Megjött az első kőolajszállítmány a Barátságon hozzánk is

Megérkeztek az első kőolajszállítmányok a Barátság-vezetéken Magyarországra és Szlovákiába – közölte a Mol Nyrt. a Budapesti Értéktőzsde honlapján csütörtökön.

„A Mol Csoport a mai napon kőolajat vett át a fényeslitkei és a budkovcei szivattyúállomásokon. A Barátság vezetékrendszeren keresztül történő kőolajszállítás ezáltal közel három hónapos szünet után Magyarországra és Szlovákiába is újraindult” – áll a közleményben.

A Mol előző nap, szerdán reggel közölte ukrán tájékoztatásra hivatkozva, hogy a vezeték javítása befejeződött, és a 2026. január 27. óta fennálló vis maior körülmények 2026. április 21-én 18:00 órakor megszűntek, a JSC Ukrtransnafta készen áll, hogy újraindítsa a kőolajszállítást Magyarország és Szlovákia felé.

A Barátság kőolajvezeték január végi leállása után a Mol-csoport február közepén az Energiaügyi Minisztériumhoz fordult a stratégiai kőolajkészletek felszabadítása érdekében,

hogy a régió ellátásbiztonsága fennmaradjon, illetve a kieső mennyiségek pótlása érdekében megszervezze finomítóinak tengeri úton történő nyersolaj-ellátását. A stratégiai tartalékok egy részét fel is használták.

A korábbi ukrán tájékoztatásban a kőolajvezeték meghibásodását orosz dróntámadás következményének tulajdonították, és a szükséges munkálatok időigényével indokolták a helyreállítás elhúzódását. Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója korábban többek között elmondta, hogy a háborús körülmények között több tucat hasonló leállás volt már, amelyek következtében általában néhány napos kiesések voltak a vezetékes szállításban.

A helyreállítás elhúzódása miatti konfliktus politikai síkra terelődött.

Magyarország és Szlovákia is kétségbe vonta, hogy a szállítások leállításának műszaki okai lennének, azt politikai nyomásgyakorlásnak minősítették, és az Európai Unió közbenjárását szorgalmazták.

Egyben megvonták korábbi hozzájárulásukat az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitelcsomag folyósításához, amelynek terhei alól az arról megszületett megállapodás szerint a két országot mentesítették, de a hozzájárulásukat ezután a kőolajszállítás újraindulásához kötötték.

Volomidir Zelenszkij ukrán elnök április 21-én bejelentette: Ukrajna befejezte a Barátság kőolajvezeték javítását, a vezeték ismét üzembe helyezhető, ugyanakkor annak egyik feltételéül szabta az Ukrajna számára már az Európai Tanács által jóváhagyott európai támogatási csomag feloldását. Az Európai Unió Tanácsa csütörtökön bejelentette, hogy írásbeli eljárás útján jóváhagyták a 90 milliárd eurós hitelfolyósítást Ukrajnának.

Csütörtökön hajnalban újraindult a kőolajszállítás a Barátság vezetéken, és csaknem három hónap után megérkezett az első orosz kőolajszállítmány Szlovákiába – jelentette be Denisa Saková szlovák gazdasági miniszter közösségi profilján.

„Jelenleg a kőolaj szállítása a jóváhagyott tervnek megfelelően zajlik” – idézte Denisa Saková bejelentését a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség is.

A minap a Mol is bejelentette, hogy Ukrajnába már megérkezett az orosz kőolajszállítmányok első része.

A Szlovákiába és Magyarországra irányuló kőolajszállítás nagy részét orosz kőolajjal ellátó Barátság kőolajvezetéken január 27-én állt le a szállítás, és azt az ukrán fél hónapokig nem indította újra – bár a hivatalos szlovák vélemény szerint a szállítás műszaki szempontból már huzamosabb ideje lehetséges volt.

Robert Fico miniszterelnök többször is kijelentette, hogy a Barátság vezetéken történő kőolajszállítást politikai okokból állíttatta le Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki a szállítás újraindítását az országának ígért 90 milliárd eurós háborús kölcsön ellen emelt vétó feloldásától tette függővé.

