Elkerülhetetlen az orosz-európai háború?

Az orosz törvényhozás, az Állami Duma egyik képviselője kijelentette: az Európával szembeni háború elkerülhetetlen.  Azt is elmondta, hogy szerinte mikor törhet ki.

Az mk.ru orosz híroldal szerint a parlamenti képviselő – aki anonim módon nyilatkozott a Cárgrád nevű orosz Telegram-csatornának egy háttérbeszélgetésen, de annyit azért elárultak róla, hogy egy korábbi katonáról van szó, aki altábornagyként szerelt le –  azt mondta:

az Európával szembeni háború elkerülhetetlen, nincs más opció.

Ezzel kapcsolatban azt is közölte, hogy Európa 2030-ra készen áll majd az Oroszország elleni háborúra.  „A legfontosabb, hogy felkészítsék a népüket a háborúra, akik ma egyáltalán nem akarnak harcolni” – mondta a törvényhozó, majd arról beszélt, hogy szerint az európai vezetés most egy információs művelet keretében próbál ellenségképet teremteni Oroszországról ehhez.

Európa 2029-re nem lesz kész az Oroszország elleni háborúra, de 2030-2031-re képes lesz felkészíteni lakosságát erre – állapította meg a meg nem nevezett képviselő.

Carsten Breuer, a német hadsereg vezérkari főnöke nemrég egy utasításban elrendelte, hogy a haderőt 2029-ig teljes mértékben fel kell szerelni fegyverekkel és más, a hadviseléshez szükséges eszközökkel – derült ki egy, a Reuters hírügynökség által ismertetett dokumentumból.

A hírügynökség közlése szerint a vezérkari főnök május 19-én írt alá egy „Irányadó prioritások a felkészültség megerősítésére” címet viselő dokumentumot, amelyben a 2029-es dátumról esett szó. A teljes felkészültség szükségességét az indokolja, hogy

Breuer és a NATO más magas rangú katonai tisztségviselőinek becslése szerint 2029-re Oroszország kellőképpen megerősítheti hadseregét ahhoz, hogy megtámadhassa akár a NATO területét is (noha vannak olyan tisztviselők, szakértők is, akik ezt vitatják).

A Reuters által röviden ismertetett utasításban Carsten Breuer prioritásokat határoz meg a legsürgősebben beszerzendő vagy fejlesztendő fegyverek tekintetében, részben a NATO által korábban meghatározott prioritásokat tükrözve. Felsorolta például Németország megfogyatkozott légvédelmi eszközeinek pótlását, különösen a drónok elfogása céljából (tavaly névtelenséget kérő tisztviselők már azt mondták a Reuters-nek ezzel kapcsolatban: a NATO fel fogja kérni a német kormányt, hogy legalább négyszeresére növelje légvédelmét, a nagyobb hatótávolságú rendszerektől kezdve – mint például a Patriot – egészen a rövid hatótávolságú rendszerekig).

Egy másik prioritás a dokumentum szerint a mélyreható precíziós csapások indítására való képesség fejlesztés, akár több mint 500 kilométeres távolságban is.

Az utasításban emellett nemcsak szorgalmazták Németország lőszerkészleteinek feltöltését, hanem azt is elrendelte a vezérkari főnök, hogy Németország emelje fel a vonatkozó készletezési célértékeket minden lőszertípus vonatkozásában.  A dokumentumban felsorolt további prioritások között szerepel Németország képességeinek gyors bővítése az elektronikus hadviselés terén, valamint a világűrben (a műholdas hadviselésben) a „támadó és védekező képességek” rugalmas rendszerének kiépítése.

Mint a Reuters emlékeztetett: Alfons Mais, a német hadsereg főfelügyelője május közepén egy beszédben azt mondta: a nagyarányú társadalmi és (had)ipari mobilizáció miatt az oroszok tűzereje gyorsan növekszik.

„Legkésőbb 2029-től az orosz erők képesek lesznek a NATO területe elleni nagyszabású konvencionális támadásra. De már sokkal hamarabb is elkezdhetnek tesztelni minket.”

