Kicsempészik a nyugati fegyvereket Ukrajnából?

Több európai uniós tagország, köztük Lengyelország, Finnország, Románia és Bulgária is érintett nyugati fegyverek kicsempészésében Ukrajna területéről; a „kijevi rezsim szponzorainak” érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy ezeket a harceszközöket esetleg ellenük használhatják fel – jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő csütörtökön sajtótájékoztatón.

Nyilatkozata szerint az illegális fegyverkereskedelem teljes egészében a szervezett bűnözés kezében van, amelyet korrupt tisztségviselők és az ukrán hadsereg egyes parancsnokai, illetve az ottani szakszolgálatok emberei irányítanak. Hatalmas mértékű csempészáruról van szó – hangsúlyozta Zaharova.

„Az Ukrajna területéről a határon túlra irányuló fegyvercsempészet egyszerre több útvonalon is zajlik. Az egyik fő csapásirány a szárazföldön vezet Lengyelország déli részén keresztül, majd ezeknek a fegyvereknek nyoma vész az európai térségben. A törvénytelen ügyletekben Magyarország, Románia, Lengyelország és Szlovákia tranzitinfrastruktúráját is igénybe veszik” – mondta a szóvivő, hozzátéve, hogy az Ukrajnából származó illegális fegyverek egyik fő átrakodási pontja továbbra is Moldova.

„A Balkánon egy egész központot hoztak létre az Ukrajnából származó csempészett fegyverek számára.

Az eladás nem holmi szürke ügyletekkel valósul meg az interneten, hanem szó szerint a szabadban, ahogy mondani szokták. Az új átrakodási pontokhoz csatlakozott a NATO újonca, Finnország is” – folytatta.

„A csempészethez aktívan használják a tengeri útvonalakat is Odessza kikötőjéből Bulgáriába, Törökországba, Montenegróba, de afrikai országokba is. Léteznek azonban légi útvonalak is Ukrajna nyugati régióiból. Repülőgépek bevetésével ez a csempészáru természetesen a Közel-Keletre is eljut, amiről már szintén beszéltünk” – mondta a szóvivő.

Zaharova szerint a probléma olyan nagy léptékű, hogy azt még a nyugati titkosszolgálatok is kénytelenek elismerni.

„Jelenleg az amerikai védelmi minisztérium vizsgálja az ukrajnai fegyverek szudáni konfliktusban való felhasználásának tényét. Az Ukrajnából kicsempészett nyugati fegyvereket már használják a nyugat-európai bűnszervezetek egymás közti leszámolásaik során Franciaországban, Nagy-Britanniában és Németországban is” – tette hozzá.

„Ismertek olyan esetek, amelyekben már

bizonyítottan használtak ukrán eredetű lőfegyvereket kormányellenes tüntetések során. Egyebek között Franciaországban és Németországban

jegyeztek fel ilyen eseteket 2023-2024-ben. Nem is beszélve arról, hogy a fegyvereket terroristák is használják saját törvényellenes céljaikra” – emelte ki.

Az orosz külügyi szóvivő úgy fogalmazott, hogy

a nyugati országok adófizetői saját elitjük kezdeményezésére ma nemcsak támogatják az ukrajnai vérontás folytatását, hanem ezzel egyben „késleltetett aknát is elhelyeznek otthonukban”.

„Hogy ez mennyire késleltetett, az kérdéses. De az, hogy ez az akna működésbe fog lépni, nem kétséges” – fűzte hozzá Zaharova.

Iszlamista terrortámadások tervezése miatt egy tucat embert vettek őrizetbe korábban  az osztrák és a német hatóságok.

Sajtóértesülések szerint  kiderült, hogy a gyanúsítottak Ukrajnából beszerzett rakétavetőkkel akarták végrehajtani a támadásokat például a bécsi Szent István székesegyháznál és a kölni dómnál.

