Tárgyalásra kényszerítheti-e Trump Putyint?

Az amerikai szenátus tagjainak hétnyolcada támogatja az orosz gazdaságot célzó súlyos szankciókról szóló törvényjavaslatot, ami lehetőséget ad Donald Trump elnök kezébe, hogy Oroszországot megfossza fontos olajbevételektől – jelentette ki Lindsey Graham, republikánus szenátor a javaslat egyik beterjesztője vasárnap.

A politikus a CBS televíziónak adott interjúban kifejtette, hogy Donald Trump hónapokon át nyitva tartotta az ajtót Vlagyimir Putyin orosz elnök számára egy tűzszünet elérése érdekében és „ez az ajtó kezd bezáródni”. A szenátor az orosz kőolaj, és egyéb termékek fő vásárlói közül kiemelte Kínát, Indiát és Brazíliát, és hozzátette, hogy tőlük származó bevételből képes az orosz elnök folytatni a háborút. Elmondta azt is, hogy a szankciós törvényjavaslat teljesen szabad kezet biztosít az amerikai elnök számára, hogy az Oroszországgal kereskedő államokra akár 500 százalékos vámot vessen ki.

Egyben jelezte, hogy Donald Trump hétfői, Oroszországgal kapcsolatos bejelentése szólhat szankciókról, valamint az Ukrajna számára biztosított amerikai fegyvertámogatás jövőjéről, ami megvalósulhat fegyvereladás formájában is. Richard Blumenthal, demokrata szenátor, a szankciós törvényjavaslat másik kidolgozója a CBS televíziónak adott interjúban arról számolt be, hogy

európai részről sürgetik a szigorú szankciók bevezetését.

Elmondta, hogy közelmúltbeli európai látogatásán személyesen tárgyaltak bizonyos európai partnerekkel, és a megbeszéléseken szóba került a háború kezdete óta lefoglalt orosz vagyonok felhasználása is Ukrajna javára. A demokrata politikus egyben

kifejtette, hogy „többrétű”, több eszközt tartalmazó megközelítésre van szükség annak érdekében, hogy Vlagyimir Putyint tárgyalóasztalhoz tudják ültetni.

Tom Cotton, a szenátus hírszerzési bizottságának republikánus elnöke a Fox News hírtelevíziónak vasárnap adott interjúban többi között arról beszélt, hogy a Kongresszus felsőházában azért övezi kétpárti támogatás a szankciós törvényjavaslatot, mert Oroszország tovább folytatja a polgári célpontok elleni támadásokat Ukrajnán belül. Arkansas állam republikánus szenátora megállapította, hogy Donald Trump elnök számos lehetőséget adott az orosz elnöknek egy tűzszünet kitárgyalására, aki ugyanakkor azt mutatta meg a világ számára, hogy – legalábbis egyelőre – nem fűződik érdeke egy tűzszünethez.

Tom Cotton, hozzátette, hogy az amerikai elnök célja változatlanul a béke, de azt is biztosítani akarja, hogy Ukrajna képes legyen megvédeni magát.

Az ukrajnai háború lezárásának kilátásairól és az Egyesült Államokhoz fűződő viszonyukról egyeztetett vasárnap Pekingben Szergej Lavrov orosz és Vang Ji kínai külügyminiszter.

Az orosz külügyminisztérium közleménye szerint a találkozón hangsúlyozták, hogy erősíteni kell a szoros együttműködést a két ország között a nemzetközi színtéren, beleértve az ENSZ és a Biztonsági Tanács, valamint a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO), a BRICS-országcsoport a G20-csoport és az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) fórumain.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteken Észak-Koreába érkezett – közölte szombaton az észak-koreai állami hírügynökség, a KCNA, amely szerint Lavrov vasárnap „stratégiai tárgyalásokat” folytat a vendéglátó ország külügyminiszterével.

Szergej Lavrov az ASEAN országok Malajziában tartott külügyminiszteri találkozójáról utazott az Észak-Korea keleti partvidékén található, eddig inkább haditengerészeti létesítményeiről ismert Vonszanba,

ahol nemrég adták át a közel 20 ezer látogató befogadására alkalmas Kalma üdülőkomplexumot.