– mondta akkor a tisztviselő.

Egy friss amerikai hírszerzési jelentés szerint Oroszország egy új, nukleáris fegyver hordozására is képes műhold fejlesztésén dolgozik. A jelentésben arra is figyelmeztettek, hogy egy ilyen fegyver kifejlesztésének az egész világra nézve pusztító következményei lehetnek.

Kedden jelent meg az amerikai hírszerző közösség évente kiadott fenyegetettségi helyzetértékelése, amelyet a Reuters ismertetett. A jelentésben egyrészt azt írták, hogy

továbbra is Kína jelenti a legnagyobb katonai és kiberbiztonsági fenyegetést az Egyesült Államokra nézve.

A jelentésben azt írták, hogy Peking folyamatos, de egyenetlen haladást ért el azon képességek terén, amelyeket esetleg Tajvan elfoglalására használhat a jövőben. Mint írták, Kína képes arra, hogy hagyományos fegyverekkel mérjen csapást az Egyesült Államokra, kibertámadásokkal veszélyeztesse az amerikai infrastruktúrát, vagy az űrben lévő eszközeit vegye célba. Emellett arról is írtak, hogy „Kínának szinte biztosan van egy sokrétű, nemzeti szintű stratégiája” arra, hogy 2030-ra kiszorítsa az Egyesült Államokat, és vezető hatalommá váljon a mesterséges intelligencia felhasználásában.

A hírszerzők úgy látják, hogy Kína, Oroszország, Irán és Észak-Korea együttesen igyekeznek fellépni az Egyesült Államokkal szemben. Ugyanakkor arról is írtak a jelentésben, hogy információik szerint Irán jelenleg nem épít atomfegyvert.

A Sky News szerint ugyanebben a jelentésben ismertették azt is, hogy

Moszkva jelenleg egy nukleáris fegyver hordozására alkalmas műhold kifejlesztésén dolgozik, és egy ilyen fegyver kifejlesztése pusztító következményeket eredményezhetne az Egyesült Államok és az egész világ számára is.

A jelentésben azt is hozzátették, hogy az ukrajnai háború lehetőséget adott Oroszországnak arra, hogy „rengeteg tanulságot” vonjon le a nyugati fegyverek és a hírszerzés működésével kapcsolatban. Emellett úgy vélekedtek, hogy bár Moszkva nem lesz képes teljes győzelmet aratni az ukrajnai háborúban, de a kezdeményezés továbbra is az ő oldalukon maradt.

Tényleg elképzelhető, hogy űrfegyvert fejleszt Oroszország?

Az állítólagos orosz nukleáris űrfegyverről már korábbi jelentésekben is szó esett.  Az amerikai hírszerzés szerint

a fegyver lényegében egy, a világűrbe telepített atombomba lenne, amelynek felrobbantása esetén az elektromágneses sugárzás műholdak hatalmas hálózatát tenné működésképtelenné.

A Pentagon egyik magas beosztásban lévő tisztségviselője már tavaly májusban figyelmeztette az amerikai törvényhozás tagjait arra, hogy a fejlesztés alatt álló fegyver nagy veszélyt jelenthet. „A koncepció, amely miatt aggódunk, az az, hogy Oroszország – ha nem tudjuk meggyőzni ennek az ellenkezőjéről – végül nukleáris fegyvert fejleszt az űrbe” – mondta akkor John F. Plumb űrpolitikáért felelős védelmiminiszter-helyettes a képviselőházi fegyveres szolgálatok bizottságának meghallgatásán.

A miniszterhelyettes szerint ez a fegyver óriási károkat okozhat még akkor is, ha a világűrben robban fel.  Mint mondta, ez különösen igaz alacsony Föld körüli pálya esetén – vagyis a Föld felszínétől legalább 200, de legfeljebb 2000 kilométer távolságra keringő műholdakra. Egy robbanás eredménye olyan tényezők függvényében változhat, mint a detonáció típusa és helye, de a robbanási zónában lévő műholdak valószínűleg megsemmisülnének. Egy megfelelő helyen végrehajtott, kellően erős nukleáris detonáció pedig akár egy évre is használhatatlanná tenné az alacsony Föld körüli pályán keringő műholdakat – fejtette ki a John F. Plumb.