Az unió tavaly decemberben hagyta jóvá ezt a hitelt, amelyben – az EU által engedélyezett kivétel alapján – Szlovákia, Magyarországgal és Csehországgal együtt, nem vesz részt. A hitel folyósítását korábban Magyarország vétózta meg a Barátság kőolajvezetéken történő szállítás ukrán leállítása miatt, szerdán azonban feloldották a vétót.

A Barátság vezeték leállítása miatt Szlovákia olajszükséghelyzetet kényszerült bevezetni, és különböző válaszintézkedéseket is hozott Ukrajnával szemben. Szerdán Juraj Blanár kül- és európai ügyekért felelős miniszter bejelentette: amennyiben újraindul az orosz kőolajszállítás a Barátság vezetéken, Szlovákia készen áll arra, hogy jóváhagyja az EU Oroszországgal szemben összeállított 20. szankciós csomagját is, amelynek támogatását már korábban is ettől tették függővé.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) korábban arról számolt be, hogy ukrán drónok megtámadtak egy kőolajszivattyú és -elosztó üzemet az oroszországi Szamara területén.

A csapás még hétfőről keddre virradóra történt, és a Proszvet nevű falunál lévő elosztóállomást érte támadást, amely a Barátság kőolajvezeték ellátási láncának része – számolt be az Index a Reuters alapján.

A támadás következtében tűz ütött ki, és az előzetes adatok szerint öt darab, egyenként 20 000 köbméteres kapacitású nyersolajtartály rongálódott meg.

Ukrajna pont azelőttre időzítette a támadást, amikor újraindultak a támadások a Barátság kőolajvezeték ügye. A műszaki tesztek már kedden megindultak a vezetéken, szerdán pedig újraindult a szállítás is Magyaroszág és Szlovákia felé.

Mindeközben a magyar kormány szerdán feloldotta az Ukrajnának szánt 90 milliárdos hitel vétóját is, amelyről az uniós nagykövetek már meg is egyeztek.

A tagállamok Európai Unió mellé rendelt nagykövetei jóváhagytak a 90 milliárd eurós hitel felvételt és folyósítását Ukrajnának, valamint megállapodtak az Oroszország elleni új, immár 20. szankciós csomagról – tájékoztatott az Európai Unió Tanácsának soros ciprusi elnöksége szerdán.

A ciprusi EU-elnökség tájékoztatása szerint az Ukrajnának szánt hitel és az Oroszország elleni szankciók végleges elfogadása írásbeli eljárás útján csütörtökön várható a miniszterek tanácsa részéről.

A végleges megállapodás lehetővé teszi az Európai Bizottság számára, hogy a pénzügyi piacokon megkezdje a hitelfelvételt, majd megtegye a szükséges lépéseket a hitel első részletének folyósításához.

Az EU az összeget két részletben tervezi kifizetni Ukrajnának, 2026-ban és 2027-ben egyaránt 45-45 milliárd eurót.

A hitelt eddig a magyar kormány blokkolta, arra hivatkozva, hogy Ukrajna lezárta a Barátság vezetéket. Orbán Viktor miniszterelnök a múlt hétvégén jelezte: „Magyarország álláspontja nem változott: ha van olaj, van pénz. Amint helyreáll az olajszállítás, nem akadályozzuk tovább a hitelkeret elfogadását.”

Közös nyilatkozatban üdvözölte az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitel folyósítását lehetővé tevő európai uniós döntést Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, António Costa, az Európai Tanács elnöke, valamint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtök este, egyúttal a pénzügyi támogatás gyors végrehajtásának fontosságát hangsúlyozták.

A három politikus csütörtökön különtalálkozót tartott a ciprusi Nicosiában az EU-tagországok állam-, illetve kormányfőinek informális találkozója előtt.

Közös nyilatkozatukban hangoztatták, hogy várakozással tekintenek a hitel első részletének a második negyedévben esedékes folyósítása elé.

