Meghosszabítják a migráció miatti válsághelyzetet

A Belügyminisztérium honlapján megjelent rendelettervezet szerint az ősszel legalább 2026 márciusig meghosszabbíthatják a migráció miatt elrendelt válsághelyzetet Magyarországon.

A jelenlegi, szeptember 6-i határidőhöz képest hat hónappal, 2026. március 7-ig hosszabbítaná meg a kormány a Magyarország területére elrendelt, tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet – derült ki a kormány honlapjára feltöltött belügyminisztériumi rendelettervezetből, amelyet a 24.hu vett észre.

A tervezetben a menedékjogról szóló törvényre hivatkoztak. Formailag az országos rendőrfőkapitány és a menekültügyi hatóság vezetője kezdeményezte a hosszabbítást, amelyet Pintér Sándor belügyminiszter is javasolt,

mivel meglátásuk szerint a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet elrendelésének a feltételei fennállnak.

A migrációs válsághelyzetet 2016. március 9-én terjesztette ki az egész országra az Orbán-kormány.  Az eredeti rendelet szerint az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszternek gondoskodnia kell arról, hogy a válsághelyzettel összefüggő jogszabályi rendelkezéseket a közszolgálati műsorszolgáltatók, lehetőség szerint a körzeti, helyi műsorszolgáltatók és legalább egy országos napilap a lehető legrövidebb időn belül közzétegye. Az országos rendőrfőkapitánynak és a menekültügyi hatóság vezetőjének a válsághelyzet elrendelése után legalább 15 naponta közösen tájékoztatnia kell Pintér Sándort a válsághelyzet elrendelését megalapozó feltételek fennállásáról. Erről a közvélemény azért nem kap tájékoztatást, mert ezek titkosított adatok.

A migrációs válsághelyzet mellett a háborús veszélyhelyzet is van jelenleg Magyarországon az orosz-ukrán háború miatt.

Ez jelen állás szerint november közepéig tart, de szükség esetén további 180 nappal meghosszabbítható minden esetben.

Orbán Viktor szerint aki a Brüsszellel való megegyezésről beszél, az a migrációs paktum elfogadását is vállalja, és úgy véli a Tisza Párt is ezt tenné.

„A migrációs paktum Magyarország végét jelentené, és a magukat európainak tekintő politikusok ezt vállalják” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök hétfő délelőtt a Harcosok órája című műsorban.

Az európai államok többsége más álláspontot képvisel, mint a brüsszeli apparátus, amelynek az egyetlen gyógymódja a kialakult súlyos migrációs válságra az, hogy kvóták szerint szét kell osztani a migránsokat – mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója szerdán az M1 csatornán.

Bakondi György hangsúlyozta: a 27 uniós tagállam közül 9 küldte vissza a brüsszeli központnak azt, hogy hány, kvóták szerint elosztott illegális bevándorlót hajlandó befogadni.

Magyarország sem jelzett vissza, mert nem kívánja végrehajtani ezt a „súlyosan elhibázott döntést” – jelentette ki.

A belbiztonsági főtanácsadó kitárt arra, hogy mindeközben a határőrizetet jelentősen megszigorították Németországban, Dániában, Lengyelországban, Ausztriában, Szlovákiában, Horvátországban, Szlovéniában, Olaszországban, Spanyolországban, valamint megkezdődött a kitoloncolások határozottabb végrehajtása is.

Hozzátette: a spanyol és az olasz határőrizet szigorítása miatt az Afrikából útnak induló illegális bevándorlók a görög szigetek egy részére érkeznek több ezres nagyságrendben. A görög parlament ezért törvényt fogadott el az érkezők menekültkérelme benyújtásának felfüggesztéséről. Máshol vannak olyan intézkedések, amelyek a családegyesítéseket szigorítják, vagy mellőzik a készpénz adását az illegális bevándorlóknak, hogy ne tudják azt átadni az embercsempészeknek – sorolta.

A szigorítások magyarázata Bakondi György szerint az, hogy a nemzetállamok lakossága érzékeli az illegális bevándorlás negatív hatásait. Megjegyezte, hogy a hatékonyabb határőrizetre Magyarországnak már tíz éve megvalósított javaslata van: a határok szigorúbb őrzése, az illegális bevándorlás megakadályozása, és a menekültkérelem határon kívüli benyújtási lehetősége.

