Összesen három európai ország segíti Izraelt

Mindösszesen három váratlan partnertől érkezett segítség: Magyarországtól, Szerbiától és a Cseh Köztársaságtól. Egy magas rangú izraeli védelmi tisztviselő a héten úgy nyilatkozott a Jerusalem Postnak, hogy bár Izrael rövid ideig diplomáciai együttérzést élvezett, a támadások után ez a szolidaritás nem jelent meg a harctéri támogatásban- írja a hirado.hu.

Az Egyesült Államokat leszámítva minden nyugati szövetséges – köztük Németország és Olaszország is – megtagadta Izraeltől a lőszerek és más létfontosságú hadi anyagok eladását. Végül három, elsőre meglepőnek tűnő partner töltötte be az így keletkezett űrt: Magyarország, Szerbia és Csehország.

„Izrael legnagyobb szövetségesei fegyverembargót vezettek be velünk szemben” – mondta a tisztviselő.

„Az amerikaiakat kivéve senki sem volt hajlandó ellátni minket olyan felszerelésekkel, amelyek offenzív hadműveletekhez szükségesek, sőt még az alkatrészeket sem adták el, amelyekből mi magunk állíthattuk volna elő azokat. Egyedül Magyarország, Szerbia és Csehország segített.”

Szerbia: megnövelte a szállításait a Yugoimport SDPR

A leglátványosabb különbségek Belgrádban mutatkoztak meg. Szerbia állami fegyverexportőre, a Yugoimport SDPR jelentősen megnövelte a szállításait 2023 októbere után. A balkáni sajtó több teherszállító repülőt is nyomon követett, amelyek szerb repülőterek és izraeli bázisok között közlekedtek: csak 2024 júliusában mintegy 7,3 millió euró értékű fegyver és lőszer indult Izraelbe.

Az év végére ez az összeg 23,1 millió euróra nőtt, és a szerb hivatalos adatok szerint 2024-ben összesen 42,3 millió euró értékben exportáltak, szemben az előző évi 1,4 millióval. A szállítmányok többsége 155 milliméteres tüzérségi lövedék volt – a szárazföldi hadviselés alapvető eszköze.

Szerbia elnöke, Alekszandar Vucsics is elismerte a megnövekedett szállítást, amikor helyi újságíróknak úgy nyilatkozott: Belgrád „felgyorsította a szállításokat”, hogy segítse Izraelt a fogyó készletek feltöltésében.

Vucsics később azt ígérte, hogy 2025 júniusára leállítja a további lőszerszállítást, és a megmaradt készleteket a szerb hadsereghez irányítja át.

Magyarország „jelentős támogatást” nyújtott Izraelnek

Magyar hadiipari cégek korábban is együttműködtek Izraellel – közös drónprogramokban és mintegy 15 millió euró értékű exportban 2014 és 2022 között. Azonban nincs bizonyíték arra, hogy a gázai háború kitörése óta új szállítmányok érkeztek volna.

A hírportál által megkeresett magyar tisztviselők nem kívántak részletekbe bocsátkozni, csupán annyit mondtak, hogy

Magyarország „jelentős támogatást” nyújt Izraelnek.

Ez a támogatás valóban látványos volt. Orbán Viktor miniszterelnök 2025. április 3-án fogadta Benjámin Netanjahut Budapesten, ahol Izraelt „a Közel-Kelet horgonyának” nevezte. Néhány nappal később Szijjártó Péter külügyminiszter bejelentette, hogy Magyarország kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból a Netanjahu ellen kiadott elfogatóparancs miatt – Orbán Viktor szerint ez is azt mutatja, hogy a bíróság „politikai intézménnyé vált”.

Csehország

A 2023. októberi támadások után néhány napon belül a cseh hadiipar mintegy 3000 ballisztikus védőlemezt és mellényt küldött Izraelnek. Az exportpapírokat villámgyorsan jóváhagyták, a vámvizsgálatokat elengedték, és a felszerelés még akkor megérkezett az IDF bázisaira, a rakétatámadások közepette. A szállítást bonyolító STV Group később jelezte: ha kérik, tudnak még küldeni – Izrael azonban eddig nem igényelt újabb szállítmányokat.

Más cseh hadiipari vállalatok a háttérben maradtak. Az PBS Velká Bíteš hajtóműgyártó és más cégek folytatták izraeli közös projektjeiket, de ezek inkább Csehország saját haderőfejlesztését szolgálják, nem az izraeli hadseregét. A cseh közvélemény később más irányt vett: 2024 februárjában több száz tüntető gyűlt össze az izraeli nagykövetség előtt Prágában, „Azonnali tűzszünetet!” feliratú transzparensekkel. Az Amnesty International cseh részlege is csatlakozott a fegyvereladások felfüggesztésére irányuló hasonló felhívásokhoz, bár nyilatkozataikban nem említettek konkrét szállításokat a kezdeti páncélzaton túl.

Szöges ellentét a nyugati politikával

A három közép-európai ország 2023 októbere óta éles ellentétben áll a szélesebb értelemben vett nyugati politikával.

Kanada 2024. január 8-án befagyasztotta az új fegyverexport-engedélyeket, amíg nem tudják ellenőrizni a végfelhasználást.

Spanyolország 2023 októberében nemcsak felfüggesztette az engedélyeket, hanem belpolitikai nyomásra fel is bontott egy 285 millió eurós páncéltörő rakétaszerződést.

Belgium vallon régiója 2024 februárjában csendben felfüggesztett két puskaporexport-engedélyt civil szervezetek lobbija nyomán.

