Brüsszel az ukrán oligarchákat támogatja az uniós gazdák helyett. Magyarország vezetésével szerveződik az ellenállás

Brüsszel az ukrán oligarchákat támogatja az uniós gazdák helyett. Kiderült, hogy az Európai Unió és Ukrajna között létrejött elvi megállapodás az ukrán mezőgazdasági termékek európai importjának szabályozására rendkívüli hátrányokkal jár a magyar gazdák számára. Erről Nagy István agrárminiszter beszélt hétfőn Brüsszelben, s hozzátette, ezt nem hagyhattuk, nem hagyjuk és nem is fogjuk hagyni.

Brüsszel jóváhagyásával többszörösére nőne az ukrán mezőgazdasági termékek beszállítása Európába

Nagy István elmondta: az elmúlt héten megalakult 5 határmenti ország koalíciója, és Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Románia, Bulgária közösen kíván fellépni egy különmegállapodás érdekében. Az EU és Ukrajna közti elvi egyezményt elfogadhatatlannak nevezte, mivel az ígért 10-25 százalékos növekedés helyett többszörösére növeli az ukrán áruk beáramlását. Példaként említette, hogy 

• a méz behozatala hatszorosára,
•  a baromfié 90 ezerről 120 ezer tonnára, a tojásé 6 ezerről 18 ezer tonnára, 

míg a búzáé 1 millióról 1,3 millió tonnára nőhet. 

A kukorica esetében teljes liberalizáció érvényesül, az vámmentesen korlátlanul jöhet az EU-ba Ukrajnából. A miniszter szerint ez elfogadhatatlan, ezért a koalíció kérte: legyen lehetőség egyedi védintézkedésekre, például az ukrán termékek árát ne lehessen az uniós önköltség alá vinni.

Ukrajnába hatalmas pénzügyi csoportok befolyása alatt van a 10 legnagyobb agrárcég

A EU-Ukrajna közti elvi egyezményt korábban az ukrán mezőgazdasági miniszter nagyon elégedetten nyugtázta, hiszen az előrevetíti, hogy az ukrán élelmiszeripar tarolni fog az EU-ban. Ez már csak azért is lehetséges, mert a közismerten kiváló termelési adottságokkal rendelkező Ukrajnába hatalmas pénzügyi csoportok befolyása alatt van a 10 legnagyobb agrárcég.
A nagy mezőgazdasági vállalkozások által ellenőrzött teljes földterület több mint kilencmillió hektár, ami meghaladja Ukrajna szántóterületének 28 százalékát. A legnagyobb földbirtokok ukrán oligarchák és külföldi érdekeltségek, európai, észak-amerikai, valamint Szaúd-Arábia befektetési alapok keveréke. Ezek a cégek holdingtársaságok, és működésüket általában leányvállalatokon keresztül végzik. Az Open Democracy egyik jelentéséből az is kiderült, hogy tíz magánvállalat ellenőrzi az ukrán mezőgazdasági piac 71 százalékát.  A felvásárlások mögött sokszor egy nagyon erős lobbi jelent meg, melynek célja a GMO használatának teljes legalizálása Ukrajnában.

Brüsszel falaz Kijevnek. Az EU vezetői szintjén szigorú tabu tiltja Ukrajna kritikáját, holott tudnak a mindent átszövő korrupcióról, az emberi jogok rendszerszintű megsértéséről, politikai üldöztetésről. Brüsszel mégis erővel tolná be Ukrajnát az unióba. Ukrajna uniós csatlakozásáról a magyarok 95 százaléka a Voks 2025-ön nemet mondott. Legutóbb Friedrich Merz német kancellár is kétségbe vonta Ukrajna gyors uniós csatlakozásának lehetőségét, és egyre többen látják, hogy a Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen állításával szemben Ukrajna egyáltalán nem teljesíti az uniós csatlakozás legfontosabb feltételeit. Kedden tüntetni kezdtek Kijevben Zelenszkij ellen, mert korlátozza a korrupció ellenes szervezetek függetlenségét.

