Magyarország egy hosszútávú programmal tér vissza az űrkutatásba

Negyvenöt év után Magyarország most nem egy egyszeri fellángolással tért vissza az emberes űrrepülés világába – jelentette ki az űrkutatásért felelős miniszteri biztos, a HUNOR program vezetője a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Ferencz Orsolya azt mondta: felfedezni, kutatni az emberi létezés alapja, ez segítette az emberi fajt abban, hogy egy magasrendű civilizációt alkosson, és magas kultúrát hozzon létre.

A miniszteri biztos hangsúlyozta: Farkas Bertalan küldetésével szemben – amikor annak idején csak a sikeres startot követően számolhatott be a sajtó az expedícióról – Kapu Tibor esetében a kezdetektől az volt a kormány szándéka, hogy a lehető legnagyobb nyilvánosság előtt, a közvélemény és minden érdeklődő figyelmének felkeltésével vigyék végig a programot.

A szakember felidézte, a HUNOR program előkészítése hét évvel ezelőtt kezdődött. 2018-ban nevezték ki miniszteri biztosnak a Külgazdasági és Külügyminisztériumba, hogy építse fel a magyar űrszakpolitikát.

Emlékeztetett rá, a magyar űrkutatásban olyan elődök vannak, mint Kálmán Tódor, Bay Zoltán, Simonyi Károly. Ferencz Orsolya a mai szakemberek közül Both Előd és Kovács Kálmán munkáját emelte ki, mint akik fáradhatatlanul szolgálták és szolgálják a magyar űrkutatás ügyét.

A miniszteri biztos hangsúlyozta, a 21. század a technológia évszázada, és ezek között a technológiai ágazatok között az egyik jelentős az űrkutatás. Az Európai Unió szakértői is leszögezték, az űrtechnológiákra a közösségnek nagyságrendekkel több forrást szükséges biztosítania, ha Európa meg akarja őrizni versenyképességét.

A HUNOR programot 2021-ben fogadta el a kormány, és ekkor indult el a toborzás. A 247 jelöltből száz, aztán 44, aztán 25, aztán 8 lett. 2024. május 26-án választották ki végül Kapu Tibort és Cserényi Gyulát, és akkor indult el a küldetés specifikus felkészítési szakasza, amely részben Magyarországon, részben az Egyesült Államokban zajlott – idézte fel a miniszteri biztos.

Nagyon széles szakmai grémium választotta ki a folyamatosan a beérkező javaslatok közül azokat a kísérleteket, melyeket elvégeznek az űrállomáson. Hozzátette: csak azok a kísérletek valósulhatnak meg az űrállomáson, amelyekre a NASA engedélyt ad. Feltétel volt, hogy a vizsgálatokkal valamilyen ténylegesen új eredményt kell elérni, amihez szűkség van az űrállomásra – közölte a szakember. A miniszteri biztos úgy fogalmazott, az űrhajós munkaidejének egy perce egymillió forintba kerül, ezt azt jelenti, hogy ennyibe kerül például „egy cégnek mondjuk tesztelni a technológiáját, az anyagát, a gyógyszerét”, így nagyon szigorú sztenderdeknek kellett megfelelni.

Azonban a kiválasztottak kísérletekhez képest négyszer-ötször annyi fantasztikus javaslat és ötlet érkezett. Így amennyiben folytatható a program – és 45 év után Magyarország most nem egy egyszeri fellángolással tért vissza az emberes űrrepülés világába -, akkor bőven meg lehet tölteni még egy következő vagy még egy azután következő missziót is tudományos tartalommal.

Kapu Tibor visszatéréséről Ferencz Orsolya elmondta, a küldetés legalább 14 napig tart. A kidokkolás és a hazaérkezés pontos időpontja a NASA döntésétől függ, meghatározásánál pedig kizárólag az űrhajósok és az űrállomás és az űrhajó biztonságát fogják szem előtt tartani. Amint a visszatérés hivatalos megerősített időpontja nyilvános lesz, azonnal tájékoztatják a magyar közvéleményt – tette hozzá.

