Csak a migráció miatt növekedett Hollandia lakossága

Az idei év első felében tovább nőtt a születések és halálozások közötti negatív különbség Hollandiában – közölte a holland statisztikai hivatal (CBS) kedden közzétett jelentésében.

Január és június között mintegy 81 ezer gyermek született, míg több mint 89 500 ember halt meg, ami közel 9 ezer fős népességcsökkenést jelent a természetes demográfiai folyamatok alapján.

Egy évvel korábban ugyanezen időszakban a különbség még 7 ezer körül volt.

A holland lakosság létszáma évek óta kizárólag a bevándorlás révén növekszik, mivel az idősebb korosztályok részaránya folyamatosan nő, ebből következően pedig a halálozások száma tartósan meghaladja a születésekét. Az idei első hat hónapban így is közel 37 ezer fővel nőtt a népesség, ami a növekedésben enyhe csökkenést mutat a tavalyi azonos időszakhoz képest.

A CBS adatai szerint az Európai Unión belüli migráció visszaesett az év első felében: különösen Lengyelországból és Bulgáriából csökkent a Hollandiába érkezők száma.

Ugyancsak csökkent az Ukrajnából érkező menekültek száma.

Ezzel szemben a nem európai országokból, különösen Ázsiából érkező migránsok száma nőtt. A legtöbben Szíriából érkeztek: 2025 első fél évében körülbelül 15 500 szíriai állampolgár költözött Hollandiába – közölte a statisztikai hivatal.

Az Európai Unió népessége a negyedik egymást követő évben növekedett, január elsején elérte a 450,4 milliót, ami 1 070 702-vel több az előző évinél, az uniós népességnövekedés főként a migrációnak tulajdonítható – közölte az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat pénteken.

A jelentés szerint 2012 óta az EU népességének a több halálozással, mint születéssel járó csökkenését felülmúlja a migrációs számok emelkedése.

Az EU népessége az 1960-as 354,5 millióról 2025. január 1-jére 450,4 millióra nőtt, ami 95,9 millió fős növekedést jelent.

Az uniós népességnövekedés üteme az elmúlt évtizedekben fokozatosan lelassult: a 2005–2024 közötti időszakban átlagosan évente mindössze mintegy 0,9 millió fővel nőtt, szemben az 1960-as éves átlagosan mintegy 3 millió fős növekedésével.

Az uniós országok közül a legnépesebb Németország 83,6 millió lakossal, míg a legalacsonyabb lakosságszámmal Málta (0,6 millió) rendelkezik. Az EU-ban jelenleg legnépesebb Németországot, amely az EU lakosságának 19 százalékát teszi ki, Franciaország (15 százalék) és Olaszország (13 százalék) követi. Ez a három ország január 1-jén az EU teljes népességének közel felét (47 százalék) tette ki.

2024. január 1. és 2025. január 1. között nyolc uniós országban csökkent a népesség. A legnagyobb csökkenést ezer főre vetítve Lettországban (a teljes népességváltozás -9,9), Magyarországon (-4,7), Lengyelországban és Észtországban (mindkettő -3,4) regisztrálták. A legnagyobb népességnövekedési rátát ezzel szemben Málta (+19), majd Írország (+16,3) és Luxemburg (+14,7) jegyezte fel – írta jelentésében az uniós statisztikai hivatal.

Orbán Viktor szerint aki a Brüsszellel való megegyezésről beszél, az a migrációs paktum elfogadását is vállalja, és úgy véli a Tisza Párt is ezt tenné.

„A migrációs paktum Magyarország végét jelentené, és a magukat európainak tekintő politikusok ezt vállalják” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök hétfő délelőtt a Harcosok órája című műsorban.

A kormányfő az online műsorban felidézte: egy-másfél évvel ezelőttről arra emlékszik, hogy Magyar Péter minden beszédén az „első sorban csápolt, tapsolt és éljenzett a magyar útnak”, most pedig, a Tisza Párt elnökeként egy másik utat hirdet meg. Figyelmeztetett: ha valaki ma azt mondja magáról, hogy európai politikus, és kompromisszumot akar az Európai Bizottsággal, akkor annak előfeltétele, hogy elfogadja a migrációs paktumot.

„A Tisza is erről beszél, csak jó fül kell hozzá” – mondta Orbán Viktor. Hangsúlyozta: a migrációs paktum elfogadása azt jelenti, hogy több tízezer ember számára kell menekülttábort építeni – ez a kötelezettség már most is fennáll, csak Magyarország nem hajtja végre –, valamint el kell fogadni, hogy ha sok migráns érkezik Európába, akkor Brüsszelből döntenek arról, hogy kik és mennyien jöjjenek Magyarországra. A migrációs paktum Magyarország végét jelenti – szögezte le.

Az európai államok többsége más álláspontot képvisel, mint a brüsszeli apparátus, amelynek az egyetlen gyógymódja a kialakult súlyos migrációs válságra az, hogy kvóták szerint szét kell osztani a migránsokat – mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 csatornán.

Bakondi György hangsúlyozta: a 27 uniós tagállam közül 9 küldte vissza a brüsszeli központnak azt, hogy hány, kvóták szerint elosztott illegális bevándorlót hajlandó befogadni.

Magyarország sem jelzett vissza, mert nem kívánja végrehajtani ezt a „súlyosan elhibázott döntést” – jelentette ki.

