Még keresik a románok a parajdi tragédia megoldását

Egy héten belül kell megtalálnia a román környezetvédelmi minisztériumnak a parajdi bányakatasztrófa és a Kis-Küküllő sószennyezettsége miatt vízellátási gondokkal küzdő Maros megyei települések számára a legjobb műszaki megoldásokat – határozott szombaton rendkívüli ülésén az Országos Katasztrófavédelmi Bizottság (CNSU).

Ilie Bolojan kormányfő szombaton online formában tartott rendkívüli ülésre hívta össze az országos testületet azzal a céllal, hogy határozza meg a rövid-, közép- és hosszú távú műszaki megoldásokat a parajdi sószennyezés miatt vízellátási gondokkal küzdő Kis-Küküllő menti települések számára.

A kormány közleménye szerint a tanácskozásra a helyzet sürgőssége miatt volt szükség, mivel a Kis-Küküllő sószennyezése állandósulni látszik.

A CNSU a helyzet megoldásához a helyi hatóságok közreműködésére is számít, és felkéri őket, hogy saját önrésszel anyagilag is járuljanak hozzá a munkálatokhoz.

A határozat szerint a környezetvédelmi minisztériumnak hét nap alatt kell megtalálnia a sótalanítási megoldásokat Dicsőszentmárton, Gyulakuta és Küküllőszéplak víztisztító állomásainak működtetéséhez. Újabb 30 nap alatt pedig alternatív vízforrásokat kell azonosítani számukra, melyek függetlenek a parajdi sóbánya fölött folyó Korond-pataktól.

A munkálatok finanszírozása a kormány tartalékalapjából történne.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szombati közleménye szerint a központi forrásokat a Cseke Attila által vezetett fejlesztési minisztérium biztosítja. A tárcavezető közölte: az érintett települések joggal várják el, hogy kormányzati eszközökkel védjék meg őket. „Segítünk, ahogy csak tudunk – senkit nem hagyunk magára, sem a parajdiakat, sem a Maros megyeieket” – húzta alá.

Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerint a kormányfő az RMDSZ kérésére rendelte el a válsághelyzet gyors rendezését.

Aláhúzta: a kormány azon dolgozik, hogy „gyorsan és hatékonyan” elinduljanak a munkálatok. „Parajd és a vízellátási gondokkal küzdő Maros megyei települések számíthatnak ránk” – jelentette ki.

Maros megyében immár 21 településen hirdettek veszélyhelyzetet a Kis-Küküllő sószennyezettsége miatt, miután a folyóba hetek óta sós vizet szállít az elárasztott parajdi sóbányából a beleömlő Korond-patak. Az egymást követő sóhullámok miatt a dicsőszentmártoni, gyulakutai és küküllőszéplaki víztisztító állomás kisebb-nagyobb megszakításokkal üzemel, a lakosságnak a katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) biztosítja az ivó- és háztartási vizet.

Maros megyében 81 vízosztó pont működik.

Egy összesítés szerint június 12-26. között 12,8 millió liter vizet osztottak ki. Ebből 6,2 millió liter volt ivóvíz, 5,6 millió háztartási és közel egymillió liter az állatok itatására alkalmas víz.

Radu Miruta frissen kinevezett gazdasági miniszter a Prima TV-nek adott interjúban bírálta az Országos Sóipari Társaságot (Salrom) a parajdi patak-elterelési munkálatok késése miatt, és szigorú fellépést ígért. A Salrom képviselői úgy nyilatkoztak, hogy 72 órás késéssel számolnak az eredeti ütemtervhez képest.

A Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) politikusa figyelmeztetett, hogy a sóbánya beomolhat, és a helyén sós tó keletkezhet a Korond-patak medre alatti födém elvékonyodása miatt. Úgy fogalmazott: megérzése szerint a bányatársaságnak „nem érdeke a probléma megoldása”.

A román állami tulajdonban lévő parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize.

Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét, a légúti betegségek kezelésére és a látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is. A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek keresnek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.

Az Európai Unió Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központja által szervezett küldetésben vett részt az a négy magyar szakértő, akik a parajdi sóbányánál teljesítettek szolgálatot a közelmúltban.

