Putyin szerint egész Oroszország kiáll az ukrajnai invázióért

Össznemzeti támogatottsága van az Ukrajna elleni „különleges katonai műveletnek” – jelentette ki vasárnap Vlagyimir Putyin orosz elnök.

A Népfront által „Mindent a győzelemért!” néven rendezett fórumon az orosz elnök úgy fogalmazott, hogy „azt látjuk, hogy a társadalmi támogatottság jóval átfogóbb. Valójában össznemzeti. Részt vesz benne, minden túlzás nélkül, az egész ország„ – fűzte hozzá. Vlagyimir Putyin példaként egyebek között az önkéntes egyleteket hozta fel, amelyek az ország minden régiójában szerveződnek.

Mint mondta, állami és magánkezdeményezések részeként műhelyek, termelési egységek nyílnak meg. Az emberek népi ezredekbe tömörülnek. Beszélt arról is, hogy az utóbbi három évben mintegy

54,5 milliárd rubel (234 milliárd forint) „népi forrás” gyűlt össze magánemberektől, illetve kisebb-nagyobb vállalatoktól a különleges katonai művelet támogatására.

Az államfő köszönetet mondott azoknak is, akik pénzt, ruházatot, háztartási eszközöket és háztartási cikkeket adományoznak segítve ezzel „a Donbasz és Novorosszija lakóit a határ menti régiókban.”

Vlagyimir Putyin mindemellett egy perces néma csönddel emlékezett meg a harcokban elesett katonák emléke előtt.

Donald Trump és Vlagyimir Putyin közel egy órán át telefonáltak az ukrajnai rendezésről, de Oroszország nem enged a céljaiból – közölte a The Guardian szerint Putyin külpolitikai tanácsadója, Jurij Usakov.

A két elnök kifejezte abbéli szándékát, hogy „tárgyalásos megoldást keressen” Ukrajna kérdésében, és Trump pedig „felvetette az ukrajnai konfliktus gyors leállításának kérdését”. Putyin azonban ragaszkodott ahhoz, hogy Oroszország „el fogja érni azt a célját, hogy megszünteti az ukrajnai konfliktushoz vezető alapvető problémákat, és nem fog engedni céljaiból”.

Oroszország álláspontja szerint „az ukrajnai béketárgyalások Moszkva és Kijev között zajlanak”

– tette világossá az orosz elnök.

Putyin és Trump nem beszéltek egyes amerikai fegyverszállítmányok Ukrajnába történő leállításáról, de részletes megbeszélést folytattak Iránról és a Közel-Keletről is, és megállapodtak abban, hogy a jövőben is folytatják a megbeszéléseket.

A kijevi vezetés felfegyverzésével a nyugati országok csupán elhúzzák a harci tevékenységet Ukrajnában – figyelmeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnök – hivatalának tájékoztatása szerint – abban a telefonbeszélgetésben, amelyet csaknem hároméves szünet után kedden folytatott francia hivatali partnerével, Emmanuel Macronnal.

A Kreml emlékeztetett arra, hogy a két államfő legutóbb 2022. szeptember 11-én beszélt egymással. A nyugati országok – fogalmazott Putyin a kétórás beszélgetésben – „a harcok elnyújtását célzó irányvonalat követik, amikor a kijevi rezsimet különböző korszerű fegyverekkel látják el”.

A tartós ukrajnai rendezéshez a konfliktus kiváltó okait kell megszüntetni, és az új területi realitásokat kell figyelembe venni

– hangsúlyozta az orosz államfő.

Macron tűzszünetre és a konfliktus lezárását célzó tárgyalások megkezdésére hívta fel az orosz elnököt.

A felek beszéltek az iráni válságról is. Macron azt hangsúlyozta, hogy Iránnak be kell tartania az atomsorompó-egyezmény előírásait, és teljes mértékben együtt kell működnie a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel – közölte a francia elnöki hivatal.

A két vezető elhatározta, hogy összehangolják erőfeszítéseiket, és hamarosan folytatják az egyeztetést.

Az orosz légvédelem négy, Ukrajnából Moszkva felé tartó drónt lőtt le – közölte szombaton késő este a főváros polgármestere. Moszkva egyik legforgalmasabb repülőterén az induló járatokat átmenetileg felfüggesztették.

Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester elmondta, hogy a mentőegységek a lelőtt drónok helyszínein dolgoznak. A károkról nem adott tájékoztatást.

Az orosz védelmi minisztérium Telegramon közzétett jelentése szerint

a légvédelmi egységek szombat estig bezárólag, mintegy öt óra alatt 48 ukrán drónt semmisítettek meg, ezek között öt volt Moszkva környékén, amelyek közül kettő tartott a főváros felé.

A minisztérium tájékoztatása szerint a drónok közül 17-et az ukrán határ közelében fekvő brjanszki régióban, 11-et pedig a szomszédos orjoli régióban lőttek le.

A belgorodi régió kormányzója közölte, hogy négy ukrán drón megsebesített egy buszsofőrt és egy autó vezetőjét.