Brüsszel falaz Kijevnek, s ezzel maga is cinkos lesz az ukrajnai jogsértésekben

Már a józanul gondolkodó ukránok is elmondják, ha Ukrajnának nem lesz normális Gazdasági Biztonsági Hivatala, független igazságszolgáltatási rendszere, független bűnüldözési szervezete, akkor Ukrajna nem fog csatlakozni az Európai Unióhoz. És a probléma egyáltalán nem Magyarország miatt van, hanem sok más ország számára lesz fontos, amelyek nem fogják megengedni Ukrajna további elmozdulását a tagság felé, és még inkább az EU-ba való belépését – idézi Mihajlo Zsernakovot, a DEJURE alapítvány ügyvezető igazgatóját az Evropejszkaja Pravda. Zsernakov szerint a potenciális külföldi befektetők évről évre Ukrajna jogállamiságának állapotát nevezik a befektetések első számú akadályának.

Megfélemlítik a korrupció ellen fellépő aktivistákat

A Tagesscau arról ír, hogy civil szervezetek Zelenszkij környezetét bírálják, mert megfélemlítik a korrupció ellen fellépő aktivistákat. A lap példaként említi, hogy  Vitalij Sabunyin évek óta küzd a korrupció ellen Ukrajnában, és most előzetes bírósági végzés nélkül tartottak nála házkutatást. Darija Kalenjuk szerint - aki Sabunyinnal  közösen megalapította a Korrupció Elleni Küzdelem Központját - mindez szándékos megfélemlítési kísérlet.

Az ügyben kilencven nem kormányzati szervezet nyílt levelet intézett Zelenszkij elnökhöz. Azt követelik, hogy az igazságszolgáltatást ne használják fel politikai célokra. 
A felháborodás azért is nagy, mert a Zelenszkij ellen felhozott vádak egyre gyűlnek. Az Országos Korrupcióellenes Hivatal (NABU) meggyanúsította Zelenszkij közeli bizalmasát, Olekszij Csernisev volt minisztert. Ezután Zelenszkij egyszerűen feloszlatta a minisztériumot, így eltávolította Csernishevet a tűzvonalból. Most az Állambiztonsági Szolgálat (SZBU) legalább 70 házkutatást hajtott végre az Országos Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vezetőinél, miközben az ügynökség 15 vezetőjét őrizetbe vették. A razziára reagálva a NABU közölte: a titkosszolgálat akciója egyértelműen túlkapás volt, mivel az túlmutat az állambiztonsági kérdéseken. 

Az emberi jogok rendszerszintű megsértése zajlik Ukrajnában

És azt, hogy Brüsszel falaz Kijevnek, mi sem bizonyítja jobban, mint a Kárpátalján kényszersorozott Sebestyén József esete. Az óriási felháborodást keltő történet sajnos nem egyedi eset. Dmitro Lubinec, a Verhovna Rada emberi jogi biztosa már korábban sürgős intézkedéseket kért a kényszersorozások, az emberi jogok rendszerszintű megsértése miatt - számolt be az ombudsman jelentéséről az UNN. Lubinec kijelentette, hogy az ukrán toborzóirodák (TCC) alkalmazottai tömegesen megsértik az emberi jogokat, beleértve a fizikai erőszakot, az ügyvédhez való hozzáférés megtagadását és a dokumentumok erőszakos aláírását, és sürgős intézkedéseket sürgetett.
Orbán Viktor magyar-ukrán besorozott Sebestyén József haláláról azt mondta, „Brüsszel még mindig hallgat az agyonveréssel” kapcsolatban, márpedig aki hallgat, az cinkossá, vagyis bűntárssá válik."

Az Európai Unió hétéves költségvetés-tervezete egy minden elemében ukránbarát költségvetés, melyben az agrártámogatásból vesznek el jelentős összeget, a gazdák pénzét pedig Ukrajnába viszik. A költségvetés szerint egyedül Ukrajna kapna több pénzt, a tagállamok kevesebbet. A teljes uniós költségvetés 20 százalékát Ukrajnának adják, a 10 százaléka pedig hiteltörlesztésre megy – derül ki az uniós büdzsé részleteit tartalmazó, a hirado.hu birtokába került háttéranyagból.