Hazaérkezett az a négy magyar szakértő, akik az Európai Unió Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központja által szervezett küldetésben segítették a helyzet kezelését a parajdi sóbányánál – tájékoztatta az MTI-t az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) csütörtökön.

A kommüniké szerint a négy magyar szakértő két német, egy holland és egy spanyol mérnökkel együtt segített a parajdi sóbányánál bekövetkezett helyzet kezelésében, miután Románia szakértőket kért a tagállamoktól az Európai Unió polgári védelmi mechanizmusán keresztül még június 4-én. A katasztrófavédelem közlése szerint a magyar delegáció munkáját a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) felszereléssel és háttértámogatással segítette.

Mint közölték,

a nemzetközi szakértőkből álló csapat a helyszínen elemezte a kialakult helyzetet, különböző javaslatokat dolgozott ki, valamint olyan közép- és hosszú távú terveket vázolt fel, amelyek a lakosság biztonságát, valamint a bánya állékonyságának megőrzését szolgálhatják.

Az ötnapos munka során a szakértők vizsgálták a bánya és környékének kőzetmechanikai összetételét, elemezték a katasztrófahelyzet környezeti hatásait, az ivóvíz szennyezettségét, valamint a bánya körüli növényzetet. Az OKF június 4-én tudatta, hogy két geológus és két mérnök indult el Romániába, hogy szakmai támogatást nyújtson a parajdi sóbányánál keletkezett károk felmérésében.

Megkezdi az Ökumenikus Segélyszervezet a parajdi sóbányánál történt katasztrófa károsultjainak segélyezését: egyelőre a víz alá került bánya dolgozóinak és a kilakoltatottaknak folyósítanak egyszeri, félmillió forintos támogatást – jelentette be szerdán Lehel László, a karitatív szervezet elnök-igazgatója Parajdon.

A parajdi művelődési házban tartott találkozón Lévai Anikó jószolgálati nagykövet is jelen volt, akit az Ökumenikus Segélyszervezet munkáját több mint húsz éve segítő, „legkitartóbb önkéntesként” mutatott be a szervezet vezetője.

Lehel László az MTI-nek elmondta: több mint 600 millió forint érkezett a számlájukra az Összefogás Székelyföldért adománygyűjtés során, amiből a háromszéki árvíz, illetve a parajdi bányakatasztrófa károsultjainak nyújtanak támogatást.

Megkezdte az adományok átadását 150 nagyborosnyói árvízkárosult háztartás számára az Ökumenikus Segélyszervezet, a település családjai egyenként félmillió forint értékben vesznek át otthonaik felújítását segítő építőanyagokat – közölte a segélyszervezet az MTI-vel kedden.

Emlékeztettek rá: egy hónapja, hogy a segélyszervezet országos összefogást hirdetett a székelyföldi árvíz károsultjainak támogatására. A felmérések lezárultával, az akut helyzetek megoldását és a vízzel átitatott falak kiszáradását követően most új szakasz kezdődött a segélyprogramban:

a segélyszervezet megkezdte az összeállított adományok átadását 150 nagyborosnyói árvízkárosult háztartás számára.

Hozzátették: a háromszéki árvízben megsérült házak javítására az országos mellett helyi összefogás is kialakult, az önkormányzat és helyi vállalkozók is segítenek a lakosoknak az újrakezdésben.

Idézték Révfalvi Dorottyát, a segélyszervezet székelyföldi segélyprogramjának vezetőjét, aki szerint elsősorban téglát, laminált padlót, járólapot, cementet és betont kértek tőlük, ennek a kiszállítása az anyagmennyiség miatt várhatóan több napig is eltart majd.

A segélyszervezet közölte azt is, mintegy harminc népszerű előadó, illetve együttes fogott össze és lép fel a „Könnyek a vízben” jótékonysági koncerten július 6-án, vasárnap a Puskás Szoborparkban.

A koncertjegyek eladásából származó bevételt az árvíz sújtotta székelyföldi településeken – különösen Parajdon és Háromszék régióban – élő, nehéz helyzetbe került családok megsegítésére fordítják. Hozzátették:

július 1-től újra él a 1353-as adományvonal is, aminek hívásával 500 forinttal tudnak csatlakozni az összefogáshoz.

