Teljes a politikai zűrzavar Ukrajnában

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az orosz-ukrán háború kezdete óta a legnagyobb kabinetátalakításra készül – mondták az ukrán elnöki terveket ismerő források a Financial Times-nak. A lemondásokat és a kinevezéseket a következő héten, július 14. és 20. között tervezik bejelenteni. Zelenszkij most még azt a miniszterelnököt, Denisz Smihalt is lecseréli, aki a kormány eddigi átalakításait rendre átvészelte az utóbbi években.  Smihal ráadásul a washingtoni nagyköveti tisztséget kaphatja meg kárpótlásként – ami azt is jelenti, hogy lecserélik az ottani vezető diplomatát, aki régóta szálka a Donald Trump vezette kormányzat szemében.

A Financial Times (FT) úgy értesült, hogy

a mostani kormányátalakítással elveszítheti posztját Denisz Smihal technokrata miniszterelnök, aki már több kabinetátalakítást is túlélt, és akit az FT forrásai „a kevés megmaradt független gondolkodók egyikének” tartanak az ukrán kabinetben.

Az ő helyét a lap forrásai szerint Julija Szviridenko miniszterelnök-helyettes érkezhet, aki a gazdaságfejlesztési és kereskedelmi minisztériumot is vezeti 2021 óta. Mint a lap írta, Szviridenko közel áll az ukrán elnöki hivatal vezetőjéhez, Andrij Jermakhoz (aki sokak szerint messze a legbefolyásosabb ember Zelenszkij környezetében), és emellett jó kapcsolatokat épített ki Donald Trump amerikai elnök adminisztrációjával a Kijev és Washington közötti ritkaföldfém-megállapodás aláírásával, amiben fontos szerepet játszott.

„Andrij [Jermak] olyasvalakit akar, aki 100 százalékban az ő embere lesz. Ezért támogatja a pártfogoltját, a tanítványát, egy olyan személyt, aki teljesen hűséges vele szemben, és akit megért” – mondta erről az FT-nek Marjana Bezuhla független ukrán parlamenti képviselő.

Két légy egy csapásra: a washingtoni nagykövetséggel kompenzálhatják a távozó miniszterelnököt, aminek szintén örülhetnek Donald Trump körében

A Financial Times ugyanakkor arról is írt, hogy a távozás után Denisz Smihal Ukrajna washingtoni nagyköveteként folytathatja, annak az Okszana Markarovának a helyén, aki már régóta szálka az amerikai kormányzat szemében. A pénzügyi lap információi szerint

Volodimir Zelenszkij már a július 4-én, Donald  Trumppal folytatott telefonbeszélgetésén (ahol sajtóértesülések szerint sok témát érintettek) is beszélt arról, hogy leváltják Markarovát.

Ugyanez az információ jutott el a Bloomberg hírügynökséghez is, kedden késő este pedig az ukrán külügyminiszter, Andrij Szibiha is megerősítette, hogy tényleg távozik a washingtoni nagykövet (bár azt még nem mondta el, hogy ki lesz az utódja). Közlése szerint ráadásul nemcsak a washingtoni nagykövet poszton, hanem helyeken, „nagyjából 20” pozíciónál lehet változás a közeljövőben.

Okszana Markarovát a Demokrata Párthoz való közelsége miatt régóta bírálják az amerikai elnök támogatói.

Nagy a bizonytalanság – kiket váltanak még le a kormányátalakítás részeként?

A Financial Times cikkében egy másik részlet is beszédes. Ugyanis, mint a lap megjegyzi, a washingtoni nagykövet posztra több másik magas beosztású kormánytisztviselő neve is felmerült, köztük

• Rusztem Umerov védelmi miniszter,
• Olha Stefanyisina, az európai integrációért felelős miniszterelnök-helyettes,
• Herman Haluscsenko energiaügyi miniszter,
• Mikola Tocsickij kulturális miniszter,
• valamint Ihor Zsovkva, az elnöki hivatal helyettes vezetőjének neve is.

Az egyelőre nem világos ennek tükrében, hogy őket is leváltják-e most, vagy miért kapott szárnyra ez a pletyka. Mindenesetre ha igen, akkor elképzelhető, hogy őket is a nagyköveti beosztással fogják kompenzálni – korábban ugyanez történt például a hadsereg volt vezetője, Valerij Zaluzsnij esetében is.

A mostanit megelőzően az ukrán kabinetben az utolsó nagy horderejű lemondásra tavaly szeptemberben került sor, amikor Zelenszkij menesztette Dmitro Kuleba külügyminisztert.  Kuleba helyére akkor Andrij Szibiha került, aki szintén Jermak közvetlen munkatársa volt korábban.

Olekszandr Merezsko, az ukrán kormánypárt parlamenti képviselője azzal magyarázta a kormányátalakítást, hogy annak azért van értelme, mert a hadiállapot alatt lehetetlen választásokat tartani. „Nem minden miniszter felel meg az igényeknek és elvárásoknak háború idején – fogalmazott a képviselő.

