontvonalakon.
Putyinnal való tárgyalás szükségességét azzal indokolta, hogy az orosz elnök az egyetlen valódi döntéshozó, ugyanakkor nem számít arra, hogy ilyen találkozó a közeljövőben létrejön. A háború lezárásának feltételeként a front stabilizálódását és az orosz gazdaság gyengülését említette, bár jelenleg inkább az előbbit tartja valószínűnek. Az amerikai–orosz gazdasági kapcsolatok jövőjével kapcsolatban nem vár gyors normalizációt, és nem tart valószínűnek jelentős megállapodást a közeljövőben, még annak ellenére sem, hogy egyeztetések zajlanak. Arra a kérdésre, hogy születhet-e Ukrajna érdekeit sértő amerikai–orosz megállapodás, Kuleba azt mondta: ez lehetséges, de végrehajtása nem lenne kivitelezhető, ha Ukrajna és Európa egységes marad.
A belpolitikai helyzet kapcsán hangsúlyozta, hogy a választások elhalasztása nagyobb veszélyt jelent, mint azok megtartása. Szerinte a tartós háborús állapot bénító hatással lehet a politikai rendszerre, ami az állami működés gyengüléséhez vezethet.
Az ukrán társadalom állapotáról úgy nyilatkozott, hogy az ellenálló képesség továbbra is megmaradt, és ez az egyik legfontosabb erőforrás. Bár a tél idején komoly aggodalmak merültek fel, végül sikerült átvészelni a nehéz időszakot.
A jövőre nézve Kuleba szerint az egyik legnagyobb kihívást az időjárás jelenti, különösen az energiarendszer szempontjából.
A nyári hőség és a téli hideg egyaránt veszélyezteti az infrastruktúrát, miközben további támadások is várhatók. Összességében úgy látja, hogy Ukrajnának 2026-ban is elsősorban a túlélésre kell koncentrálnia.
Közös nyilatkozatban üdvözölte az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitel folyósítását lehetővé tevő európai uniós döntést Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, António Costa, az Európai Tanács elnöke, valamint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtök este, egyúttal a pénzügyi támogatás gyors végrehajtásának fontosságát hangsúlyozták.
A három politikus csütörtökön különtalálkozót tartott a ciprusi Nicosiában az EU-tagországok állam-, illetve kormányfőinek informális találkozója előtt.
Közös nyilatkozatukban hangoztatták, hogy várakozással tekintenek a hitel első részletének a második negyedévben esedékes folyósítása elé.
Felszólították egyúttal az unión kívüli országokat, hogy segítsenek az ukrán finanszírozási nehézségek áthidalásában.
Közölték: a hiteltámogatás biztosítja, hogy Ukrajna kielégíthesse sürgős költségvetési és védelmi szükségleteit, és lehetővé teszi az ország számára, hogy továbbra is ellen tudjon állni a folyamatos orosz támadásoknak.
Üdvözölték a 20. szankciós csomag elfogadását is, és hangsúlyozták az Oroszországra gyakorolt nyomás folytatásának szükségességét annak érdekében, hogy Moszkva beszüntesse az agressziót, és kezdjen érdemi béketárgyalásokat.
Von der Leyen, Costa és Zelenszkij elismerően nyilatkozott „az uniós csatlakozás útján tett jelentős ukrán előrelépésekről”, és felszólítottak a tárgyalási fejezetek haladéktalan megnyitására. Megerősítették az unió elkötelezettségét Ukrajna támogatása iránt, továbbá energiainfrastruktúrájának sürgős javítása és újjáépítése, valamint energiarendszere ellenálló képességének megerősítése mellett.
A csernobili katasztrófa 40. évfordulójához kapcsolódva emlékeztettek a nukleáris biztonság és védelem fontosságára is Európában, és felszólították Oroszországot, hogy hagyjon fel az ukrajnai nukleáris létesítmények elleni támadásokkal.
Üdvözölték azt a bejelentést is, hogy az EU, Ukrajna és Kanada közös szervezésében május 11-én Brüsszelben nemzetközi találkozót tartanak az elhurcolt ukrán gyermekek visszatérésének előmozdításáról.
Ukrajna nem fogad el „látszattagságot” az Európai Unióban – szögezte le Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter szerdán újságíróknak, kommentálva a nyugati sajtóban megjelent híreket, amelyek szerint Franciaország és Németország nem áll készen arra, hogy a kelet-európai országot teljes jogú EU-taggá tegyék, és inkább szimbolikus részvételi formákat javasolnak szavazati jog nélkül.
A politikus rámutatott, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek ez az egyértelmű álláspontja. Szibiha hozzátette: a partnerek ezt megértik, ezért a hangsúlyt arra kell helyezni, hogy az ország teljesítse a csatlakozáshoz szükséges követelményeket és megfeleljen a kritériumoknak. A miniszter beszámolt arról is, hogy
az EU Tanácsának ülésén, amelyen részt vett, pozitív jelzést kaptak azokról a jogszabályokról, amelyeket a parlament a tagsághoz való közeledés érdekében fogadott el.
Hozzátette: az ülésen az Európai Unió Oroszország elleni 20. szankciós csomagját is megvitatták, és véleménye szerint van ok feltételezni, hogy azt végül elfogadják. Az Oroszország által indított háborúra rátérve a miniszter kijelentette, hogy Ukrajna harctéri helyzete jelenleg a legerősebb és legstabilabb az elmúlt egy évet tekintve. Kiemelte, hogy a drónok aktív alkalmazásának köszönhetően az ukrán erőknek sikerült ellensúlyozniuk az oroszok emberfölényét. Meggyőződését fejezte ki, hogy az oroszok meghatározó embervesztesége erősíti Ukrajna tárgyalási pozícióit.
Szibiha az ukrán légtér védelmében elért eredményeket is kiemelte. Elmondta:
Ukrajna „új geopolitikai ereje” abban rejlik, hogy képes az ellenséges támadóeszközök akár 90 százalékát lelőni.
Az ukrán harctéri sikerek harmadik tényezőjének az aszimmetrikus támadást nevezte, amely olyan hadviselési módszer, amikor a két fél között nagy különbség van erőben, és a gyengébb fél nem hagyományos módon próbál előnyt szerezni, például drónokkal mér csapást nagy értékű célpontokra.
Ripost hírek