Emlékeztettek rá, a segélyszervezet munkatársai a víz levonultával azonnal megkezdték a segítségnyújtást és a felméréseket Háromszékben a lakhatatlanná vált otthonokban élők mielőbbi megsegítésének érdekében.

Az országos összefogás eredményeképpen a katasztrófa humanitárius szakaszában a segélyszervezet élelmiszert és higiénés eszközöket juttatott az árvízkárosultaknak, valamint három, szerkezetileg is sérült otthon esetében azonnali beavatkozáshoz szükséges építőanyagokat is beszerzett, hogy elkerüljék a további állagromlást.

A parajdi bányakatasztrófához kapcsolódó segítségnyújtás is elkezdődött: a vezetékes ivóvízhez nem jutó települések lakói számára palackozott vizet juttatott a karitatív szervezet.

Legalább tíz napot késnek a parajdi sóbánya fölött folyó Korond-patak elterelési munkálatai, miután a kivitelező cég nem halad elég gyorsan a patak elvezetésére szolgáló csövek összehegesztésével – közölte Nicolae Sebastian Soltuz, a sóipari társaság, a Salrom beruházási igazgatója hétfőn Parajdon.

Elmondta: a hegesztés elhúzódása miatt legalább tíznapos, de akár kéthetes késésre kell számítani – számolt be az Agerpres hírügynökség. Az eredeti ütemterv szerint a munkával július elsejéig kellett volna elkészülni.

A késést az okozta, hogy a Romániában monopolhelyzetben lévő gyártó késve küldte el a speciális csöveket, így későn kezdődött el a hegesztési folyamat, melyet a garancia biztosítása miatt csak a cég alkalmazottai végezhetnek – mondta Soltuz. Mint közölte, két csapat dolgozik a helyszínen, és kérték a gyártót, hogy egy harmadikat is küldjön. Az igazgató szerint a hegesztéssel a nehéz terep miatt az előzetes becsléseknél jóval lassabban haladnak.

A sóbányáról elmondta: csak hatalmas költségek árán lehetne megmenteni, és emlékeztetett a német szakemberek javaslatára, hogy két új tárnát kellene nyitni a turisztikai tevékenység, illetve a kitermelés részére. A német szakértők két-három hét múlva küldik az erre vonatkozó végleges jelentést – mondta.

Sorin Vlad, a Maros Vízügyi Igazgatóság vezetője közölte, hogy az utóbbi időszakban csökkent a Korond-patak, a Kis-Küküllő és a Maros vizének sótartalma.

Petres Sándor Hargita megyei prefektus szerint nincs újabb veszély, de az óvintézkedések és a veszélyeztetett területen élők kilakoltatása érvényben marad.

Nicolae Sebastian Soltuz cáfolta Radu Miruta gazdasági miniszter kijelentését, hogy a katasztrófahelyzet rossz döntések eredménye lenne, és kijelentette, ez semmiképp nem volt tudatos. Közölte: az esetleges mulasztások felfedése az ellenőrző szervek feladata.

A gazdasági miniszter vasárnap tartott helyszíni szemlét az elárasztott sóbányánál, és közösségi oldalán azt írta, a román állam a helyzet ismeretében hibázott, amikor nem kezelte a rendszeres vízbeszivárgást Parajdon. Azt is írta, hogy a hibás döntéseket meghozóknak felelniük kell tetteik következményeiért.

A Mentsétek Meg Romániát (USR) politikusa hétfőn a Digi24 hírtelevíziónak nyilatkozva a késést is bírálta, szakmaiatlansággal vádolva a kivitelezőt, amiért nem tudta felmérni a munkálatok hosszát. Rámutatott: eső esetén jelentősen nő a sószennyezés veszélye Parajdon, ezért kell mihamarabb befejezni a patakelterelési munkálatokat.

Hétfőn az illetékesek bejelentették, hogy a sósvizű strand az eredeti tervek szerint július elsején megnyílik – ettől a turizmus fellendítését remélik a helyiek.

A román állami tulajdonban lévő parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét, a légúti betegségek kezelésére és a látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is. A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek keresnek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.