Isteni élmény volt részese lenni a Grace űrhajó felbocsátásának, és az azóta eltelt valamennyi nap egy csoda, beleértve azt is, amikor először megpillantottuk a Földet – mondta Kapu Tibor magyar kutatóűrhajós, aki pénteken a Nemzetközi Űrállomásról élőben válaszolt a sajtó kérdéseire.

Az Axiom-4 küldetés tagjaként június 26-án felbocsátott Kapu Tibor kiemelte: büszke arra, hogy számos előremutató és innovatív kísérletet végez az űrállomás fedélzetén, és a misszió összesen hatvan kísérletéből legalább huszonöt magyar kutatóktól, egyetemektől, vállalatoktól érkezett a HUNOR Magyar Űrhajós Program keretében.

„Ez hatalmas hozzájárul egy nemzetközi misszió keretében, gyakorlatilag miénk magyaroké a legmagasabb szám, amire méltán vagyunk büszkék. Hiszem, hogy azok a kutatók, akik a HUNOR-programban közreműködtek, meg fogják találni a helyüket a versenypiacon is”

– jelentette ki.

Kapu Tibor felidézte, hogy komoly kihívást jelentett számukra, hogy az eredeti tervekhez képest két hetet csúszott a felbocsátás, és ennyivel hosszabbodott meg a karantén is négyük számára.

„Szerencsére a személyzettel jól bírtuk a helyzetet, még élveztük is. Amikor elindult a visszaszámlálás, nehéz volt elhinni, hogy végre valóban megtörténik, és volt egy tíz-tizenöt perc, aminek a végén 13 másodpercre voltunk attól, hogy ezt az eseményt is elnapoljuk. Maga a felbocsátás, a 8,5 percen keresztüli robaj sokkal hangosabb, gyorsabb, mint azt előzetesen gondoltam, végig mosolygás volt, majd egyszer csak csend és súlytalanság” – idézte fel Kapu Tibor.

Megjegyezte, hogy folyamatos csodát és izgalmat él át, és bár sok képet látott korábban a Földről, de nincs, ami vissza tudná adni, mennyire gyönyörű, fényes és színes a bolygónk. „Amikor lemegy a Nap, minden narancssárga, amikor besötétedik, akkor pedig tengerészkék. Kilencven perc alatt megkerüljük a bolygót, minden öt percben történik valami, ami korábban nem. Vannak viharok, szelek, felhők, de innen fentről teljesen máshogy néznek ki”

– tette hozzá.

A magyar űrhajós kérdésre válaszolva úgy fogalmazott, hogy az út, amit ő bejárt, nem egy emberé, hanem a teljes magyar nemzet küldetése. „Kis nemzetként megvalósult egy álom, itt vagyok a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén. Elképesztő és menő érzés volt a saját és édesapja nevével ellátott, zászlónkkal ellátott szkafanderrel utazni”.

A Nemzetközi Űrállomáson őt ért kihívások közül azt emelte ki, hogy rendkívül könnyű ott elhagyni dolgokat, és nehéz fókuszálni, a mostani sajtóesemény előtt nem sokkal még egy pszichológiai kérdőíven, azelőtt egy kísérleten kellett dolgoznia. Hozzátette: ruhát hajtogatni lehetetlen a fedélzeten.

Beszámolt arról, hogy a pille műszert még nem tudta kipróbálni, de erre hamarosan sor kerül, és a tervek szerint videót fog forgatni az űrállomás orosz szegmensében, amit nagy izgalommal vár.

„Nagyon szeretnénk, hogy tovább folytathatnánk a programot. Az elmúlt három-négy évben számos kutató, orvos és mások dolgoztak sokat azért, hogy megtanuljuk egy űrhajós kiválasztását és felkészítését. Az űrkutatás hatalmas lehetőség a terület minden jelenlegi és jövőbeni szereplőjének és a fiatalok számára a jövőben” – mondta többek között a magyar kutatóűrhajós a budapesti HUNIVERZUM Látogatóközpontban tartott sajtóeseményen.