Mindeközben Bakondi György a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában elmondta: egyszerű átlátni, ha bűnözők, ismeretlen identitású fiatal férfiak tömegeit – évi egymillió embert – beszállítanak Európába, abból jó dolog nem lesz.

Bár az illegális bevándorlás támogatói elmondták, hogy micsoda előnyök járnak a bevándorlással, a határon érkezőkkel kapcsolatban azt tapasztalta, hogy „agysebész nem volt köztük”, de az érkezők agresszivitása, szervezettsége, a bűnözők jelenléte mutatta, hogy „ebből baj lesz” – fogalmazott.

A kormányfő az online műsorban felidézte: egy-másfél évvel ezelőttről arra emlékszik, hogy Magyar Péter minden beszédén az „első sorban csápolt, tapsolt és éljenzett a magyar útnak”, most pedig, a Tisza Párt elnökeként egy másik utat hirdet meg. Figyelmeztetett: ha valaki ma azt mondja magáról, hogy európai politikus, és kompromisszumot akar az Európai Bizottsággal, akkor annak előfeltétele, hogy elfogadja a migrációs paktumot.

„A Tisza is erről beszél, csak jó fül kell hozzá” – mondta Orbán Viktor. Hangsúlyozta: a migrációs paktum elfogadása azt jelenti, hogy több tízezer ember számára kell menekülttábort építeni – ez a kötelezettség már most is fennáll, csak Magyarország nem hajtja végre –, valamint el kell fogadni, hogy ha sok migráns érkezik Európába, akkor Brüsszelből döntenek arról, hogy kik és mennyien jöjjenek Magyarországra. A migrációs paktum Magyarország végét jelenti – szögezte le.

Görögországban csaknem kétszáz bevándorlót vettek őrizetbe, amióta július 11-től ideiglenes hatállyal három hónapra felfüggesztették az Észak-Afrikából érkező migránsok menedékkérelmeinek befogadását – közölte szombaton a bevándorlási miniszter.

Az elmúlt órákban a Líbia irányából érkezett illegális bevándorlókat a parti őrség őrizetbe vette – írta Tánosz Plevrisz bevándorlási miniszter az X közösségi portálon.

„Nincs joguk menedékkérelmet benyújtani, nem a befogadóközpontokba szállítják őket, hanem rendőri őrizetben lesznek, amíg nem indul meg a kitoloncolási eljárásuk”

– tette hozzá a miniszter.

A kormány július 9-én jelentette be, hogy ideiglenes hatállyal három hónapra felfüggeszti az Észak-Afrikából hajóval érkező migránsok menedékkérelmeinek befogadását. Az elrettentésnek szánt intézkedést azután fogadták el, hogy migránsok ezrei érték el az éve eleje óta Kréta és Gávdosz szigetét.

A hatóságok adatai szerint több mint 7300 bevándorló és menekült érkezett a két szigetre, szemben a tavalyi 4935-tel. A mintegy kétszáz előállított migráns közül 190 Kréta déli részén ért partot, tizenegy másikra pedig a török partok közelében fekvő Agatoniszi szigetnél bukkantak rá – közölte a határőrség.

Az ERT állami televízió jelentése szerint a bevándorlók között volt egy sérült is, aki a kórházba szállítás után meghalt.

Görögországban nő a Líbiából érkezett bevándorlók száma, elsősorban Krétán, ahol Kiriasz Micotákisz miniszterelnök született. Csak júliusban több mint kétezer ember érkezett, kiváltva a helyi hatóságok és az idegenforgalmi cégek haragját, amelyek nyomást gyakoroltak a kormányra a menekültáradat megállítása érdekében.

A görög bevándorlási minisztérium törvényt készít elő, amely több mint kétévi börtönnel sújtja az ország területére illegálisan belépő bevándorlókat, a visszaesőket pedig ötévi elzárással bünteti.

Tánosz Plevrisz az Open TV-ben csütörtökön a migránsok érkezését „inváziónak” nevezve kijelentette, hogy

támogatja az elrettentő módszereket, Görögország „nem szálloda”.

Athén 2020 elején egyszer már felfüggesztette a menedékkérelmek befogadását a törökországi bevándorlási válság idején, amikor az Európai Unióban menedéket szándékozni kérők ezrei özönlöttek át a görög-török határon.