Lavrov szerint Európa elveszítette a józan eszét

Szergej Lavrov úgy véli, hogy a nyugati elitek háborús retorikája a társadalmi és gazdasági problémákról próbálja elterelni a figyelmet -írta meg a Magyar Nemzet.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Forrás: AFP

„Európa teljesen megőrült, más szót nem tudok rá mondani” – fogalmazott Szergej Lavrov, aki szerint a kontinens mára egyfajta nemzetközi őrület részesévé vált, amelynek célja Oroszország démonizálása. A külügyminiszter szerint a nyugati politikusok módszeresen megtévesztik saját állampolgáraikat, és olyan propagandát alkalmaznak, „amely a goebbelsi iskolát idézi”.

Szergej Lavrov szerint a Nyugat démonizálja Oroszországot

Lavrov úgy véli, a nyugati kormányok azt sulykolják a közvéleménynek, hogy „Oroszország örök ellenség, egzisztenciális fenyegetés, amely bármelyik pillanatban megtámadhatja Európát”. A külügyminiszter szerint épp ezzel próbálják az emberek figyelmét elterelni a valódi problémákról:

– mondta. Lavrov szerint szomorú, ami az Európai Unióban történik. Külön kiemelte a francia és német fiatalokat, akik szerinte már nem értik a történelem tanulságait. A nyugati fenyegetések szerinte minden józan embert aggodalommal töltenek el.

– hangsúlyozta. Lavrov ugyanakkor jelezte, hogy az orosz fél figyelemmel kíséri az amerikai vezetés részéről érzékelhető nyitottságot, különösen Donald Trump elnök párbeszédre való hajlandóságát, amely szerinte Brüsszelben sem maradhat észrevétlen. A külügyminiszter emlékeztetett, hogy „Vlagyimir Putyin már többször világossá tette, hogy Moszkva nem készül megtámadni NATO-országokat”. Lavrov szerint a nyugati kormányok mégis szándékosan felnagyítják a „kitalált orosz fenyegetést”, hogy ezzel tereljék el a figyelmet saját politikai és gazdasági kudarcukról.

Három kiemelten fontos kérdést nevezett meg hétfőn Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, melyet Kijev meg akar vitatni az Oroszországgal tartandó – ukrán közlés szerint szerdára tervezett – harmadik tárgyalási fordulón Isztambulban: a hadifoglyok és az ukrán gyerekek hazaszállítása, valamint az államfők közvetlen tárgyalása. Az orosz fél ugyanakkor egyelőre nem erősítette meg az újabb tárgyalási forduló hírét.

Az új tárgyalási fordulóról Zelenszkij az ukrán diplomatákhoz intézett felszólalásában beszélt, amelyet az X-en is közzétettek. Emlékeztetett arra, hogy Rusztem Umerov korábbi védelmi miniszter, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) új titkára újabb találkozót javasolt a felek között Törökországban.

„A mi napirendünk világos: a hadifoglyok visszaszolgáltatása, az Oroszország által elrabolt gyermekek visszatérése és az államfők szintjén tartandó találkozó előkészítése” – mondta Zelenszkij. Megismételte álláspontját, miszerint a tárgyalások csak akkor lehetnek valóban hatékonyak, ha azokat Ukrajna és Oroszország csúcsszinten tartja meg.

„Felszólítalak benneteket, hogy tájékoztassátok országaitokat e tárgyalási keret fontosságáról, és biztosítsátok Ukrajna számára a szükséges politikai támogatást”

– tette hozzá az elnök a nagykövetekhez szólva.

Zelenszkij nem sokkal később esti videóüzenetében Umerovra hivatkozva bejelentette, hogy a következő tárgyalási fordulót szerdára tervezik. „Ma megvitattam Rusztem Umerovval a hadifogolycsere előkészületeit és az újabb találkozót az orosz féllel Törökországban. Umerov arról tájékoztatott, hogy a találkozót szerdára tervezik. További részletek holnap következnek” – tette hozzá az ukrán elnök még hétfőn.

Az előző két tárgyalási fordulót Umerov vezette az ukrán küldöttséget akkor még védelmi miniszteri tisztségében. Az orosz fél azonban egyelőre nem közölte, hogy hajlandóak-e részt venni a szerdai újabb tárgyalási fordulón.

Egy felmérés szerint az ukránok 70 százaléka úgy véli, hogy vezetőik a háborút saját maguk meggazdagodására használják fel.

Ukrajnát kritikus katonai, politikai és társadalmi válság sújtja, amely azzal fenyeget, hogy belülről pusztítja el. Putyin azért nem kötött békét tavasszal, mert a kémei azt jelentették, hogy Ukrajna az összeomlás szélén áll. Ukrajna emberhiányban szenved, a fronton harcolók elfáradtak, az amerikai segítség kevés és belső válságok is sújtják az országot – írja Owen Matthews brit újságíró a Spectator magazinban publikált cikkében, amelyet a Mandiner szemlézett.

„A kijevi kormányt korrupciós botrányok és tisztogatások sújtják, a közvéleménynek a jövőjükbe és vezetőikbe vetett hite megingott, és egyre nagyobb a nyomás, hogy szinte bármi áron békét kössenek” – írja Matthews.