„Egy türkmén férfi bevallotta, hogy egy magas rangú ukrán katonai tisztségviselőn keresztül akartak rakétavetőket beszerezni az országból. Egyébként az Exxpress osztrák hírportál értesülései szerint számos nemzetközi és állami rend illetőleg különböző hatóságok felhívták a figyelmet, hogy Ukrajnából illegális fegyverek kerülnek fekete piacra” – fogalmazott az M1 tudósítója.

Donald Trump amerikai elnök és ukrán hivatali partnere, Volodimir Zelenszkij egy „szuperüzlet” lehetőségét fontolgatják, amelynek keretében az Egyesült Államok a harctéren is kipróbált ukrán drónokat vásárolna, cserében Kijev vállalná, hogy jelentős mennyiségű amerikai fegyvert vásárol – mondta el az ukrán államfő a The New York Post című amerikai napilapnak adott, csütörtökön megjelent interjúban.

Zelenszkij nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy legutóbbi tárgyalásai Trumppal egy áttörést jelentő megállapodásról szóltak, amelyben

az Egyesült Államok és Ukrajna egymás légi technológiájának támogatására kötelezné el magát,

Kijev pedig felajánlaná, hogy megoszt minden tudást, amit a három éve tartó háborúban Oroszországgal szemben a modern hadviselésről tanult.

„Az amerikai népnek szüksége van erre a technológiára. (…) Úgy gondolom, hogy ez valóban egy szuperüzlet, ami mindkét fél számára előnyös” – hangsúlyozta az ukrán elnök.

„Készek vagyunk megosztani a tapasztalatot Amerikával és más európai partnerekkel” – mondta Zelenszkij, hozzátéve, hogy hasonló tárgyalásokat folytatnak Dániával, Norvégiával és Németországgal is.

A Nyugat gyakorlatilag teljes körű háborút vív Oroszország ellen, így Moszkvának is ennek megfelelő választ kell adnia – jelentette ki csütörtökön Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács alelnöke, hozzátéve: akár megelőző csapások is szükségessé válhatnak.

„Ma egy helyettesítő háború tanúi vagyunk, ám lényegében teljes körű háborúról beszélhetünk a nyugati rakéták bevetésével, a műholdas hírszerzési adatokkal és az Európa felfegyverzéséról szóló harsány kiáltványokkal” – jelentette ki Medvegyev, akit a TASZSZ orosz hírügynökség idézett.

Mint mondta, mindez „csupán egy újabb kísérlet a Nyugat által gyűlölt történelmi anomália – vagyis Oroszország, a hazánk – tönkretételére” – szögezte le, azt vetve a nyugati államok szemére, hogy „évszázadok óta igyekeznek megtörni Moszkvát”.

„Nyugaton sokaknak a vérében van az árulás és az idejétmúlt meggyőződés a saját felsőbbrendűségükről” – tette hozzá.

A politikus mindazonáltal „totális szamárságnak” nevezte azon, nyugati tisztségviselők által megfogalmazott aggodalmakat, amelyek szerint Oroszország támadást intézne Európa ellen.

„Hadd emlékeztessek mindenkit, hogy elnökünk (Vlagyimir Putyin) egyértelműen megmondta, Oroszországnak nincs szándéka háborúba kezdeni a NATO-val vagy megtámadni Európát” – szögezte le a politikus, hangsúlyozva, hogy „ezt a képtelenséget szándékosan dobták be a köztudatba annak érdekében, hogy tovább nehezítsék a már egyébként is bizonytalan helyzetet; ez csak egy újabb része a Nyugat ellenünk vívott nyílt háborújának”.

Oroszország lassan, de biztosan nyomul előre, miközben Kijev az ember-, muníció- és eszközhiány szorításában próbál túlélni. A nyugati fegyversegély apadozik, és a nemzetközi politika is hátrál: halványulnak a Kijevnek tett ígéretek, erősödik az Ukrajna támogatásával szembeni ellenállás. A The American Conservative szerint minden egyes újabb fegyverszállítmány csak késlelteti a háború tragikus, de elkerülhetetlen végkimenetelét.

