„Na végre!” – mondta Orbán Viktor a Macron–Putyin tárgyalás után

Orbán Viktor miniszterelnök üdvözölte a hírt, hogy Emmanuel Macron francia elnök azt előző este tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Kedden csaknem hároméves szünet után beszélt telefonon Emmanuel Macron francia elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök.  A beszélgetés két óra hosszan tartott a Kreml szerint. Putyin állítólag arra hívta fel a figyelmet, hogy a nyugati fegyverszállítások tovább gerjesztik a konfliktust, miközben Macron arra szólította fel orosz partnerét, hogy üljön tárgyalóasztalhoz.

A kijevi vezetés felfegyverzésével a nyugati országok csupán elhúzzák a harci tevékenységet Ukrajnában – figyelmeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnök – hivatalának tájékoztatása szerint – abban a telefonbeszélgetésben, amelyet csaknem hároméves szünet után kedden folytatott francia hivatali partnerével, Emmanuel Macronnal.

A Kreml emlékeztetett arra, hogy a két államfő legutóbb 2022. szeptember 11-én beszélt egymással. A nyugati országok – fogalmazott Putyin a kétórás beszélgetésben – „a harcok elnyújtását célzó irányvonalat követik, amikor a kijevi rezsimet különböző korszerű fegyverekkel látják el”.

A tartós ukrajnai rendezéshez a konfliktus kiváltó okait kell megszüntetni, és az új területi realitásokat kell figyelembe venni

– hangsúlyozta az orosz államfő.

Macron tűzszünetre és a konfliktus lezárását célzó tárgyalások megkezdésére hívta fel az orosz elnököt.

A felek beszéltek az iráni válságról is. Macron azt hangsúlyozta, hogy Iránnak be kell tartania az atomsorompó-egyezmény előírásait, és teljes mértékben együtt kell működnie a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel – közölte a francia elnöki hivatal.

A két vezető elhatározta, hogy összehangolják erőfeszítéseiket, és hamarosan folytatják az egyeztetést.

Oroszország kész egy újabb tárgyalási fordulót tartani Ukrajnával, esetleg Isztambulban, bár a tárgyalás helyében és időpontjában még meg kell állapodni – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz államfő Minszkben, újságíróknak nyilatkozva pénteken.

Az orosz elnök szerint

a két fél által a korábbi tárgyalásokon benyújtott javaslatok homlokegyenest ellenkeznek egymással, de reményét fejezte ki, hogy a folytatólagos párbeszéd segít szűkíteni a szakadékot.

Az Eurázsiai Gazdasági Unió csúcstalálkozójának szünetében nyilatkozva Putyin kijelentette, hogy a két fél tárgyalói állandó kapcsolatban vannak. Hozzátette, hogy Oroszország kész visszaadni további 3000 ukrán katona holttestét.

Az elnök arról is beszélt, hogy stabilizálódásnak indultak az Oroszország és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok, és azt mondta, hogy a javulás Donald Trump amerikai elnök erőfeszítéseinek köszönhető.

A Kreml legutóbb másfél hete szólalt meg arról, hogy folytatódhatnak-e a tárgyalások.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) nagy hatótávolságú drónjai mértek csapást kedden Oroszországban a Kupol elnevezésű izsevszki gyárra, amelyben Tor és Osza légvédelmi rakétarendszereket, valamint drónokat gyártanak az orosz hadsereg számára – közölték az SZBU-nál az Ukrajinszka Pravda hírportállal.

A közlés szerint az Ukrajnától több mint 1300 kilométerre, Udmurtföldön lévő elektromechanikai üzem gyártóüzemei és raktárépületei voltak a célpontok.

Ez az üzem az orosz védelmi minisztérium megrendeléseit teljesíti: légvédelmi rakétarendszerek gyártására szakosodott, továbbá a Garpija nevű csapásmérő drón fejlesztője is.

A gyár nemzetközi szankciók alatt áll, mint az orosz hadiipari komplexum része – tették hozzá.

Szerhij Liszak, a kelet-ukrajnai Dnyipropetrovszk kormányzója kedden azt közölte, hogy

az orosz erők rakétacsapást mértek a régióban lévő Kamjanszke járásra.

A támadásnak halálos áldozatai és sebesültjei vannak, a kormányzó viszont pontos számokat egyelőre nem közölt. A déli ukrán védelmi erők később azt jelentették, hogy a Dnyipropetrovszk megyei Huljajpole településre reggel két ballisztikus rakétával mértek csapást. „Az előzetes adatok szerint valószínűleg két Iszkander-M típusú ballisztikus rakétát vetettek be” – írták a Telegramon, fotókat is mellékelve a pusztításról. „Az orosz támadás lerombolta a művelődési házat, két üzlethelyiséget, valamint magánházakban tett súlyos károkat” – fűzték hozzá.

Liszak arról is tájékoztatott, hogy az éjjel Oroszország drónokkal is támadta a régiót, és agrárgazdaságokat ért találat, de senki sem sebesült meg.