Felszólították egyúttal az unión kívüli országokat, hogy segítsenek az ukrán finanszírozási nehézségek áthidalásában.

Közölték: a hiteltámogatás biztosítja, hogy Ukrajna kielégíthesse sürgős költségvetési és védelmi szükségleteit, és lehetővé teszi az ország számára, hogy továbbra is ellen tudjon állni a folyamatos orosz támadásoknak.

Az Európai Unió Tanácsa írásbeli eljárás útján jóváhagyta a 90 milliárd eurós hitel folyósítását Ukrajnának, valamint megállapodtak az Oroszország elleni új, immár 20. szankciós csomagról – tájékoztatott az uniós tanács csütörtökön.

A brüsszeli közlemény szerint a vonatkozó jogszabályok tanácsi elfogadása lehetővé teszi az Európai Bizottság számára, hogy a lehető leghamarabb, akár már 2026 második negyedévében megkezdje a hitel első részletének kifizetését Ukrajnának. Az uniós tanács közleményében hangsúlyozta: a hitel 2026-ban és 2027-ben az ország legsürgősebb költségvetési és védelmi ipari szükségleteit fedezi majd.

A finanszírozás szigorú feltételekhez kapcsolódik, például a jogállamiság betartásához, beleértve a korrupció elleni harcot is – emelték ki.

A hitelből 30 milliárd euró jut makrogazdasági támogatásra, ami Ukrajna legsürgetőbb költségvetési szükségleteinek kezelésére lesz elhasználható. A maradék 60 milliárd euró Ukrajna védelmi ipari kapacitásainak bővítését teszi lehetővé. Az EU többéves pénzügyi keretrendszerre vonatkozó szabályozásának elfogadott módosításai lehetővé teszik az Európai Bizottság számára, hogy a pénzügyi piacokon megkezdje a hitelfelvételt, majd megtegye a szükséges lépéseket a hitel első részletének folyósításához.

Az EU az összeget két részletben, 2026-ban és 2027-ben egyaránt 45-45 milliárd eurót tervez kifizetni Ukrajnának.

Az ugyancsak csütörtökön elfogadott, Oroszország elleni 20. uniós szankciós csomag rendelkezéseivel az energia területén teljes tengeri szolgáltatási tilalmat vezetnek be az orosz nyersolaj kereskedelmére. Az EU további 46 hajót vesz fel az orosz energiahordozókra vonatkozóan bevezetett, az eddigi uniós szankciókat megkerülő úgynevezett orosz árnyékflottát érintő szankciós jegyzékbe. Ezzel a számuk eléri a 632-t.

Az EU két orosz kikötőt, a murmanszki és tuapszei kikötőt, valamint az indonéziai Karimun Oil Terminal kikötőjét is listára helyezte az árnyékflottával való kapcsolataik és az olajárplafon megkerülése miatt.

Az intézkedéssel megnehezítik a tartályhajók beszerzését, és átfogó tilalmat vezetnek be a cseppfolyósított földgáz (LNG) szállítását végző tartályhajók, valamint jégtörők karbantartására és egyéb szolgáltatásaira. Ez – mint írták – lehetővé teszi az uniós üzemeltetők számára, hogy felmondják az orosz ügyfeleikkel kötött hosszú távú szerződéseket.

Az EU új intézkedéseivel korlátozza az orosz bankrendszer és az orosz gazdasági tevékenység finanszírozására szolgáló alternatív fizetési csatornák létrehozását is. Az Európai Unió exportkorlátozásokat vezet be az árukra és szolgáltatásokra a gumitól a traktorokon át a kiberbiztonsági szolgáltatásokig. Az intézkedés vonatkozni fog a jelenlegi szankciók hatálya alá még nem tartozó fémekre, vegyi anyagokra és kiemelten fontos ásványokra. Exportkorlátozások érvényesek továbbá a hadszíntéren használt termékekre és technológiákra, például a robbanóanyagok előállításához használt anyagokra és a drónokra is. A szankciók megkerülésének csökkentése érdekében az EU a továbbiakban megtiltja minden számítógépes vezérlésű eszköz és rádió exportját olyan országokba, amelyek esetében nagy kockázata van annak, hogy ezeket a termékeket továbbadják Oroszországnak. A csomag 60 szervezetet listáz – 32-t Oroszországban és 28-at más országokban, köztük Kínában, beleértve Hongkongot, Törökországban, az Egyesült Arab Emírségekben és Thaiföldön -, amelyek közvetlen vagy közvetett támogatást nyújtanak Oroszország katonai iparának, vagy szankciók kijátszásában vesznek részt.