Alig pár nappal korábban, 2024. április 24-én már az ENSZ Biztonsági Tanácsában is történt egy amerikai–orosz csörte emiatt. Akkor Oroszország megvétózta azt az Egyesült Államok által kidolgozott ENSZ BT-határozatot, amely felszólította az összes államot arra, hogy akadályozzák meg a fegyverkezési versenyt a világűrben. Ugyanakkor Moszkva – a vétóval párhuzamosan – tagadta azt is, hogy űrbeli nukleáris fegyver fejlesztésén dolgoznának.

„A mai vétó felveti a kérdést: Miért? Ha betartják a szabályokat, miért nem támogatnak egy olyan határozatot, amely megerősíti azokat? Mit titkolhatnak?”

– mondta akkor a döntés után Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete. Mindeközben Oroszország ENSZ-nagykövete, Vaszilij Nebenzija azzal vádolta Washingtont, hogy megpróbálja bemocskolni Moszkvát, és közölte, hogy Oroszország rövidesen tárgyalásokat kezd a tanács tagjaival saját határozattervezetéről, amelynek célja az űrbeli béke megőrzése. „Mi azt akarjuk, hogy tiltsák meg bármilyen fegyver elhelyezését a világűrben, ne csak a tömegpusztító fegyverekét” – közölte.

Mielőtt a Biztonság Tanács szavazott volna az amerikai szövegtervezetről, Oroszország és Kína egy módosítást is javasolt hozzá. Ennek értelmében arra szólították volna fel a világ államait, hogy „mindenkor akadályozzák meg a fegyverek elhelyezését a világűrben, valamint az erővel való fenyegetést vagy annak alkalmazását a világűrben, az űrből a Föld ellen, illetve a Földről a világűrben lévő objektumok ellen”. A Biztonsági Tanács szavazott is a javasolt módosításról, de szűk különbséggel – hét igen, hét nem szavazat és egy tartózkodás mellett – elvetették azt.

Egy nemzetközi egyezmény is tiltja a telepítését, de azt még évtizedekkel ezelőtt írták alá

A Carnegie Alapítvány a Nemzetközi Békéért (CEIP) nevű szervezet tavaly októberi helyzetértékelésében szintén azt írták: „bármilyen őrültségnek” is hangzik az űrbeli nukleáris fegyver kifejlesztése, Moszkva számára mégis lenne némi értelme. Oroszország konvencionálisan gyenge, és ezt tudja – most, hogy az Ukrajna elleni kéthetes háborúja a harmincegyedik hónapban van, ezt a világ többi része is tudja. Ennek ellensúlyozására Moszkva régóta törekszik arra, hogy megtámadhassa azokat a műholdakat, amelyektől az amerikai hadsereg függ – írták akkor, hozzátéve:

„Egy konfliktusban Vlagyimir Putyin orosz elnök valószínűleg kockázatosnak – nagyon is kockázatosnak – tartaná az űrbeli atombombák felrobbantását, de ez számára lényegesen kevésbé kockázatosnak tűnhet, mint az alternatívák.”

Nem mellékes az sem, hogy jelenleg egy nemzetközi szerződés, az 1967-ben megkötött világűregyezmény megtiltja az aláíróknak – köztük Oroszországnak és az Egyesült Államoknak  is –, hogy „Föld körüli pályára állítsanak nukleáris fegyvereket vagy más tömegpusztító fegyvereket hordozó tárgyakat” (ugyanakkor ezt a megegyezést sokan elavultnak tartják, mivel az utóbbi 58 évben semmit sem változtattak rajta úgy, hogy a világ közben átalakult).

Az ukrajnai háború és az Egyesült Államok külpolitikájának változása is a fegyverkezés felé sodorja Európát. Emmanuel Macron francia elnök kijelentette, hogy atomfegyverekkel védené a térséget, amelynek részeként egy nukleáris európai haderő létrehozását javasolja. A két európai atomhatalom, Franciaország és Anglia is igyekszik önálló elrettentési képességre szert tenni. A gyorsuló atomfegyverkezésről, és annak következményeiről Kaiser Ferencet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docensét kérdezte korábban a hirado.hu.