Hollandiában a hágai fellebbviteli bíróság 2024. február 12-én leállította az F–35-ös alkatrészek izraeli exportját, de a kormány fellebbezett, így a szállítás sorsa bizonytalan maradt.

Merre tovább Jeruzsálem?

Izrael védelmi ipara nem a nulláról indul, ugyanis a dróntechnológia, rakétavédelem és kiberbiztonság terén világszínvonalú cégekkel rendelkezik. Ugyanakkor a gázai háború rávilágított egy kritikus sebezhetőségre: a tömeges lőszer- és alapfegyverzet-beszerzések továbbra is külföldről történnek, gyakran olyan szövetségesektől, akik most már vonakodnak fegyvereik viszontlátásától a konfliktus övezeteiben.

Szerbia gyors segítsége, Magyarország politikai kiállása és Csehország páncéllapokat szállító légihídja átmeneti megoldást jelentettek – de ezek az utak is zárulni látszanak. Az Egyesült Államok továbbra is kulcsszövetséges, de az amerikai támogatás is politikai feltételekhez kötött, így egy újabb konfliktus esetén Izraelnek ismét mérlegelnie kell: mennyit harcolhat anélkül, hogy kifogy a lőszerből.

Fokozatosan gyengült az iráni tűzerő és az izraeli rakétaelhárítás kapacitása, ahogy közeledett a konfliktus vége – erről írt korábban a The Washington Post, amely szerint a harc végének időpontját az határozhatta meg, hogy mikor merülnek ki a felek a munícióból.

A lap szerint érzékelhető módon csökken az iráni rakétatámadások intenzitása az utóbbi napokban, ahogy készleteit fokozatosan elhasználja, ugyanakkor Izrael sincs sokkal jobb helyzetben, mivel hamarosan felélhetik az elhárító rakétáikat. Az izraeli hírszerzés szerint Teherán 2000 olyan rakétával rendelkezhetett a konfliktus elején, amely több mint 1930 kilométeres hatótávolsággal képes eltalálni a zsidó államot, azonban ennek egy jelentős részét még a konfliktus június 13-ai kirobbanásának napján a perzsa állam területén aktív izraeli fedett ügynökök, valamint az izraeli légierő vadászgépei még a kilövés előtt megsemmisíthették.

Az iráni állami média arról számolt be, hogy az iráni Iszlám Forradalmi Gárda állítása szerint sikeresen megölt izraeli hírszerzési és katonai tisztviselőket, de ezeket az állításokat nem sikerült megerősíteni. Az IDF nem reagált azonnal a kommentárra vonatkozó megkeresésre. Izraeli katonai tisztviselők szerint

Irán nagyjából, 400 rakétát lőhetett ki Izrael irányába, ennek pedig harmadát, azaz 120 rakétát megsemmisíthettek a légicsapásokban.

Az izraeli kormány közlése szerint a keddi napig a kilőtt 400 rakétából csak 35 ért célba, ez több mint 90 százalékos elfogási sikerességi arányt jelent. Huszonnégy ember meghalt, több mint 600-an megsebesültek – közölte a kormány. Azt is közölték, hogy hétfőre sikerült megszerezni a légifölényt Teherán felett, jelentősen csökkentve ezzel a Irán rakétaindítási képességeit. Iránnak nagyon, nagyon nehéz számításokat kell végeznie most, mivel csak korlátozott mennyiségű rakétája van, és figyelembe véve a tűzerő sebességét, nem tudják ezeket valós időben pótolni – nyilatkozta a Washington Postnak egy izraeli katonai szakértő. Szerinte

már másfél hete, pénteken kevesebb rakétát tudott kilőni Teherán, mint amennyivel tavaly októberben a Hamász és a Hezbollah vezetői elleni merényleteket megtorolták.

Ezenfelül az iráni rakéták gyártásáért felelős üzemeket is célba vették, így szakértői becslések szerint Teherán rakétatámadási kapacitásai csak tovább csökkenhetnek. „Feltételezve, hogy a rezsim nem változik, vagy azt, hogy nem egyeznek bele, hogy a tűzszünet részeként feladják a rakétákat, hatalmas problémájuk lesz a ballisztikus rakétahadseregük átalakításával” – mondta egy katonai szakértő a The Washington Postnak.

„Ez nagyban függ majd attól, hogy Izrael milyen mértékben tudja megrongálni és megsemmisíteni a rakéták gyártására szolgáló létesítményeket”

– tette hozzá.

Ugyanakkor valószínűtlen, hogy elhúzódó  háború irányába halad a konfliktus, mivel a támadássorozat Izrael számára is rendkívül költséges volt, sajtóinformációk szerint a rakétavédelem körülbelül 285 milliárd dolláros kiadást jelent Jeruzsálem számára, amerikai támogatás nélkül pedig még legfeljebb további 10 vagy 12 napig tudják elhúzni a védekezést, ha Irán a jelenlegi ütemben folytatja a támadásokat. Mindez ugyanakkor áldozattal jár, mivel az izraeli légvédelem már így is túltelített, így külön meg kell válogatni, mely rakétákat is akarják elfogni majd.

Izrael egy rendkívül költséges, többrétegű légvédelmi rendszert üzemeltet, amely a Vaskupola mellett – erről bővebben itt olvashat – a Dávid parittyája és az Arrow-rendszerekből tevődik össze. A Vaskupola ugyanakkor csak korlátozott játszik szerepet ebben a konfliktusban, mivel a rendszert elsősorban a Hamász és a Hezbollah által indított, rövid hatótávolságú rakéták elhárítására tervezték.