Donald Trump amerikai elnök egy 2024-es kampányeseményen arról beszélt, hogy miként fenyegette meg Vlagyimir Putyin orosz elnököt az ukrajnai háborúval összefüggésben.

A hangfelvételt a CNN publikálta magyar idő szerint kedden késő este. A közzétett hanganyagon az hallható a híroldal szerint, amit Trump a 2024-es választási kampány egyik, nem nyilvános adománygyűjtő eseményén mondott a háborúról.

A felvételen Trump úgy fogalmazott:

„Putyin esetében azt mondtam: »Ha bemész Ukrajnába, a sz*rt is kibombázom Moszkvából. Mondom, hogy nincs más választásom«.”

Az amerikai elnök a folytatásban azt mondta: Putyin erre azt válaszolta, hogy „nem hiszek neked”, de szerinte 10 százalékban az orosz elnök azért mégiscsak elhitte a fenyegetését.

Donald Trump emellett azt is mondta, hogy hasonló fenyegetését fogalmazott meg Hszi Csin-ping kínai elnökkel szemben. „Ha megtámadod Tajvant, én lebombázom Pekinget” – így hangzott az utóbbi fenyegetés Trump szerint.

Az amerikai elnök szerint Hszi Csin-ping ezután azt hitte róla, hogy „őrült”, és visszakérdezett, hogy komolyan gondolja-e, mire állítása szerint azt mondta, hogy igen. Trump  megjegyezte, hogy szerinte Hszi Csin-ping sem hitte el teljesen a fenyegetését, de ennek ellenére  soha nem volt problémájuk ez ügyben.

A kontextusból nem derült ki, hogy mikor beszélt Trump az orosz és a kínai elnökkel, de feltételezhető, hogy az első elnöksége idején kerülhetett sor ezekre a beszélgetésekre. A CNN szerint az amerikai elnök az eseményen azt bizonygatta: ha ő marad az elnök 2020-ban, akkor nem tört volna ki háború Ukrajnában és Gázában sem.

Több másik hangfelvételt is közzétettek

A CNN a fenti mellett két másik hangfelvétel is megosztott, amelyek szintén Trump zárt körű adománygyűjtő rendezvényein készültek.

Az egyiken az amerikai elnök arról beszélt, hogy megválasztása esetén ki fogja utasítani az országból a palesztinok mellett demonstráló egyetemi hallgatókat, míg a másikon azt részletezte, hogy miként győzött meg milliárdosokat arról, hogy támogassák őt a kampányban.

„Egy dolgot tennék: az összes diákot, aki tiltakozik, kidobnám az országból. Azok az emberek nagy hibát követtek el. Kidobnám őket az országból, és szerintem ez megállítaná őket” – mondta az előbbi témában, miután az egyik adományozó aggodalmának adott hangot, hogy a diáktüntetők közül néhányan „irányítani fogják ezt az országot” a jövőben, Trump arra kérte a hallgatóságot, hogy legyenek igazán nagylelkűek, és segítsék őt megválasztásában. „Ha önök megválasztanak engem, akkor 25-30 évvel visszavetjük ezt a mozgalmat” – mondta a palesztinpártiakról Trump, aki a beiktatása óta egyébként el is kezdte mindezt.

A másik témában (ami egy másik adománygyűjtésen került szóba) Trump arról beszélt, hogy a republikánusok hátrányban vannak, mert a gazdagok mindig a demokratákra fognak szavazni, és arra ösztökélte e a jelenlévőket, hogy adakozzanak többet a kampányára. „A szakszervezetek nagy pénzeket adnak, a polgári szolgálati dolgok nagy pénzeket adnak”, és a gazdagok többsége is a demokraták oldalán áll – mondta, hozzátéve: „Egy dolgot kell mondanom a zsidó barátaimnak: rá kell venniük őket, hogy kezdjenek el a republikánusokra szavazni.”

Ezen a rendezvényen Trump azzal is eldicsekedett, hogy meggyőzött egy gazdag adományozót, aki eredetileg egymillió dolláros adományt ajánlott fel a vele való ebédért cserébe, hogy helyette 25 millió dollárra emelje az összeget. „És megtette, 25 millió dollárt adott nekem. Ez őrület” – mondta Trump, miközben azt állította, hogy hasonlóképpen sikerült más gazdag emberek is rávennie arra, hogy jóval többet adományozzanak a kampányra, mint amennyit eredetileg terveztek. „Bátorság kell ahhoz, hogy kérj. Rá kell venni őket a megfelelő gondolkodásmódra” – vázolta.

Donald Trump lehetőségként tekint az Oroszország elleni további súlyos szankciókról szóló, az amerikai szenátus előtt lévő törvényre – az amerikai elnök erről kedden kabinetjének nyilvános ülésén beszélt a washingtoni Fehér Házban.

Az elnök hangsúlyozta, hogy szoros figyelemmel követi a törvény sorsát, és megjegyezte, hogy annak alkalmazása és törlése egyaránt lehetőségei közé tartozik.