Az ukrajnai háború egy olyan történet, amelynek soha nem lett volna szabad elkezdődnie. Washington 2022 januárjában visszautasította a kétoldalú biztonsági tárgyalásokat Moszkva követeléseivel kapcsolatban. A következő pillanat, amikor a konfliktus még nyugvópontra juthatott volna, 2022 tavaszán volt. Az akkor körvonalazódó isztambuli békétől végül Ukrajna nyugati bátorításra elállt.

Kijev nem felindulásból állt el a tárgyalásoktól 2022-ben, hanem mert olyan ígéreteket kapott nyugati partnereitől, amelyek tudatában úgy értékelte, sikeresen ellenállhat.

Korlátlan idejű fegyverszállítás, NATO-csatlakozási ígéret, EU-integráció és Ukrajna nemzetközi jogi határainak visszaállítása Oroszország meggyengülésével. Ma ezen célok egyike sem látszik valóságosnak, miközben Ukrajna hadereje felőrlődik, a nyugati segélycsap pedig már alig csepeg.

Oroszország belendült, Kijev levegőért kapkod

Júniusban az orosz erők 556 négyzetkilométert foglaltak el, ami 2024 novembere óta a legnagyobb havi területnyereség. A frontvonal nő, a védők pedig ember- és lőszerhiánnyal küzdenek. Az orosz hadsereg jelentős erőket csoportosított a Szumi és Pokrovszk városokat övező területekre, és már jelenleg is nagy nehézségekbe ütközik a keleti ukrán alakulatok utánpótlásának biztosítása. Mindemellett Moszkva nemrég elfoglalta a Dobra lítiummezőt – az egyik leggazdagabb ukrán stratégiai érctartalékot –, ezzel gazdasági csapást is mért Kijev és a Washington közötti ásványkincsalkura.

Parázsló égbolt, üres rakétakészletek

Az orosz rakéta- és drónzáporok nemcsak pusztító károkat okoznak, hanem kimerítik Ukrajna légvédelmét is. Miután elfogytak a NASAMS- és Patriot rendszerek rakétái, Kijev kénytelen F–16-os flottájával drónokat vadászni. Ráadásul a Pentagon – egy globális készletfelmérés után, amelyet az Irán elleni csapásmérések tettek szükségessé – ideiglenesen befagyasztotta a Patriot rakéták és precíziós lőszerek szállítását. A fegyverszállítások korlátozásának feloldásáról a napokban érkeztek új hírek.

Visszalépés a diplomáciában is

A hágai NATO-csúcson idén már nem szerepelt az „Ukrajna visszafordíthatatlan útja a tagság felé” formula. A deklaráció csupán a tagállamok szuverén támogató döntéseit idézi – azaz a közös garancia helyett nemzeti mérlegelésre bízza, hogy ki és milyen mértékben akar segíteni Ukrajnának. Mindeközben több EU-tagállamban megfordult a közhangulat, és nem pártolják Ukrajna további támogatását.

Oroszország lassan, de biztosan morzsolja fel ellenfelét a fronton. A hátországban Kijev légvédelmi ernyője már nem működik, a nyugati raktárak kimerülőfélben vannak, a gazdaságilag ígéretes területek orosz kézre jutnak. A politikai horizonton szertefoszlani látszanak Ukrajna NATO- és EU-csatlakozási reményei, a szankciós nyomás fokozása pedig egyelőre csak a szavak szintjén mozog.

Minél előbb ismeri el a valóságot Ukrajna és köt Oroszországgal egy kompromisszumos, tartós egyezséget, annál kevésbé lesz tragikus a végkimenetel számára. Minden újonnan küldött fegyver és rakéta csak kitolja – de meg már nem fordítja – a háború Ukrajna számára keserves menetét.