Orosz rakétacsapások érték Kijevet – gyerek is van az áldozatok között

Legalább hat ember, köztük egy hatéves kisfiú is meghalt, amikor orosz drónok és rakéták csaptak le az ukrán főváros több kerületére csütörtök hajnalban.

Ismét civilek estek áldozatául az orosz fegyveres erők Ukrajna elleni támadásainak: legalább hat ember életét vesztette és több mint ötvenen megsérültek, miután több tucat orosz drón és rakéta csapódott be Kijev különböző kerületeiben.

A támadások során egy sokemeletes lakóház is megsemmisült, ahonnan több áldozat holttestét emelték ki a romok alól

– közölték az ukrán hatóságok.

A kijevi katonai közigazgatás vezetője, Timur Tkacsenko elmondta: több mint húsz helyszínt ért találat a fővárosban, és a halálos áldozatok száma még emelkedhet – írta a BBC.

A robbanások során egy hatéves gyermek is életét vesztette.

Az ukrán légierő közleménye szerint Oroszország az éjszaka 309 drónt és cirkálórakétát indított Ukrajna ellen. Bár a légvédelem számos eszközt megsemmisített, több fegyver elérte célját. A legsúlyosabb károk a Szvjatosinszkij és Szolomjanszkij kerületekben keletkeztek. A romok eltakarítása még folyamatban van, a mentőalakulatok több helyen túlélők után kutatnak. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ismét a nemzetközi közösséghez fordult, hangsúlyozva, hogy Oroszország továbbra is a béke elleni demonstratív támadásokkal válaszol. „A világ ismét látta Oroszország válaszát a mi, Amerika és Európa békevágyára – még több demonstratív gyilkosság” – fogalmazott az elnök. „Ezért lehetetlen a béke erő nélkül.”

Igor Klimenko ukrán belügyminiszter arról számolt be, hogy egy lakóépület teljes bejárata megsemmisült, a mentés pedig nehéz körülmények között zajlik.

A támadás során iskolák, óvodák és egy felsőoktatási intézmény is megrongálódott.

A Sevcsenkivszkij kerületben pedig egy gyermekklinika ablakait törte be a robbanáshullám – közölte Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere.

A súlyos támadás politikai üzenetnek is tekinthető: Donald Trump amerikai elnök korábban augusztus 8-ig adott határidőt Vlagyimir Putyinnak a tűzszünetre, ellenkező esetben újabb szankciókat helyezett kilátásba. Trump legutóbbi nyilatkozata szerint a határidőt most „tíz vagy tizenkét napra” csökkentette.

Az amerikai elnök hozzátette: „tűzszünet lesz, és talán béke… és hirtelen rakéták repülnek Kijevbe.”

Az ukrán külügyminiszter-helyettes, Andrij Szibiha is megszólalt, szerinte Kijev „szörnyű reggelre” ébredt. Úgy fogalmazott: „Trump eddig türelmes volt Putyinnal, de most itt az ideje a maximális nyomásgyakorlásnak.”

Az orosz gazdaság sikeres a nyugati szankciók dacára, mondhatni, az ország már immunis lett az ilyen korlátozásokkal szemben – jelentette ki szerdai moszkvai sajtótájékoztatóján Dmitrij Peszkov.

Vlagyimir Putyin orosz elnök szóvivője a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek arra a kérdésére válaszolt, hogy felkészültek-e a tíz nap múlva életbe lépő amerikai szankciókra.

„Meglehetősen régóta élünk hatalmas mennyiségű szankciók terhe alatt, mégis működik a gazdaságunk. Így kialakult bizonyos immunitás”

– mondta a szóvivő.

Peszkov közölte, hogy Oroszország figyelemmel kíséri Donald Trump amerikai elnök, illetve más külföldi politikusok minden kijelentését az Oroszország elleni szankciókról.