Megindult a Debreceni Egyetem (DE) kutatóinak eljárásával kezelt retek és búza növekedése a Nemzetközi Űrállomáson, a növények már 2-3 centiméteresek. A paprika csírázása természetesen lassabb, a kísérlet beállításait csütörtökön problémamentesen véglegesítették – közölte az egyetem sajtóközpontja pénteken az MTI-vel.

Közleményükben azt írták, az Axiom Mission 4 tudományos portfóliójában a Debreceni Egyetem két projekttel vesz részt: a HUNOR Magyar Űrhajós Programban agyi vérzésdinamikai kutatással, valamint a növények csírázásának, mikrozöldség-termesztésének és -levélfejlődésének vizsgálatával.

A DE mezőgazdaság-, élelmiszertudományi és környezetgazdálkodási karának kutatói a nemzetközi űrállomáson folytatott kísérletek állásáról és a végső beállításairól egyeztettek kedden a Kapu Tibor magyar űrhajós küldetését támogató HUNOR csapatával a Payload Support Centerben, online, élő kapcsolatban a Nemzetközi Űrállomással (ISS) – jelezték.

Fári Miklós professor emeritus, a kutatás szakmai koordinátora hozzátette: a tudományos vizsgálatok legnagyobb kérdése, hogy minimális víz felhasználása mellett hogyan lehet életet teremteni minél rövidebb idő alatt, minél komplexebb hasznosítással.

Kapu Tibor ezer retek-, búza- és paprikamagot vitt magával a Nemzetközi Űrállomásra, amelyek fele szelénben gazdag, „élettámogató” kezelésen esett át. A növények nevelése mindössze 500 milliliter – 0,5 ml/darab – víz felhasználásával történik. Ez a mennyiség elegendő a 7-8 naposan fogyasztható retekcsíráknak, továbbá a 2-3 hetes búzacsírából készülő búzafűlé alapanyagának – fejtette ki Fári Miklós.

Sikerrel zajlik a Debreceni Egyetem másik, agyivéráramlás-kutatási kísérlete is a Nemzetközi Űrállomáson. Csiba László egyetemi tanár, ötletadó elmondta: az agyi véráramlás folyamatos mérése az űrben csak speciális, robotizált transzkraniális ultrahanggal végezhető, amely áthatol a koponyacsonton, és külön-külön mérni lehet vele a látókéreg, a mozgatókéreg és a térbeli tájékozódásban szereplő agyi területek áramlácsökkenését vagy áramlásjavulását. Mindez egy „glóriaszerű”, fejre rögzíthető ultrahangkészülékkel történik – ismertette a professzor.

Hozzátette: azért van szükség ezekre a vizsgálatokra, mert a mikrogravitációs környezetben drámaian csökken a gravitáció szívóhatása, tehát a szív segítségével az agyba „lőtt” vér egy része az agyban marad. Enyhe agyvizenyő alakulhat ki, amelynek tünetei: aluszékonyság, fejfájás, gondolkodási és látászavarok.

Szerencsére ez az úgynevezett „space fog” csökken az idő múlásával. A fejen végzett ultrahangos mérés azt fogja megmutatni, milyen gyorsan, mennyire hatékonyan rendeződik a látókéreg, a mozgatókéreg és az asszociációs kéreg keringése, tehát az űrhajós alkalmas-e már a jó látást, precíz gondolkodást, finom mozgást igénylő feladatokra

– magyarázta Csiba László.

Rámutatott: a kutatások során vizsgálják az agyi erek tágulási képességét is légzésvisszatartás során, mivel az ilyenkor felszaporodó szén-dioxid tágítja az ereket. Ez a vizsgálat információt nyújt az agyi erek alkalmazkodóképességéről. Egy másik vizsgálatban a látókéreg ereinek tágulóképességét és az áramlás növekedését mérik azt figyelve, hogy az intenzív vizuális inger – számítógép képernyőjén megjelenített sakktáblaminta gyors váltakozása – kellő intenzitású választ vált-e ki a látókéregben.