Az orosz tárcavezetőt Vonszanban fogadta Kim Dzsong Un észak-koreai vezető, akinek Szergej Lavrov átadta Vlagyimir Putyin orosz elnök üdvözletét. „A találkozó önnel mindig ösztönzést ad számunkra, hogy továbbfejlesszük kapcsolatainkat azon megállapodások alapján, amelyeket ön és Putyin elnök kötöttek, elsősorban a stratégiai partnerségi szerződésre gondolok” – mondta Lavrov.

Hangsúlyozta: Moszkva nagyra értékelte, hogy Kim Dzsong Un május 9-én ellátogatott az észak-koreai orosz nagykövetségre, valamint „azt a megható és rendkívül szívélyes beszédet, amelyet a győzelem napja alkalmából mondott”. Kiemelte, hogy csaknem ezzel egy időben az orosz elnök a moszkvai Vörös téren tekintette meg a katonai díszszemlét, és beszélgetett a koreai néphadsereg egységeinek parancsnokaival, akik „vállvetve harcoltak az orosz katonákkal Kurszk megye felszabadításáért”.

„Az elnök a legmelegebb üdvözletét küldi, és megerősíti elkötelezettségét minden megállapodás iránt, amelyet elértek” – mondta Lavrov, hozzátéve,

Putyin „nagyon bízik abban”, hogy mielőbb sor kerül újabb közvetlen kapcsolatfelvételre.

A TASZSZ orosz hírügynökség idézte Csve Szonhi észak-koreai külügyminisztert, aki azt mondta, hogy országa feltétel nélkül támogatja Oroszország területi integritásának és szuverenitásának védelmére irányuló politikáját, és a két ország közötti kapcsolatok a szétszakíthatatlan együttműködés szintjére emelkedtek. A múlt hónapban megnyílt Vonszan-Kalma üdülőhely várhatóan a napokban fogadja az első orosz látogatókat.

Szergej Lavrov vasárnapig marad Észak-Koreában, ahonnan Kínába utazik, hogy részt vegyen a Sanghaji Együttműködési Szervezet július 14-15. között tartandó külügyminiszteri szintű ülésén.

A Kreml csak azzal a feltétellel egyezik bele abba, hogy személyesen találkozzon Vlagyimir Putyin és Volodimir Zelenszkij, ha előtte Ukrajna kapitulál – erről beszélt a Kyiv Independentnek adott interjúban Szergej Kislica ukrán külügyminiszter-helyettes.

Az ukrán külügyi tárca helyettes vezetője azonban ezzel kapcsolatban kifejtette, „az ő logikájuk ellentétes a miénkkel. Azt mondjuk: hozzunk létre tűzszünetet, hogy hozzájáruljunk a vezetői csúcstalálkozó megfelelő feltételeinek megteremtéséhez, hogy konstruktív környezetet teremtsünk, amely elősegíti a megállapodásokat.”

Arra a felvetésre, miszerint miért ragaszkodnak egy Putyin–Zelenszkij találkozóhoz, Kislica arról beszélt, hogy a korábbi közvetítők által, vagy a harcoló felek közötti közvetett tárgyalások – mint amilyen az isztambuli tárgyalások – nem vezettek eredményre.

Szerinte a humanitárius kérdések megvitatásán kívül a törökországi megbeszélések gyakorlatilag nem tekinthetők tárgyalásnak. „Nem, az egésznek olyan dinamikája volt, ahol oroszokkal szemben találod magad, akik ultimátumot diktáltak. Még arra sem volt felhatalmazásuk, hogy meghallgassák az érveidet és közös nevezőt keressenek” – fogalmazott.

Beszélt még arról is, hogyan próbálnak együttműködni az amerikaiakkal – arról beszélt: az Egyesült Államok minden körülmények között továbbra is kulcsfontosságú partnerünk marad –, egyúttal üdvözölte a növekvő európai fegyverkezést.

Oroszország szombatra virradóra 597 drónnal és 26 rakétával mért csapást Ukrajnára az ukrán légierő jelentése szerint. A fő célpont ezúttal a nyugati országrészben lévő Lviv (Lemberg) városa és a keleti Harkiv volt, ahol többen megsebesültek.

