POLITIK
Szemétnek nevezte a magyar kukoricát Magyar Péter szakértője
Létrehozva2025. 07. 20. 09:01
Frissítve2025. 07. 24. 14:41
Újabb alázás a magyar gazdáknak.
Azért kellett 2022-ben ukrán kukoricát Magyarországra hozni, mert jobb minőségű volt, mint a szemétté fertőzött magyar kukorica – állítja Magyar Péter agrárszakértője. Kökény Attila a közösségi oldalán a tervezett uniós agrárreform mellett érvelt, közben a hozzászólásaiban többször is porig alázta, becsmérelte a magyar gazdákat, akik szerinte olyanok, mint az idomított csimpánzok, akiket a támogatások elvonásával kell motiválni tanulásra- írja a Magyar Nemzet.
Magyar Péter és Kökény Tibor Forrás: MN-Montázs
Semmibe veszi a magyar gazdák munkáját a Tisza Párt agrárszakértője, aki közvetlen kapcsolatban áll Magyar Péterrel. Kökény Attila, a Talajmegújító Gazdák Egyesületének alapítója az uniós agrárreformmal kapcsolatban – amely mintegy 150 ezer magyar gazda megélhetését veszélyeztetné – szerdán közölt egy cikket a honlapján, majd erről egy bejegyzést is közölt a Facebook-oldalán.
„Fertőzött szemét” a magyar kukorica?
A poszt alatti diskurzushoz Kökény többször is hozzászólt és olykor lekezelő stílusban, durva jelzőkkel szállt vitába azokkal, akik bírálták az uniós tervezetet, vagy éppen a rossz minőségű ukrán termékek beözönlésének veszélyeire hívták fel a figyelmet. Az egyik ilyen kommentben a Tisza agrárszakértője a magyar gazdákat is becsmérelte, amikor úgy fogalmazott:
„el kell, hogy szomorítsalak, de 2022-ben is azért kellett ukrán kukoricát hozni, mert jobb minőségű volt, mint a szemétté fertőzött magyar kukorica. Ami az asztalodra kerül a multiktól, az sokszorosan ellenőrzött áru, rendszeres elemzésekkel, amiket az EFSA is összesít, s innen tudjuk, hogy tiszta, nagyon minimális a mérhető szermaradvány bennük, ha egyáltalán felbukkan. Ez érthető is, mert egy nagy gazdaság nem kockáztathatja meg a beszállítói státusz elvesztését. A kiskerti zöldségekkel és háztáji biogabonákkal kapcsolatban már nem ilyen vonzó a kép…”
Kökény Attila tehát azt állította, hogy a magyar kukoricatermesztők silány minőségű, fertőzött „szemetet” állítanak elő, aminél jobb az ukrán áru.
Magyar Péter embere lenézi a magyar gazdatársadalmat, kifejezetten sértő módon beszél róluk, amit a Magyar Nemzet szombati cikkében már bemutattunk. Szintén az uniós agrártervekről írt posztja alatt olvasható az a kommentje, amiben idomított csimpánzokhoz hasonlította a mezőgazdasági termelőket.
Kormánypárti kiállás a gazdák mellett
Nem sokat kellett várni a kormánypárti válaszokra sem.
– Több tiszteletet a gazdáknak! – így reagált Kökény otromba kiszólására Nagy István szakminiszter a közösségi oldalán.
– Magyar Péter egyik főembere idomított csimpánzokhoz hasonlította a magyar gazdákat. Szemünk láttára épül a tiszás szeretetország – ez már Dömötör Csaba, a Fidesz európai parlamenti képviselőjének üzenetében olvasható a közösségi oldalán.
Magyar Péter ugyanakkor hallgat
Kökény Attila februárban fellépett a Tisza kongresszusán, ahol a pártelnök vezette agrárkerekasztalon fejtette ki elképzeléseit a mezőgazdaságról. Az is kiderült a napokban a közösségi oldalán posztolt bejegyzés alatt folytatott diskurzusból, hogy közvetlenül Magyar Péter európai parlamenti asszisztensével áll kapcsolatban. A Tisza Párt elnöke eddig nem határolódott el a sértő, megalázó minősítésektől, amit nemigen lehet másként érteni, csak úgy, hogy ő is hasonlóan vélekedik a magyar gazdákról.