Ivan Fedorov, a délkelet-ukrajnai Zaporizzsja megye kormányzója a Telegramon közölte, hogy az orosz erők megtámadták a régióban lévő Sztepnohirszk települést, aminek következtében két energetikai szakember megsebesült, és megrongálódott egy nagyfeszültségű elektromos vezeték is. A kistelepülésen emiatt nincs áram, internet és mobiltelefon-szolgáltatás.

A Donyeck megyei ukrán ügyészi hivatal arról adott hírt, hogy kedden az orosz csapatok Kosztyantinyivka város egyik lakónegyedét ágyúzták, az eddigi adatok szerint három ember sebesült meg.

Az ukrán légierő délelőtt jelentése szerint hétfő este óta Oroszország 52 drónnal támadta Ukrajnát.

A légvédelemnek 47 drónt sikerült semlegesítenie, viszont három helyen becsapódásokat rögzítettek.

Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka a Facebokon bejelentette, hogy megtiltotta a katonák és haditechnikai eszközök összevonását, valamint a katonák sátortáborokban való elhelyezését a kiképzőközpontokban. „Meghallgattam a jelentéseket a kiképzőközpontok légicsapások elleni védelmére irányuló intézkedések végrehajtásáról. Az én egyértelmű követelésem: a katonák biztonságának szavatolása és növelése a kiképzőközpontokban és a hátországi gyakorlótereken. A személyi állomány és a katonai technika tömörülése, valamint a katonák sátortáborokban történő elhelyezése tilos!” – írta bejegyzésében. Közölte, hogy a kiképzési helyszíneken új fedezékek, lövészárkok és más védelmi létesítmények épülnek.

Hozzátette, hogy dolgoznak más mérnöki megoldásokon is olyan létesítmények kialakítására, amelyekben a katonák gyakorlatozhatnak és regenerálódhatnak. Szirszkij hangsúlyozta: kötelező betartani a fedezékek kialakítására vonatkozó követelményeket a kiképzőközpontokban és gyakorlótereken, valamint biztosítani kell a légiriadókról szóló pontos és gyors tájékoztatást.

Az ukrán vezérkar keddi adatai szerint az orosz hadsereg eddigi ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg 1 millió 21 ezer. Hétfőn az ukrán erők más haditechnikai eszközök mellett megsemmisítettek három orosz harckocsit, 36 tüzérségi rendszert és 144 drónt.

Keith Kellogg altábornagy, az Egyesült Államok ukrajnai és oroszországi különmegbízottja válaszolt arra az orosz kijelentésre, amelyben Ukrajnát és az Egyesült Államokat hibáztatták a béketárgyalások kudarcáért. Állítása szerint valóban az orosz fél hátráltatja a békefolyamatot.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője vasárnap a Belarusz 1 televíziónak nyilatkozott a békekötéssel kapcsolatban: „Sok minden függ természetesen a kijevi rezsim álláspontjától. Függ attól is, hogy mennyire hatékonyak lesznek a továbbiakban az Egyesült Államok közvetítői erőfeszítései”, miközben azt is mondta, hogy Oroszország álláspontja jól ismert az ügyben.

Keith Kellogg egy erről szóló cikket megosztva reagált a közösségi médiában a Kreml szóvivőjének mondataira. Úgy fogalmazott:

„Peszkov közelmúltbeli megjegyzései a tárgyalások állásáról orwelliek. Az orosz állítások, miszerint az USA és Ukrajna hátráltatja a béketárgyalásokat, megalapozatlanok.”

„Trump elnök következetes és hajthatatlan volt a háború befejezését célzó előrelépés ügyében. Azonnali tűzszünetet és a háborút lezáró háromoldalú tárgyalások megkezdését sürgetjük. Oroszország nem húzhatja tovább az időt, miközben civil célpontokat bombáz Ukrajnában” – tette hozzá az elnöki megbízott.

Júniusban orosz–ukrán egyeztetéseket tartottak ugyan Isztambulban, de kézzelfogható előrelépés nem körvonalazódott a tárgyalások után.

Szakértők szerint Oroszország jelenleg fölényben van a fronton, és ezért is vélheti úgy, hogy a jelenlegi helyzetben szigorú, a másik fél számára elfogadhatatlan békeköveteléseket fogalmazhat meg Ukrajnával szemben. Mindeközben a jelek szerint az Egyesült Államok sem tud vagy akar elegendő mértékben nyomást gyakorolni rájuk ahhoz, hogy ezen változtassanak.

Johann Wadephul német külügyminiszter hétfői kijevi látogatásán úgy fogalmazott az orosz tárgyalási álláspontról: „Putyin nem adja fel maximalista követeléseit – nem tárgyalásokat akar, hanem kapitulációt.”

Júliusban új szakaszába lép az ukrán kényszersorozás: a toborzótiszteken kívül már civil területen dolgozók is kézbesíthetik a behívókat. Közben a háborúpárti európai vezetők továbbra is Ukrajna pénzügyi és fegyveres támogatására szólítanak fel, azt is sürgetik, hogy Brüsszel további a korábbiaknál is szigorúbb szankciókat vezessen be Oroszország ellen – hangzott el az M1 Ma este című műsorában, amelyben Siklósi Pétert s Magyar Külügyi Intézet vezető kutatóját kérdezték a témában.