Így úszta meg a leváltást Ursula von der Leyen

Ursula von der Leyen csütörtökön megúszta az Európai Bizottság vezetésével szembeni bizalmatlansági szavazást az Európai Parlamentben.  

A csütörtöki szavazásnak Ursula von der Leyen és Manfred Weben tekintélye is a tétje volt, azonban az Európai Bizottság elnökét csak a sajátjai buktathatták volna meg a voksoláson.

A Politico szerint az Európai Bizottság elnöke mellett végül kiállt az Európai Parlament képviselőinek többsége.

A jelen lévő képviselők (553 fő) közül csak 175-en szavaztak igennel, miközben 360 nem voks érkezett 18 tartózkodás mellett.

Az indítvány elfogadásához ráadásul az egyszerű többség nem is lett volna elég, hanem a leadott szavazatok (ez csak 535 voks, mivel a tartózkodások nem számítanak bele) kétharmada kellett volna hozzá.  Magyarán 357 igen kellett volna ahhoz, hogy átmenjen a javaslat az EP-n.

Így sem lesz könnyű dolga

Ha elveszítette volna a szavazást, akkor Von der Leyennek és a bizottság többi tagjának le kellett volna mondania, ami káoszba sodorta volna az EU-t – jegyezte meg a Politico. A lap hozzátette, hogy a jelek szerint most az Európai Néppártnak, valamint a szocialisták frakciójának, a Újítsuk meg Európát! (Renew Europe) liberálisainak és a még a zöldpárti frakciónak a zöme is támogatta a bizottsági elnököt, de ezekben a frakcióban sok olyan képviselő volt, akik távol maradtak a szavazástól.

A voksolás eredménye ellenére a bizottsági elnöknek a későbbiekben sem lesz könnyű a dolga. A Politico szerint az indítvány – amely 2014 óta az első ilyen jellegű kísérlet volt a bizottság elnöke ellen –

egyre nagyobb politikai ellenállást mutat az Európai Bizottság elnökével szemben, aki – Európa nagy részéhez hasonlóan – jobbra tolódott, és ezzel ellentétbe került két olyan nagy frakcióval, amelyek hatalomra juttatták.

Von der Leyen túlélte a szavazást, de az EP frakciói minden szakterületen az Európai Bizottsággal szembeni sérelmeik hangoztatására használták fel az eljárást – legyen szó az átláthatóságról és a hatalom túlzott központosításáról, a zöldmegállapodással kapcsolatos visszalépésről vagy az uniós intézményi eljárások megsértésének vádjáról, összegezte a brüsszeli lap.

A Nézőpont Intézet még a voksolás előtt kiadott egy közleményt a bizalmatlansági indítvánnyal kapcsolatban, amelyben arra hívták fel a figyelmet: a közép-európai országokban meglehetősen rossz a bizottsági elnök megítélése.

Jönni fog a következő bizalmatlansági indítvány – jósolta a fideszes európai parlamenti képviselő a közösségi oldalára kitett bejegyzésében.  

„A mai bizalmi szavazáson nyilvánvalóvá vált:

Ursula von der Leyen csakis a tiszások frakciója, a weberi néppárt vezette baloldali nagykoalíció támogatásával folytathatja hibás politikáját.

Ezzel tovább mélyül Európa válsága” – írta Gál Kinga, miután elbukott a bizalmatlansági indítvány Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ellen.

„De ez a szavazás csak az első felvonás volt. Jönni fog a következő bizalmatlansági indítvány” – zárta posztját a fideszes képviselő.

A Tisza–DK-szövetség kimentette Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság (EB) elnökét – írta Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója Facebook-oldalán csütörtökön.

Hozzátette: „Az ukránbarát, háborúpárti politika folytatódik Brüsszelben, amíg ki nem söpörjük.”

„Ami késik, nem múlik” – zárta bejegyzését a politikus.

Az Európai Unió megerősíti rendíthetetlen elkötelezettségét Ukrajna uniós jövője és hosszú távú újjáépítése iránt, amelynek érdekében 2,3 milliárd eurót mozgósít az ország újjáépítésére – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Rómában az Ukrajna újjáépítéséről tartott nemzetközi konferencián elmondott beszédében csütörtökön.

A közösségi oldalán is megosztott beszédében Ursula von der Leyen hangsúlyozta:

Európa Ukrajna legerősebb partnere, legnagyobb finanszírozója és kulcsfontosságú befektetője.

Az EU 2,3 milliárd euró értékű megállapodással akár 10 milliárd euró értékű beruházást szeretne felszabadítani otthonok újjáépítésére, kórházak újranyitására, vállalkozások újjáélesztésére és az energiaellátás biztosítására. Mindehhez az EU külön alapot hoz létre a magántőke mozgósítására – közölte.