Több mint három éve tart az orosz–ukrán háború, amely a térség biztonságpolitikáját is megváltoztatta. Az európai országok félőnek tartják, hogy Oroszország más területekre is kiterjeszti a konfliktust, valamint az Egyesült Államok támogatásában sem bíznak. Amerika NATO-ból való kilépésének ötlete, valamint Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök egyeztetése is tovább fokozta az aggodalmakat.

Emmanuel Macron francia elnök március elején televíziós beszédében ismertette, miként szavatolná a békét. Franciaország egy nukleáris védőernyőt terjesztene ki Európára, míg az atomtöltetek bevetése a francia elnök hatáskörében maradna. Friedrich Merz szintén az európai nukleáris elrettentő erő kiterjesztését javasolta. Németország leendő kancellárja szerint az Egyesült Államok visszavonulásával Európának fel kell készülnie egy biztonsági garancia nélküli NATO-ra. A politikus már Franciaországgal és az Egyesült Királysággal is egyeztet az atomfegyverek megosztásáról.

A nukleáris európai haderő létrehozásáról és annak következményeiről Kaiser Ferencet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) docensét kérdeztük. A szakértő elmondta, hogy a NATO-tagállamoknak adva volt egy amerikai nukleáris védelmi garancia, így az európai államok nem törekedtek arra, hogy jelentős nukleáris elrettentő képességgel rendelkezzenek. Világviszonylatban Oroszországnak és az Egyesült Államoknak van a legtöbb atomtöltete, míg Európán belül Franciaországnak és az Egyesült Királyságnak.

Franciaország nukleáris fegyverekkel védené Európát

Kaiser Ferenc szerint Európa igyekszik valamilyen önálló elrettentési képességre szert tenni. A kezdeményezéshez hozzájárult, hogy az Egyesült Államok politikája erősen átalakulófélben van, valamint hogy Európának az ukrajnai háború miatt még rosszabb kapcsolata lett Oroszországgal.

„Az európai országok egy jelentős része kiszámíthatatlannak gondolja az Egyesült Államok külpolitikáját. Ez jól tükrözi a német álláspont megváltozását. Németország rendelkezik annyi erőforrással, hogy részben meg tudja finanszírozni a brit és a francia nukleáris elrettentés fenntartását. Friedrich Merz értelemszerűen valamilyen védelmi garanciákat is szeretne majd kompenzációként kapni”

– hangsúlyozta Kaiser Ferenc.

Mint mondta, Európának a legkönnyebb lépés, ha a már meglévő elrettentési képességeit fejleszti tovább, tehát a francia vagy a brit kapacitást. Hozzátette, hogy a nukleáris európai védőernyő létrehozása Franciaországnak mindenképp előnyös lenne. Egyrészt anyagi szempontból, másrészt a nemzeti büszkeség és a vélt vagy valós európai vezető szerep hangsúlyozása miatt.

„Nagyon sok a bizonytalansági tényező, és nem csak itt Európában. A két kommunista államnak, Észak-Koreának és Kínának is jelentős nukleáris képességei vannak, ezért Japán és Dél-Korea esetében is nagyon komoly viták vannak a stratégiai döntéshozatalban. Elgondolkodtak, hogy szükségük van-e saját nukleáris elrettentési képességre, ugyanis a két ország már szintén nem bízik abban, hogy az Amerikai Egyesült Államok nukleáris védőpajzsot nyújthat” – hangsúlyozta a szakértő.

Új fegyverkezési verseny zajlik

Az NKE docense szerint egyelőre nehéz megmondani, hogy mi lesz a jövője a Macron által kezdeményezett összefogásnak. Mint mondta, a világban egy új nukleáris fegyverkezési verseny zajlik. Felidézte, hogy 1998-ban Pakisztán tett szert ilyen fegyverekre, majd India és Pakisztán között is elindult egy erőpróba. Észak-Korea 2006-ban rendszeresített ilyen eszközöket, így akár már Indonézia is gondolhatná úgy, hogy atomfegyvereket kell beszereznie.