Az amerikai elnök először 50 napos határidőt adott Moszkvának arra, hogy megállapodjon Ukrajnával a háború megállításáról, az ez utáni időszakra 100 százalékos büntetővámot helyezett kilátásba Moszkvával és partnereivel szemben. Hétfőn közölte, hogy csalódott Oroszországban, ezért 10 napra csökkenti a határidőt július 30-tól számítva.

A szerda reggeli 8,8-as erősségű kamcsatkai földrengés kapcsán Peszkov dicsérte a térségnek a természeti csapásokra való felkészülését.

Minden figyelmeztető rendszer működött, a szökőár után minden településről kimenekítették a lakosokat, ahol erre szükség volt, az épületek földrengésbiztossága is megfelelő volt – mondta. Hozzátette, hogy szerencsére a földmozgásnak nem voltak áldozatai.

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője sajtótájékoztatóján szerdán kijelentette, hogy Donald Trump Oroszországgal szembeni fenyegetései nem tesznek jót a Moszkva és Washington közötti kapcsolatok rendezésének.

Hozzátette, hogy az orosz elnöki hivatal már reagált Trump kijelentéseire, tudomásul vette a washingtoni nyilatkozatot.

Az amerikai szankciókkal való fenyegetéssel kapcsolatban Zaharova megjegyezte, hogy a szankciók a Nyugat számára már rögeszmévé váltak, nem tud szabadulni tőlük. Oroszország tudja, hogyan kell ezeket kivédeni, illetve a saját érdekeinek megfelelően alakítani őket, a világgazdaságra viszont csapást mérnek, már egész régiók jólétét aláásták a szóvivő szerint.

Hosszú hónapok óta zajlik a harc a kelet-ukrajnai Pokrovszk városáért, azonban most úgy fest, hogy az oroszok hamarosan birtokukba veszik a szétrombolt települést – írta a Reuters, amely szerint földrajzilag ellenőrizhető helyszíni felvételek is igazolják azt, hogy az orosz katonák fokozatosan előrenyomulnak.

Az utóbbi hónapokban Ukrajna – az orosz túlerő dacára – többezres nagyságrendű veszteségeket okozott Oroszországnak Pokrovszk környékén, azonban mostanra úgy fest, hogy a város ukrán védelme felőrlődik.

Ezt jelzi az is, hogy a múlt héten az orosz csapatok először hatoltak be a város területére.

Mindezt több orosz és ukrán közösségi oldal felvétele is igazolja, amelyeknek hitelességét a Reuters földrajzi tényezők alapján ellenőrizni tudta.

Pokrovszk ostroma még 2024-ben kezdődött meg: azóta az orosz hadvezetés egyik legfontosabb prioritása a korábban 60 ezer fős város elfoglalása, miután ezzel a további előrenyomulás feltételeit is megteremthetnék Donyeckben – sőt, elképzelhető, hogy Pokrovszk elestével a donyecki régió ukrán kézen maradt területei is orosz birtokba kerülnének.

A Reuters most több emberrel – köztük helyi ukrán katonákkal és a helyszínen eltűnt orosz katonák hozzátartozóival – beszélt a pokrovszki helyzettel kapcsolatban, és az utóbbi négy hónapban kétszer is jártak a helyszínen. Mint írták,

jelenleg a pokrovszki frontszakaszon folynak a legintenzívebb harcok, és a becslések szerint az orosz fél 111 ezer katonát halmozott az idén nyáron zajló offenzívához a térségében.

Az oroszok először 2024 elején kísérelték meg elfoglalni a várost, eleinte frontális támadással, majd később egy bekerítő manőverrel. Ezek azért nem sikerültek, mert Ukrajna a legtapasztaltabb egységeit helyezte át a térségbe, és számos védelmi akadállyal, valamint rengeteg drón bevetésével lassította le az orosz előrenyomulást (ukrán beszámolók szerint a fogságba esett orosz katonák maguk is azt mondták, hogy a drónoktól féltek a legjobban). Azóta viszont az orosz fél tanult a hibákból és a más frontszakaszokon elért sikerekből, és növelte a helyszínen használt drónok számát.