Ha mindez nem lenne elég, még megalázó módon is beszélnek az agrárszektorban dolgozókról: a Tisza Párt ugyanez az agrárszakértője odáig is elment, hogy idomított csimpánzokhoz hasonlította őket.
Európa-szerte, így Magyarországon is hatalmas vihart kavart – és a gazdák heves tiltakozását váltotta ki – az EU-nak a héten nyilvánosságra hozott, újabb hétéves költségvetési tervezete, amely a közös agrárpolitika (KAP) költségvetését 84 milliárd euróval (mintegy 33 ezermilliárd forint) vágná meg.
A terv szerint biztosan korlátozni fogják a területalapú támogatásokat. A kérdés jelentőségét mutatja, hogy évente mintegy 550 milliárd forint területalapú támogatás érkezik a magyar agrárgazdaságba, amely mintegy félmillió ember megélhetését biztosítja.
A 2027 utáni közös agrárpolitika átalakításáról már több mint fél éve elkezdődött a vita. Magyar Péter tavaly őszi országjárásának egyik állomásán erről ezt mondta:
Azt hazudozzák a falugazdászok felhasználásával, hogy mi el akarnánk venni a területalapú támogatást a gazdáktól. Hát itt jelzem, hogy senki nem akarja elvenni a területalapú támogatást. Még Brüsszel sem. Ez is egy ordas hazugság.
Magyar Péter az Európai Parlament mezőgazdasági bizottságának tavaly októberi ülésén viszont már arról beszélt, hogy a területalapú támogatásokat mindenképpen át kell alakítani, mert
kezelni kell azt a nyilvánvalóan tarthatatlan helyzetet, hogy a gazdaságok 10 százaléka az unióban elviszi a földalapú támogatások 80 százalékát, és azt, hogy uniós gazdák 2 százaléka kapja a fejlesztési támogatások 60-70 százalékát (Magyarországon jellemzően a kormányhoz köthető oligarchák).
Magyar azt is mondta, hogy az egész unióban, így Magyarországon is „támogatni kellene az intenzívebb, nagyobb hozzáadott értékű, organikus mezőgazdasági termelést a jelenlegi extenzív gabonatermelés helyett”.
Magyar Péter ezzel gyakorlatilag szó szerint felmondta tanácsadója, bizalmasa, a zöldbáróként elhíresült agrárközgazdász, Raskó György álláspontját, aki már 2022-ben bírálta a földalapú uniós támogatási rendszert, és azért is örült 2003-ban Magyarország jövendő EU-csatlakozásának, „mert akkor a mezőgazdasági politikánkat Brüsszelből fogják vezérelni, nem itthonról”.
Raskó szerint egyébként a gazdák túl könnyen keresnek pénzt a támogatásokkal:
az átlagos – száz hektár termőfölddel rendelkező – családi gazdálkodásnak szerinte kevés befektetett munkával indokolatlanul magas a jövedelme a földalapú támogatással, ráadásul alig kell adót fizetniük őstermelőként.
Tiszás célkeresztben a magyar gazdák
Gerzsenyi Gabriella tiszás EP-képviselő az Európai Parlament mezőgazdasági bizottságának tavaly decemberi ülésén a magyar gazdák talajművelési szokásait, és Magyar Péterhez hasonlóan az intenzív nagyüzemi technológiákat kritizálta. Mint mondta, „a visszaszorulás oka gyakran az új módszerekkel szembeni bizalmatlanság, illetve a kevésbé hatékony gyakorlatok előtérbe helyezése az EU-s programokban való részvétel érdekében.
Ezért úgy gondoljuk, hogy mezőgazdasági támogatások kritériumainak felülvizsgálatára lenne szükség,
hogy a nagyobb hatással bíró gyakorlatok elsőbbséget és nagyobb támogatást élvezhessenek.”