A védelmi minisztérium korábbi jelentése szerint 94 drónt lőttek le Oroszország felett, míg napközben további 45-öt semmisítettek meg kevesebb mint hat óra alatt.

Moszkva Seremetyjevo repülőterén késésekről számoltak be, miután átmenetileg felfüggesztették a felszálló járatokat. Az orosz polgári repülési hatóság, a Roszaviacija közölte, hogy a döntést a főváros légterére vonatkozó korlátozások és az erős szél miatt hozták meg. A Roszaviacija tájékoztatása szerint több más orosz város repülőterén, köztük Szentpétervár Pulkovo repülőterén is ideiglenesen felfüggesztették a le- és felszálló járatokat biztonsági okokból.

Vitalij Klicsko kijevi polgármester a Bild című német napilapban vasárnap megjelent véleménycikkében felszólította Friedrich Merz német kancellárt, hogy tartsa be korábbi ígéretét, és szállítson Ukrajnába Taurus manőverező robotrepülőgépeket.

„Friedrich Merz kancellár korábban teljesen helyesen mondta, hogy a civil célpontok elleni orosz támadások Taurus rakéták szállítását teszik szükségessé” – írta az egykori ökölvívó világbajnok, Kijev jelenlegi polgármester, Vitali Klicsko. A városvezető élesen bírálta a Vlagyimir Putyin orosz elnök által elszabadított „kíméletlen terrort”, amely elmondása szerint minden egyes eltelt éjszakával fokozódik.

„Csak Kijevben kétezer épület semmisült meg. Újból és újból érkeznek hírek sérültekről és halottakról”

– fogalmazott. „Putyin céljai teljesen világosak. Továbbra is ellenőrzése alá akarja vonni egész Ukrajnát; ha nem állítjuk meg, más országokat is megtámad” – tette hozzá.

Olaf Scholz, Friedrich Merz német kancellár elődje elutasította az 500 kilométer hatótávolságú, levegőből indítható rakéták Ukrajnába szállítását, mert attól tartott, hogy ezzel túlságosan belesodorná Németországot a háborúba. Merz viszont támogatásáról biztosította az ukrán vezetést, és bejelentette: Németország segíteni fog Ukrajnának saját gyártású rakéták előállításában.

Az Egyesült Államok kedden jelentette be, hogy felfüggeszti az Ukrajnának szánt fegyverszállítmányok egy részét. A döntés nemcsak stratégia szempontból jelentős, de a Trump-adminisztráció külpolitikai irányváltását is jól tükrözi. A katonai támogatások terhe így egyre inkább Európára nehezedik, amely gazdaságilag is komoly áldozatokat kíván. A kontinens egésze azonban nem mutat egységes elköteleződést, miközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyre erőteljesebben követel újabb fegyvereket és pénzügyi forrásokat.

Az Egyesült Államok kedden jelentette be, hogy felfüggeszti az Ukrajnának szánt fegyverszállítmányok egy részét, attól tartva, hogy saját készletei túlzottan megcsappannak. A harci eszközök leszállítását a Biden-kormány ígérte meg, míg a támogatások felfüggesztése Donald Trump külpolitikai irányváltásához köthető.

Anna Kelly, a Fehér Ház szóvivője úgy fogalmazott, hogy felülvizsgálták a katonai támogatásokat, a döntést pedig Amerika érdekeinek védelme érdekében hozták meg. A szállítmányok leállítása súlyos veszteség Kijevnek, különösen, hogy nemrég a háború eddigi legnagyobb légicsapását mérte Oroszország Ukrajnára.

Az amerikai tisztviselők szerint a Trump-kormányzat szeretné visszaszerezni a háborúra fordított milliárdokat. Meggyőződésük, hogy Európának nagyobb szerepet kellene vállalnia Ukrajna támogatásában. Mike Waltz, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadója korábban úgy fogalmazott, hogy „alapvető elv, hogy az európaiaknak kell a saját konfliktusukat kezelniük a jövőben”.

Keith Kellogg, Trump ukrajnai különmegbízottja arról is beszélt, hogy az Egyesült Államok „mindig szívesen ad el amerikai gyártmányú fegyvereket”. A támogatások csökkentésével Amerika könnyen elérheti, hogy az európai országok kereskedelmi úton vásároljanak amerikai fegyvereket, amely gazdaságilag is előnyös helyzetet teremt a számukra.

Az ukrajnai háború kezdete óta a legnagyobb katonai segélyt az Egyesült Államok nyújtotta Kijevnek, több mint 66 milliárd dollár értékben.

Az amerikai fegyverszállítmányok csökkentésével Európának kell átvennie Ukrajna legfőbb támogatói szerepét, amely súlyos gazdasági terhet jelent.

Donald Trump elnökségével a katonai támogatásokban is új fejezet nyílt: míg az Egyesült Államok látványosan csökkentette az Ukrajnának szánt segélyszállítmányokat, addig Európa minden erejével a források pótlására koncentrált.