„Ha a háború folytatódik, akkor hamarosan nem marad Ukrajna, amiért harcolni lehetne”

– jelentette ki Zelenszkij adminisztrációjának egy korábbi tagja.

A kormányzat korábbi tagjai szerint

Zelenszkij azért húzza el a háborút, hogy megtarthassa a hatalmát.

Egy felmérés szerint az ukránok 70 százaléka úgy véli, hogy vezetőik a háborút saját maguk meggazdagodására használják fel.

„Semmi sem rombolja jobban a háborús morált, mint az a gondolat, hogy egy nemzet vezetői lopnak, miközben az emberek harcolnak és meghalnak. A korrupció megöli és elveszíti a háborúkat” – mondja Kijlo Sevcsenko, az ukrán központi bank korábbi vezetője, aki ausztriai száműzetésben él, miután 2023-ban korrupcióval vádolták meg.

„Ukrajnának két ellensége van, Zelenszkij és Putyin”

– mondta egy volt ukrán kabinetminiszter a Spectator riporterének, aki egykor még határozottan támogatta Zelenszkijt.

„Putyin kívülről pusztítja Ukrajnát, de Zelenszkij belülről rombolja Ukrajnát, lerombolva a harci kedvet és a morált. Az emberi jogokat lábbal tiporják, nyomást gyakorolnak a politikai ellenfelekre, a gazdag és befolyásos embereket, akik támogathatnák az ellenzéket, kisajátítják, az ellenzéki médiát pedig elhallgattatják. Az egész iróniája pedig az, hogy Ukrajna putyinizálódását a Nyugat finanszírozza” – jelentette ki.

A brit lap cikke kitér a kényszersorozásokra is. Kiemelik, hogy Ukrajnában egyre nő az ellenállás és a düh a hatóságok agresszív intézkedései miatt, amelyek célja, hogy a katonakorú férfiakat a hadseregbe kényszerítsék. Az orosz hadsereggel ellentétben, amely szerződéses katonákból áll, Ukrajnában teljes körű mozgósítást vezettek be a 26 év feletti, nem létfontosságú civil munkát végző férfiak számára. Csak idén több mint százezer eljárás indult dezertálás miatt.

Egy korábbi kormánytag elmondása szerint az EU nem segíti Ukrajna politikai stabilitását, sőt inkább szemet huny a problémák felett. Már

korábbi támogatói is kiábrándultak Zelenszkijből, de ezt Brüsszel nem akarja észrevenni.

Így azonban Ukrajna az orosz támadás terhe és a belső válság közepette összeroppanhat.

Bárhogyan is fenyegetőzik Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Magyarország nem támogatja Ukrajna európai uniós csatlakozását – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az előző napi ukrán nagyköveti értekezleten elhangzott Zelenszkij-beszédére reagálva sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy Ukrajna elnöke rendkívül ellenségesen tekint Magyarországra, a magyar nemzetre, így a Kárpátalján élő magyarokra is.

„Magyarországot, a magyar embereket ő jól láthatóan ellenségként kezeli. Ez az elmúlt hosszú évek alatt bizonyossá vált mindenki számára, hiszen immáron hosszú évek óta veszik el és tiporják sárba a kárpátaljai magyarok jogait”

– mondta Szijjártó Péter.

„Ezek a törvényi rendelkezések oda vezettek, hogy mára templomot gyújtanak fel, magyar embert vernek halálra, mert nem akar a háborúba menni, nem akar részt venni egy esztelen öldöklésben. Ebből a szempontból Zelenszkij elnöknek ez a fenyegetőzése csak megerősíti azt, hogy ő ellenségként tekint ránk” – folytatta a külügyminiszter. „Szeretném világossá tenni, hogy bárhogy fenyegetőzik Zelenszkij elnök, Magyarország nem támogatja Ukrajna csatlakozását az Európai Unióhoz. Hiába fenyegetőzik, hiába zsarol, hiába próbál zsaroltatni Brüsszellel, a kétmillió ember szavazata a Voks 2025-ön egy kötelezettséget jelent a magyar kormány számára” – tette hozzá.

Szijjártó Péter ezután reagált azokra a vádakra is, amelyek szerint a magyar kormánynak köze lehetett a palágykomoróci templom felgyújtásához. „Az, hogy vannak olyan magyar állampolgárok, akik magyarokat vádolnak magyarok elleni bűncselekményekkel, ez szerintem az adott személyekről állít ki egyrészt egy nagyon durva szegénységi bizonyítványt, másrészt pedig világossá teszi, hogy az ukránoknak vannak embereik a magyar politikában, és vannak embereik a magyar úgynevezett szakértői meg elemzői világban, akik azért kapják a zsoldjukat, hogy az ukrán narratívát terjesszék Magyarországon” – mondta a vádakat megfogalmazó Oroszország-szakértőre, Rácz Andrásra utalva.

„Hogy ez a hazaárulással milyen viszonyban van, ezt szerintem mindenki maga képes értékelni. Szeretném világossá tenni, hogy Magyarország kormánya – amíg nemzeti kormánya van Magyarországnak –, mindig ki fog állni minden határon túli magyarért, így a kárpátaljai magyarokért is természetesen” – közölte a külügyminiszter.