Az új intézkedések szerint megtiltják az orosz kormánytól származó finanszírozást, beleértve az adományokat vagy támogatások elfogadását a kutatás és az innováció területén. Továbbá olyan médiaorgánumokat is érintenek, amelyek megkerülik az uniós sugárzási tilalmat azáltal, hogy tartalmaikat online terjesztik.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a közösségi oldalán üdvözölte a tagállamok megállapodását, és azt mondta: amíg Oroszország fokozza ukrajnai agresszióját, addig az EU a bátor ukrán nemzet támogatását fokozza, lehetővé téve Ukrajna számára, hogy megvédje magát, és nyomást gyakorol Oroszország háborús gazdaságára.

António Costa, az Európai Tanács elnöke üzenetében hangsúlyozta: az EU stratégiája, amely az ukrajnai igazságos és tartós béke elérését célozza, a 90 milliárd eurós hitel felszabadítására épül, amely biztosítja a pénzügyi és katonai támogatást Ukrajna számára 2026-ban és 2027-ben, valamint a 20. szankciós csomagra Oroszország ellen, amely Moszkvának a háború folytatását célzó képességét csökkenti.

„Európa szilárdan kiáll, egységes és rendíthetetlen Ukrajna támogatása mellett”

– fogalmazott bejegyzésében az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke. Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke sürgetőnek nevezte, hogy a hiteltámogatás a lehető leggyorsabban oda kerüljön, „ahol a legnagyobb szükség van rá”. Közölte:

Ukrajnának most azonnal szüksége van erre a támogatásra.

A 20. szankciós csomag elfogadásával együtt a tanács csütörtöki döntése fontos az európai biztonság védelmének szavatolásához és egy igazságos, tartós béke eléréséhez – írta az uniós parlament elnöke.

Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő bejegyzésében azt írta: „a patthelyzet megoldódott”.

Oroszország háborús gazdasága egyre nagyobb nyomás alatt áll, miközben Ukrajna jelentős lendületet kap – hangoztatta. Az EU biztosítja Ukrajnának azt, amire szüksége van pozíciójának megtartásához mindaddig, amíg Vlagyimir Putyin orosz elnök meg nem érti, hogy a háborúja sehová sem vezet – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.

Üdvözölték a 20. szankciós csomag elfogadását is, és hangsúlyozták az Oroszországra gyakorolt nyomás folytatásának szükségességét annak érdekében, hogy Moszkva beszüntesse az agressziót, és kezdjen érdemi béketárgyalásokat.

Von der Leyen, Costa és Zelenszkij elismerően nyilatkozott „az uniós csatlakozás útján tett jelentős ukrán előrelépésekről”, és felszólítottak a tárgyalási fejezetek haladéktalan megnyitására. Megerősítették az unió elkötelezettségét Ukrajna támogatása iránt, továbbá energiainfrastruktúrájának sürgős javítása és újjáépítése, valamint energiarendszere ellenálló képességének megerősítése mellett.

A csernobili katasztrófa 40. évfordulójához kapcsolódva emlékeztettek a nukleáris biztonság és védelem fontosságára is Európában, és felszólították Oroszországot, hogy hagyjon fel az ukrajnai nukleáris létesítmények elleni támadásokkal.

Üdvözölték azt a bejelentést is, hogy az EU, Ukrajna és Kanada közös szervezésében május 11-én Brüsszelben nemzetközi találkozót tartanak az elhurcolt ukrán gyermekek visszatérésének előmozdításáról.