Ehhez képest Magyar Péter a Tisza februári kongresszusán azt állította: „Üzenjük a magyar vidéknek és a magyar gazdáknak, hogy számíthatnak ránk és a hazájukra. Mostantól a Tisza lesz a családi gazdálkodók és minden kisgazda politikai közössége is.”
Nem sokkal később viszont a Tisza agrárszakértője, Varga Lőrinc egy bonyhádi fórumon alig burkoltan a magyar gazdákat kritizálta, és kioktató hangnemben arról beszélt, hogy Ukrajna csatlakozása esetén hogyan változtassanak majd a működésükön.
Magyar Péter még csak jelen sem volt az üléseken
Az EP mezőgazdasági bizottsága egyébként a múlt heti ülésén fogadott el a közös agrárpolitika reformjáról szóló előzetes véleményt. A legutóbbi ülésen pedig volt az első alkalom arra, hogy a képviselők már a konkrét számok ismeretében faggassák az agrárbiztost és kritizálják a terveket.
Magyar Péter egyik ülésen és szavazáson sem vett részt, mint arra Dömötör Csaba fideszes EP-képviselő felhívta a figyelmet. „Nincs jelentősége, hogy egy bizottsági ülésen az adott képviselő részt tud-e venni” – érkezett a sajtónak adott válasz a Tisza Párttól.
Jelen volt viszont Brüsszelben a Tisza alelnöke és EP-képviselője, Tarr Zoltán akkor, amikor szavaztak az ingyenes vízkivételről szóló uniós határozatról. A jelentés – amit a tiszás képviselő egyébként megszavazott – ütközik a magyar kormány azon céljával, hogy az öntözéshez továbbra is ingyenes maradjon a víz. Az említett dokumentumon Tarr Zoltán neve is szerepel, azonban Magyar Péter képviselője a Hír TV-nek azt mondta, annyi mindenről szavaznak, hogy már nem is tudja, hogy ennél a voksolásnál milyen gombot nyomott.
A tiszás agrárszakértő csimpánzhoz hasonlította a magyar gazdákat
Nagyot rúgott a mezőgazdasági termelőkbe Magyar Péter egyik agrárszakértője egy írásában, illetve a közösségi oldalán. Mint Kökény Attila, a Talajmegújító Gazdák Egyesületének alapítója a Tisza Párt februári kongresszusán Bóna Szabolcs és Varga Lőrinc mellett vett részt a Magyar Péter vezette agrárkerekasztal-beszélgetésen.
Kökény az Európai Unióban tervezett agrárreformmal kapcsolatban – amely mintegy 150 ezer magyar gazda megélhetését veszélyeztetné – július 16-án közölt egy cikket a Talajmegújító Mezőgazdaság elnevezésű honlapján. Erről egy bejegyzést is közölt a Facebook-oldalán.
A poszthoz kapcsolódó egyik kommenthez arra a felvetésre, hogy miért lenne jó Magyarországnak a támogatások csökkenése, az alábbiakat írta: „Ez egy másik téma, de
ha valaki egy idomított csimpánz szintjén termel négy-öt veszteséges hozamú haszonnövényt a versenyképtelenül magas önköltségével és talajpusztító szántással, mert úgyis megél a támogatásból, akkor ideje motiválni a gondolkodásra és fejlődésre. A megszámlálhatatlan milliárd AKG és AÖP elpocsékolása után ideje a tanulásnak.
Szintén a poszt alatti párbeszédekből derült ki, hogy Kökény Attilának közvetlenül Magyar Péter asszisztenséhez van kapcsolata. Egy felhasználó felvetette, hogy Magyar Péter mellett van-e az EP-ben agrárszakértő Raskó Györgyön kívül. Erre Kökény azt írta: „Van. Most is küldöm az anyagot az asszisztensének.”
A tiszás agrárszakértő csimpánzos beszólását Dömötör Csaba, a Fidesz európai parlamenti képviselője sem hagyta szó nélkül. Megállapította:
Szemünk láttára épül a tiszás szeretetország.
A Magyar Nemzet az ügyben megkereste a Tisza Pártot, de cikkük megjelenéséig nem válaszoltak.
Ripost hírek