A román határnál fekvő Csernyivci megyében egy 26 éves nő és egy 43 éves férfi életét vesztette, a helyi hatóságok közlése szerint lezuhanó roncsok okozták a halálukat. A megyei kormányzói hivatal közölte, hogy a régiót az orosz hadsereg hajnalban négy Sahíd csapásmérő drónnal és egy rakétával támadta.

Andrij Szadovij, Lviv (Lemberg) polgármestere közölte, hogy nyolc felnőtt és egy 11 éves fiú sérült meg a várost ért orosz légicsapásban. Hivatalának adatai szerint 46 házban keletkeztek károk, 15 lakás lakhatatlanná vált, több mint 500 ablak betört. Emellett 20 autó is megrongálódott.

Ihor Terehov, Harkiv polgármestere arról tájékoztatott, hogy

kora reggel az orosz csapatok kombinált csapást mértek Harkivra, irányított légibombákat és csapásmérő drónokat bevetve.

Megrongálódott egy kritikus infrastrukturális létesítmény, valamint lakóépületekben keletkeztek károk, és legalább két ember megsérült.

Vadim Ljah, a Donyeck megyei Szlovjanszk polgármestere közölte, hogy reggel egy orosz lövedék csapódott be a város központjába. „Sérültek is vannak, de számukat még pontosítják. A becsapódás központi részen, az autóbuszállomás környékén történt” – tette hozzá.

Később a megyei kormányzói hivatal közölte, hogy a régiót ért orosz támadásokban délig már három ember vesztette életét, és öt sebesült meg. Oleh Hrihorov, az északkeleti Szumi megye kormányzója arról adott hírt, hogy délután egy óra körül az orosz erők irányított légibombával mértek csapást a megyeszékhely, Szumi város térségére, a támadásban az eddigi adatok szerint két ember vesztette életét.

Szerhij Liszak, Dnyipropetrovszk megye kormányzója közölte, hogy egy 27 éves nő meghalt Nyikopol városában orosz nehéztüzérségi támadás következtében. Hozzátette, hogy megsérült egy 35 éves férfi és egy 86 éves nő is.

Az ukrán légvédelem az éjjel 319 Sahíd drónt és 25 darab H-101-es robotrepülőgépet semmisített meg – részletezte jelentésében a légierő. Kifejtette, hogy az ország elleni indított 597 orosz drónból 339 volt Sahíd típusú. 258 megtévesztő drón eltűnt a radarról. A légierő rögzített egy rakétabecsapódást és húsz csapásmérő dróntalálatot öt helyszínen, valamint roncsdarabok lehullását 19 helyen.

„Az éjjel Oroszország Harkiv és Szumi megyétől egészen Lvivig és Bukovináig mért csapásokat” – emelte ki Volodimir Zelenszkij elnök Facebook-bejegyzésében. Az államfő ismételten újabb szankciókat sürgetett Oroszországgal szemben.

Andrij Szibiha külügyminiszter az X-en úgyszintén sürgette, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok vezessen be átfogó szankciókat Oroszországgal szemben az Ukrajna elleni újabb nagyszabású légitámadást követően.

„Oroszország mindennapos terrortámadásainak mértéke a békés lakosság ellen azt bizonyítja, hogy Moszkvát meg kell fosztani az olajbevételektől, amelyeket háborús bűnökké alakít” – emelte ki. Az ukrán tárcavezető szavai szerint Oroszország naponta több száz „terrorfegyvert” gyárt. Ez a lépték nemcsak Ukrajnára, hanem az egész transzatlanti közösségre nézve is fenyegetést jelent – tette hozzá.

„Partnereink érdeke is, hogy mielőbb csapást mérjünk erre a terrorgyárra új, szigorú szankciókkal: az EU 18. szankciós csomagjával, valamint a Graham-Blumenthal-törvényjavaslattal. Azonnal állítsuk le (Vlagyimir) Putyin (orosz elnök) halálgyárának finanszírozását” – szólított fel Szibiha.