Trump egyben megismételte elégedetlenségét Vlagyimir Putyin orosz elnök hozzáállását illetően.

„Nem vagyok boldog Putyintól”

– fogalmazott, és hozzátette, hogy

túl sok ember halálát okozza.

Az amerikai elnök megismételte, hogy szándékában áll Ukrajna számára fegyverzetet rendelkezésre bocsátani a védekezéshez. Kifejtette, hogy Ukrajna bátran harcol, ugyanakkor megjegyezte, hogy az elmúlt években a világon rendelkezésre álló legjobb – amerikai gyártmányú – fegyverzethez jutott.

Trump újra kijelentette, hogy az Egyesült Államok sokkal több segítséget nyújtott Ukrajna számára, mint Európa, és kifejtette, hogy ennek egyenlő mértékűnek kellett volna lennie, vagy amerikai részről akár „kevesebbnek”, a távolság okán.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök hétfőn Washingtonban személyesen adta át Donald Trump amerikai elnöknek azt a levelet, amelyben hivatalosan is Nobel-békedíjra jelöli őt. A két vezető a Fehér Házban találkozott, ahol szóba került a közel-keleti béke jövője, Irán nukleáris programja, valamint a palesztin kérdés is.

„Nemcsak az izraeli nép, hanem az egész zsidó világ nevében szeretném kifejezni elismerésemet és nagyrabecsülésemet” – fogalmazott Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a találkozó elején. Hozzátette, hogy Donald Trump amerikai elnök történelmi érdemeket szerzett a közel-keleti békefolyamatban, különösen az Ábrahám-egyezmények révén, amelyek több arab ország és Izrael közötti diplomáciai kapcsolatok normalizálását alapozták meg.

Egy újságírói kérdésre válaszolva Netanjahu kitért a kétállami megoldás lehetőségére is.

Mint mondta, a palesztinoknak joguk van saját magukat kormányozni, de nem kapnak lehetőséget arra, hogy Izrael biztonságát veszélyeztessék.

Donald Trump a találkozón jelezte: úgy véli, Irán hajlik a béketárgyalásokra. „Remélem, hogy véget értek a harcok. Szerintem Irán tárgyalni akar, és én is a béke híve vagyok. De ha nem így lesz, készen állunk mindenre” – jelentette ki az amerikai elnök.

Steve Witkoff, az Egyesült Államok különmegbízottja közölte, hogy a jövő héten újabb megbeszélések indulnak az iráni nukleáris programmal kapcsolatban.

Egy magas rangú izraeli tisztségviselő a The Jerusalem Post kérdésére elmondta: Netanjahu célja, hogy Trump előzetes jóváhagyását adja egy esetleges izraeli katonai akcióhoz, ha Teherán újraindítaná nukleáris tevékenységét.

A forrás szerint az elképzelés az, hogy ha gyanús mozgásokat észlelnek az iráni nukleáris létesítmények körül – például urán elszállítását a már korábban támadás érte helyszínekről –, akkor Izrael már előzetesen rendelkezzen amerikai felhatalmazással a fellépésre.

A látogatás során Netanjahu megbeszélést folytatott Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel is a washingtoni Blair House-ban.

A felek a kétoldalú kapcsolatok megerősítéséről és a térségbeli biztonsági kihívásokról tárgyaltak.

A találkozó után a miniszterelnök az X-en úgy fogalmazott: „Fontos és érdemi beszélgetést folytattunk Izrael és az Egyesült Államok szövetségének megerősítéséről, valamint a közös regionális és globális kihívásokról.”

Fotó: MTI/AP/Julia Demaree Nikhinson

Benjámin Netanjahu washingtoni érkezésekor palesztinpárti tüntetők gyűltek össze a Fehér Ház előtt, tiltakozásul az izraeli politikai irányvonal és a közel-keleti konfliktus kezelése ellen. Az izraeli kormányfő vasárnap még Izraelből indulása előtt újságíróknak úgy nyilatkozott: továbbra is ébernek kell maradni Irán nukleáris törekvéseivel szemben, amelyek célja szerinte Izrael elpusztítása.

Fegyvereket ígért Ukrajnának Donald Trump az orosz támadások elleni védekezéshez, az amerikai elnök erről helyi idő szerint hétfőn beszélt, amikor a Fehér Házban Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel találkozott.

Az elnök, újságírói kérdésre válaszolva úgy fogalmazott, hogy „további fegyvereket fogunk küldeni, meg kell tennünk, képesnek kell lenniük arra, hogy megvédjék magukat, nagyon kemény csapásoknak vannak kitéve most”.

Hozzátette, hogy védekezést szolgáló fegyverekről lehet szó.

Donald Trump egy másik kérdésre válaszolva, részletek kifejtése nélkül, megismételte, nem elégedett Vlagyimir Putyin orosz elnök viselkedésével.

Az amerikai elnök az izraeli kormányfővel a többi között a gázai helyzetről, a tűzszünetre irányuló erőfeszítésekről és az Irán elleni katonai művelet teljes régióra gyakorolt hatásairól is tárgyalt.