Nukleáris robbanófejkészletek 2025-ben (Fotó: hirado.hu)

„Ha egyszerre több ország kezd nukleáris fegyverfejlesztésbe és ezek rendszeresítésébe, akkor az ENSZ atomsorompó egyezményének nem lenne értelme, tehát egy globálisan fontos, fegyverkezést mérséklő egyezmény múlna ki végleg. A kérdés, hogy meg tudják-e akadályozni a folyamatot.” Oroszországnak ráadásul három olyan szövetségese – Észak-Korea, Kína, Irán – is van, amelyeknek szintén vannak tömegpusztító fegyvereik.

Kaiser Ferenc hozzátette, hogy amíg az országok szigorúan elrettentésre használják az atomfegyvereket, addig még akár fokozhatják is a térség stabilitását. Példaként említette Indiát és Pakisztánt, ahol mindkét fél demonstrálta, milyen pusztításokra képesek. Esetükben sikerült mérsékelni egy meglehetősen feszült kapcsolatot. Ettől függetlenül a nukleáris fegyverek hatalmas veszélyeket hordoznak, amire sokáig felhívták a figyelmet.

„Nem túl pozitív, ha egyre több ország rendelkezik olyan fegyverekkel, amikkel akár egy-egy nagyvárost is el lehet tüntetni a Föld színéről. Elég egy rossz döntés, és a nukleáris fegyverek bevetéséig eszkalálódó regionális konfliktus alakulhat ki”

– hangsúlyozta az NKE docense.

Arra a kérdésre, hogy Oroszország provokációnak tekintheti-e Európa nukleáris védőhálóját, a szakértő elmondta, hogy Moszkva szinte bármit annak vehet. Kaiser Ferenc szerint az oroszok geostratégiai, geopolitikai helyzete is sokat javult. Előfordult, hogy Dmitrij Medvegyev korábbi orosz elnök egy héten belül 8-10 európai országnak is atomcsapás ígért. „Tehát Oroszország tudatosan fenyegetőzött ezzel. Nyilván nem feltétlen gondolták komolyan a nukleáris csapásmérést, de igyekeztek elrettenteni az európaiakat Ukrajna támogatásától.”

Csökkenhet a háborús feszültség

Kaiser Ferenc szerint a jelenlegi politikai helyzetet tekintve kevés az esélye, hogy a tagállamok atomfegyvereket vessenek be. „A nukleáris fegyver a végső megoldás. Tehát ahhoz már az kellene, hogy gyakorlatilag az adott állam létét fenyegesse a veszély.” Hozzátette, hogy valószínűleg a NATO nem támadja meg Oroszországot, ahogy Franciaország sem mérne atomcsapást, hiszen egy ilyen lépés a támadó ország létezését fenyegetné.

Mint mondta:

„Ha lesz egy tartósabb tűzszünet, akkor a ma ellenségeiből a honlap üzleti partnerei lesznek.

Tehát én nem gondolnám, hogy Oroszország, Franciaország, akár az Egyesült Államok Kína, vagy Nagy Britannia ténylegesen be akarná vetni az atomfegyvereit. Észak-Korea esetében azért már nem mondanám ezt ilyen határozottan.”

Megjegyezte, hogy a háborús feszültség 2022-ben, az ukrajnai konfliktus kitörésekor sokkal rosszabb volt. Egy évvel ezelőtt, szintén aggasztó tendenciát mutatott, amikor Irán áprilisban, majd októberben is ballisztikus rakétákkal mért csapást Izraelre. „A jelenlegi helyzet sokkal jobb, mint egy-két vagy akár három évvel ezelőtt volt. Tehát most éppen arrafelé mutatnak a folyamatok, hogy egy kicsit alábbhagy a háborús feszültség. Nem lehet kijelenteni, hogy véget ér az orosz–ukrán háború, de talán eljutunk egy tartósabb tűzszünetig.”