A belbiztonsági főtanácsadó kitért arra, hogy mindeközben a határőrizetet jelentősen megszigorították Németországban, Dániában, Lengyelországban, Ausztriában, Szlovákiában, Horvátországban, Szlovéniában, Olaszországban, Spanyolországban, valamint megkezdődött a kitoloncolások határozottabb végrehajtása is.

Hozzátette: a spanyol és az olasz határőrizet szigorítása miatt az Afrikából útnak induló illegális bevándorlók a görög szigetek egy részére érkeznek több ezres nagyságrendben. A görög parlament ezért törvényt fogadott el az érkezők menekültkérelme benyújtásának felfüggesztéséről. Máshol vannak olyan intézkedések, amelyek a családegyesítéseket szigorítják, vagy mellőzik a készpénz adását az illegális bevándorlóknak, hogy ne tudják azt átadni az embercsempészeknek – sorolta.

A szigorítások magyarázata Bakondi György szerint az, hogy a nemzetállamok lakossága érzékeli az illegális bevándorlás negatív hatásait. Megjegyezte, hogy a hatékonyabb határőrizetre Magyarországnak már tíz éve megvalósított javaslata van: a határok szigorúbb őrzése, az illegális bevándorlás megakadályozása, és a menekültkérelem határon kívüli benyújtási lehetősége.

Mindeközben Bakondi György a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában elmondta: egyszerű átlátni, ha bűnözők, ismeretlen identitású fiatal férfiak tömegeit – évi egymillió embert – beszállítanak Európába, abból jó dolog nem lesz.

Bár az illegális bevándorlás támogatói elmondták, hogy micsoda előnyök járnak a bevándorlással, a határon érkezőkkel kapcsolatban azt tapasztalta, hogy „agysebész nem volt köztük”, de az érkezők agresszivitása, szervezettsége, a bűnözők jelenléte mutatta, hogy „ebből baj lesz” – fogalmazott.

tíz éve, 2015. július 13-án kezdődött el a magyar déli határzár építése, amely azóta is fontos eleme a nemzeti migrációs védelemnek, ugyanakkor folyamatosan éles kritikák kereszttüzében áll az Európai Unió részéről – írja a Mandiner.

A 2015-ben kezdődő határzár-építés máig az egyik legmarkánsabb szimbóluma annak, hogyan válaszolt Magyarország a 2015 tavaszán kialakult, drámaivá fokozódó migrációs válságra. A kormány akkor nemzeti konzultációt indított a kérdésről, és már júniusban tájékoztató kampányt is indított a lakosság bevonásával.

Orbán Viktor miniszterelnök 2015. június 12-én jelentette be: a fizikai határzár lehetősége is napirenden van. Öt nappal később a kormány már lépett is, és lezárta a magyar–szerb zöldhatárt, az illegális bevándorlókat pedig a legális belépési pontokhoz terelték át.

Villámgyors kivitelezés katonákkal és közmunkásokkal

A kormány 2015. július 13-án utasította Pintér Sándor belügyminisztert, hogy egy hét alatt készítse elő a 175 kilométeres szakaszra tervezett, ideiglenes, négy méter magas kerítés kivitelezését. A határzár építését még aznap meg is kezdték. Bár az eredeti határidő november 30-a volt, a miniszterelnök július végén a Bálványosi Szabadegyetemen bejelentette: az akadályrendszert augusztus 31-ig befejezik – írta a Mandiner.

A honvédség 3800 fős állományát közmunkásokkal egészítették ki a gyors kivitelezés érdekében. A magyar–szerb szakaszon végül két nappal a kitűzött határidő előtt készült el a műszaki zár, míg a horvát határon október 15-re fejeződtek be a munkálatok.

EU-ellenállás és kritikák kereszttüzében

A Mandiner emlékeztet: a magyar határzár már a kezdetektől szálka volt az Európai Unió szemében. Az Európai Bizottság sem akkor, sem azóta nem nyújtott pénzügyi támogatást az építéshez, miközben vezetői, köztük Ursula von der Leyen, valamint elődje, Jean-Claude Juncker is elutasították az intézkedést.

Az Európai Parlament többségi véleménye szerint a határzár szembe megy az uniós szellemiséggel, több tagállami diplomácia, elsősorban Románia, de más országok is élesen bírálták a tagállamok közti fizikai elzárást.

Továbbra is jelentős a migrációs nyomás

A rendőrségi statisztikák szerint bár 2015 óta csökkentek az illegális határátlépések, a jelenség még mindig komoly kihívást jelent. Az Origo cikke szerint 2020-ban 150 977 esetben intézkedtek a hatóságok, 2022-ben ez 385 965-re nőtt, majd 2023-ban 281 166-ra csökkent. 2024-ben is közel 90 ezer esetről számolt be az ORFK.

A valódi menekültek száma ugyanakkor marginális: 2023-ban mindössze 31, 2024-ben 29 menedékkérelem érkezett. Fontos, hogy a számok nem személyeket, hanem eseteket jelölnek, tehát egy-egy személy többször is szerepelhet a visszatartottak között.

Kapcsolódó bűncselekmények és terheltség

A Mandiner adatai szerint az illegális migrációhoz kapcsolódó bűncselekmények száma is magas: 2022-ben 70 295 esetet regisztráltak, 2023-ban 65 795-öt, 2024-ben pedig 36 353-at.

A déli határzár tíz éve fontos szerepet játszik Magyarország migrációs politikájában, és ahogy a Mandiner írja: a magyar kormány eltökélten fenntartja azt a rendszert, amely képes kezelni a folyamatos migrációs nyomást – függetlenül attól, hogy az Európai Unió vezetői és intézményei mindmáig vitatják létjogosultságát.