Orosz siker, de nagy áron

A DeepState ukrán elemzőközpont szerint az orosz előrenyomulás akkor kezdett beindulni, amikor az oroszok elfoglalták a Pokrovszk és Kosztyantinyivka városok közti autópályát. Egy ukrán elemző, Szerhij Kuzan szerint Pokrovszk már elvesztette jelentőségét katonai ellátási központként,

de a város eleste felszabadíthatja az ott harcoló orosz csapatokat is, és megnyithatja az utat további orosz előrenyomulásnak a régióban.

A Reuters szerint ugyanakkor az oroszok nagy áron foglalhatják el az ukrán várost, amivel kapcsolatban pár konkrét, személyes példát is bemutattak. 2024 vége óta az orosz parancsnokok kevés kiképzéssel rendelkező katonákat, köztük elítélteket és sérülteket is bevetettek. A hadsereg nehezen tudja számba venni, kik tűntek el vagy haltak meg – mondták a helyszínen harcoló orosz katonák hozzátartozói a Reutersnek.

Egyikük szerint a rokonát annak ellenére küldték a pokrovszki frontra, hogy egy korábbi bevetésen megsérült a lába. „Alig tudott járni” – mondta, hozzátéve, hogy a katona március 9-én eltűnt, amikor járművét találtak érte, és csak annyit tudnak róla egy rádióbeszélgetés alapján, hogy súlyosan megsebesült. Véleménye szerint a rokona vagy meghalt, vagy fogságba esett.

Egy másik katona – akit december 18-án toboroztak a hadseregbe egy orosz büntetőtelepről –

egyhetes kiképzésben részesült, majd december 26-án harci bevetésre küldték a pokrovszki frontra egy rokonának az elmondása szerint.

A hozzátartozó azt mondta, hogy azóta nem hallott felőle. A küldetés előtt nem sokkal a katona felhívta rokonait, hogy küldjenek neki 50 ezer rubelt (átszámítva kb. 220 ezer forintot), hogy walkie-talkie-t vehessen. December végén hivatalosan eltűntnek nyilvánították, de hozzátartozója úgy gondolja, hogy meghalt.

Egy harmadik katona – egy 21 éves, kétgyermekes apa Nyugat-Szibériából – 2024-ben szerződött a hadsereghez, miután rokonai szerint azt az ígéretet kapta, hogy nem harci jellegű feladatot kap, messze az ukrán frontvonaltól, és 1 millió rubel (12 000 dollár) belépési bónuszt. Ehelyett azonban Ukrajnába küldték, és december végén parancsot kapott egy rajtaütésre Vovkove falu közelében, a Pokrovszk fronton. Ezt követően januárban engedély nélküli távollevő katonának minősítették,  majd április végén értesítették a családját arról, hogy december 27-én harci cselekményben meghalt (ez utóbbit a Reuters által látott dokumentumok is igazolták). Hozzátartozója szerint a család 5 millió rubelt (kb. 22 millió forint) és egy havonta utalt összeget is kap kártérítésként a halála miatt.

Mindeközben a front egészét nézve a számok azt mutatják, hogy az orosz előrenyomulás megduplázódott: az áprilisi 226 négyzetkilométerről májusban körülbelül 538 négyzetkilométerre nőtt, a finn Black Bird Group nevű elemzőcsoport elemzője, Pasi Paroinen szerint.

Az ukrán DeepState becslése szerint pedig Ukrajna a 2025-ös év legnagyobb havi szintű területi veszteségét szenvedte el júniusban 556 négyzetkilométerrel.

E területek több mint egynegyede a Pokrovszk fronton került orosz birtokba. A város nagyobbik részét egyelőre Ukrajna tartja – kérdés, hogy meddig.