Az Ukrajnának nyújtott katonai segélyek változása Joe Biden és Donald Trump elnöksége alatt. A grafikonból jól látható, hogy az Egyesült Államok jelentősen lecsökkentette az idei támogatásokat, míg Európa fokozta azokat (Grafika forrása: hirado.hu)

A Kieli Világgazdasági Intézet (IfW Kiel) szerint márciusban és áprilisban az európai országok összesen 20,2 milliárd eurónyi segélyt különítettek el Kijevnek. Az ukrajnai háború kitörése óta így először fordult elő, hogy az európai támogatások meghaladták az amerikai hozzájárulásokat.

Az adatok alapján az európai támogatások nem egységesen oszlottak meg. Az Ukrajnának nyújtott segélyek nagy részét főként Észak-Európa országai és az Egyesült Királyság nyújtotta. Svédország például rekordösszegű, 1,6 milliárd eurós támogatást jelentett be márciusban, míg Norvégia 670 millió eurós segélyt áprilisban. Az Egyesült Királyság szintén fokozta a hozzájárulását, és csak idén 4,5 milliárd euróval segítette Ukrajnát. A brit hozzájárulásokból 1,8 milliárd euró a befagyasztott orosz eszközökből származott.

Európában is megcsappant Ukrajna támogatása

Idén több európai ország is jelentős mértékben csökkentette az Ukrajnának nyújtott katonai támogatásokat. Németország, Olaszország és Spanyolország jóval visszafogottabban növelte a Kijevnek nyújtott katonai kiadásokat. Németország például idén „csak ” 650 millió eurót különített el, ami 70 százalékos csökkenést jelent 2024 azonos időszakához képest. Spanyolország és Olaszország támogatása szintén alig érte el a 10–20 millió eurót.

Christoph Trebesch, az IfW Kiel közgazdásza szerint bár Európa pénzügyileg igyekszik betölteni az amerikaiak által hagyott űrt, de kérdéses, hogy ez tartós elköteleződést vagy csupán átmeneti fellángolást jelez. „Feltűnő, mennyire visszafogott Németország, pedig sokan épp az ellenkezőjére számítottak Trump visszatérése után” – tette hozzá.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, António Costa, az Európai Tanács elnöke és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök  nyilatkozik az Európai Unió rendkívüli csúcstalálkozójára érkezőben az Európai Tanács brüsszeli épületében 2025. március 6-án (Fotó: MTI/EPA/Christophe Petit Tesson)

Szlovákia 2023 októberében jelentette be, hogy nem szállít több fegyvert Ukrajnának. Robert Fico szlovák miniszterelnök szerint a katonai támogatások csak tovább fokozzák a konfliktust, és inkább a békefolyamatokra kellene összpontosítani. A szlovák kormány 2024 októberében tovább erősítette álláspontját, amely azóta is érvényben van.

Aleksandar Vucic szerb elnök júniusban ismertette, hogy teljes fegyverexportjukat leállítják, miután közvetítő országokon át Ukrajnában is megjelentek a szerb lőszerek. Magyarországnak az ukrajnai háború kitörése óta békepárti álláspontja van, így az Ukrajnának szánt fegyverszállítmányokban és a pénzügyi támogatásokban sem vesz részt. A katonai segélycsomagok elfogadását uniós szinten is blokkolta a magyar kormány. Orbán Viktor miniszterelnök ragaszkodik ahhoz, hogy a béke és nem a fegyveres támogatás a megoldás az ukrán konfliktusban.

A Századvég májusi felmérése szerint az ukrajnai fegyverszállításokat 2025-ben már több európai polgár ellenezte, mint amennyi támogatta. Mint írták, az EU polgárainak 49 százaléka ellenezte, míg 44 százaléka támogatta az Ukrajnának nyújtott fegyverszállítmányokat.

Az EU idei támogatását is kevesellte Ukrajna

Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter az európai uniós külügyi tanács júniusi ülését követő sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy egyre durvuló háborús hangulat uralkodik kollégái körében. Mint mondta, óriási volt a nyomás az ukrajnai fegyverszállítások és támogatások fokozása, az újabb szankciók elfogadása és az ország sürgős uniós felvétele érdekében.

„Az ukrán külügyminiszter személyesen volt jelen az ülés elején, ahol újabb szankciókat követelt, illetve még több fegyvert és pénzt, és követelte Ukrajna gyors EU-csatlakozását” – fejtette ki a tárcavezető. Ukrajna továbbá azt is kérte, hogy az Európai Unió tiltsa meg a kőolaj vásárlását Oroszországból, és hogy adjon még több pénzt Ukrajnának.

Szijjártó Péter elmondta, hogy csak idén 10 ezer milliárd forintnak megfelelő támogatást juttatott az Európai Unió Ukrajnába. Kijev szerint ez nem elég, és ennél sokkal több kell.

A külügyminiszter hozzátette, hogy Magyarország és Szlovákia végül megakadályozta a 18. európai uniós szankciós csomag elfogadását.