Az Európai Unió a háború kezdete óta közel 165 milliárd euró támogatást nyújtott Ukrajnának. Az EU az Ukrajna működéséhez idén szükséges külső finanszírozás 84 százalékát fedezi azáltal, hogy egymilliárd eurós makroszintű pénzügyi támogatást, valamint több mint 3 milliárd eurós kifizetést biztosít az országnak az úgynevezett Ukrajna Keretből – közölte.

„Örömmel jelentem be egy új európai alap létrehozását is, mely a világ legnagyobb tőkealapját jelenti Ukrajna újjáépítésének támogatására” – fogalmazott von der Leyen, majd hozzátette: az alap forrásai beruházásokat indítanak majd be az energia, a közlekedés, a kritikus nyersanyagok és a kettős felhasználású – katonai mellett polgári célú – iparágak területén. Az Európai Unió biztosítja, hogy Ukrajna 2028-ig és az után is támogatásban részesüljön, amikor az új európai költségvetés hatályba lép – húzta alá.

„Elhatározásunk és támogatásunk rendíthetetlen.

Mindig Ukrajna oldalán leszünk, ameddig csak kell. Most minden eddiginél jobban számíthat Ukrajna Európára.

Szolidaritásunk minden területen folytatódik, katonai, pénzügyi és politikai segítségnyújtása által” – fogalmazott.

Közölte: mivel az Oroszország indította fegyverkezési verseny az erőforrások és a védelmi rendszerek, valamint az értékek háborúja is, továbbra is szükséges befektetni Ukrajna védelmi és technológiai képességébe. Az EU biztosítja a szükséges erőforrásokat és a költségvetési mozgásteret a katonai kapacitás növeléséhez – húzta alá.

Az, hogy a tagállamok közvetlenül ukrajnai gyártószalagokról szerezhetik be a szükséges, kiváló minőségű és olcsó katonai eszközöket, lehetőséget jelent Ukrajna védelmi ipari bázisának megerősítésére – mondta.

Von der Leyen kijelentette: Ukrajna készen áll arra, hogy megtegye a következő lépést az uniós integráció útján. A háború ellenére Kijev reformot reform után hajt végre az uniós csatlakozás érdekében, most az Európai Unión a sor, hogy megtegye a szükséges lépéseket. A csatlakozási folyamat érdemeken alapul, és Ukrajna megérdemli, hogy továbblépjen az integráció útján. Ukrajna jövője Európa – tette hozzá beszédében az uniós bizottság elnöke.

António Costa, a tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke a konferencián elmondott beszédében hangsúlyozta: az EU továbbra is ki fog állni Ukrajna mellett az igazságos és tartós béke biztosítása érdekében. Szankciókkal fokozza az Oroszországra nehezedő nyomást, megerősíti Ukrajna védelmét, és minden rendelkezésünkre álló diplomáciai eszközt alkalmaz az európai béke helyreállítására – húzta alá.

Ukrajna háború utáni újjáépítésével kapcsolatban azt mondta: Oroszországot felelősségre kell vonni az általa okozott pusztításért, és viselnie szükséges a vonatkozó költségeket.

Az ország uniós csatlakozásával összefüggésben Costa kijelentette: a bővítés az EU stratégiai és geopolitikai beruházása a békébe, a biztonságba és a jólétbe. Ukrajna számára a csatlakozás a demokratikus értékek, a jogállamiság, a jó kormányzás, valamint a békés, stabil jövő iránti elkötelezettséget jelenti – mondta.

„Ukrajna jövője az Európai Unióban van. Ukrajna csatlakozási folyamata folytatódik, a következő lépéseket az érdemek, a lendület és a kölcsönös elkötelezettség vezérlik” – tette hozzá az Ukrajna újjáépítéséről tartott nemzetközi konferencián elmondott beszédében az Európai Tanács elnöke.

A közép-európaiak többsége negatív véleménnyel van az Európai Bizottság korrupcióval gyanúsított elnökéről – áll a Nézőpont Intézet közleményében.

Nincs olyan ország a régióban, amelyben ne lennének többségben azok, akik negatív véleménnyel vannak a Bizottság elnökéről. Minden második ember így vélekedik Lengyelországban (55 százalék), Szlovéniában (54 százalék), Szlovákiában (53 százalék), Bulgáriában (51 százalék), Romániában (50 százalék) és Magyarországon (50 százalék), de ez a többségi vélemény Ausztriában (46 százalék), Horvátországban (44 százalék) és Csehországban (44 százalék) is.

Ursula von der Leyen negatív megítélése nemcsak a most napirenden lévő Pfizer-ügynek köszönhető, hanem tükrözi a közép-európaiak véleményét az Európai Unió migráció- és háborúpárti vezetéséről is.

Az EU intézményei, különösen az Európai Bizottság jogállamisági problémákkal is küzd, ahogy azt a Nézőpont Intézet elemzése is bemutatta.