Az adatok szerint a a 2028-2034-es hétéves időszakra érvényes költségvetés főösszege mintegy kétezermilliárd euró, amely nominálisan minden eddiginél magasabb, az uniós össztermék 1,26 százaléka, ám ezt a növekményt szinte teljes egészében felemészti a Next Generation EU (uniós helyreállítási alap, NGEU) visszafizetése, ami az össztermék 0,11 százalékát teszi ki. Az összegek pedig folyóáron értendők, vagyis reálértéken a költségvetés valójában kisebb, mint az előző volt.

Szinte mindent Ukrajna kapna

A lapunk birtokába jutott háttéranyag alapján az Európai Versenyképességi Alap védelmi és világűrrel kapcsolatos kerete 131 milliárd eurót különít el, ami az előző többéves pénzügyi keret ötszöröse. A jelenlegi elosztási arányokat figyelembe véve ennek 20 százaléka Ukrajnához kerülne. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz katonai mobilitási ága megtízszereződik. A katonai vonatkozású műveletek támogatását az Európai Békekeret fedezi, aminek kerete 17 milliárd euróról 30,5 milliárd euróra nő, a jelen állást szerint ennek is túlnyomó részét Ukrajna kapná. A 200 milliárd eurós Globális Európa Eszköz lehetővé teszi az uniós költségvetés számára, hogy növelje a tagjelölt országoknak nyújtott támogatást, ennek legnagyobb kedvezményezettje Ukrajna lesz.

Emellett kizárólag Ukrajna számára külön 100 milliárd euró állna rendelkezésre a többéves pénzügyi kereten (MFF) felül az unió további eladósításával.

Ez jelen állás szerint támogatás lenne, ezen túlmenően még több százmilliárd eurónyi hitelkeret hozható létre Ukrajnának.

Drasztikusan csökkenne az agrártámogatások szintje

A költségvetési tervben az egységes tervbe integrált agrártámogatások szintje drasztikusan, 386 milliárd euróról 300 milliárdra csökkenne. Ez alapján veszélybe kerülhet az EU élelmiszer-biztonsága, emellett a vidéki életforma is, feláldozva az egyre több kihívással (klímaváltozás, alapanyagárak) küzdő gazdákat. A háttéranyag szerint ezzel az ukrán mezőgazdasági túltermelésnek akarnak piacot biztosítani.

Tovább folytatódna az EU eladósítása

Az Európai Bizottság új célzott válságkezelési mechanizmust javasol, amely csaknem 400 milliárd euró összegű hitelt nyújt a tagállamoknak, amelyet az Európai Uniót sújtó súlyos válságok esetén kellene aktiválni. Ez eddig nem hitelalapú konstrukció volt.

A migrációs paktum finanszírozására bőven jutna pénz a büdzsében

Ezenkívül 34 milliárd eurót különítenek el belügyi célokra, ami megháromszorozza az előző többéves pénzügyi keretben nyújtott finanszírozást. Ennek jelentős része a migrációs és menekültügyi paktum végrehajtását szolgálja.

A brüsszeli bürokráciát is jelentősen növelnék

Miközben a gazdáktól és a felzárkóztatandó régiókban élőktől, minden negyedik európaitól megvonná a támogatások jelentős részét a tervezet, addig több mint 2500 új alkalmazottal bővítenék a brüsszeli bürokráciát.

Tagállami adóztatási jogköröket vonnának el, az uniós nagyvállalatok versenyképességét pedig csökkentenék

Az anyag szerint a közös uniós adósság, az NGEU-hitelek megnövekedett törlesztése miatt is az EU a nettó befizető tagállamok nyomására a bevételi oldal növelését tervezi, melyhez öt új saját forrásra tesznek javaslatot, ezektől mintegy évi 60 milliárd euró bevételt remélnek. A javaslatok elvonják a tagállamok adóztatási jogkörét (dohánytermék adó), növelik az érintett termékek árát (ETS1, CBAM), valamint csökkentik az uniós nagyvállalatok versenyképességét (Európai Vállalati Erőforrás). A vámbeszedési költség megtérítésének 25 százalékról 10 százalékra csökkentése a tagállami költségvetésektől vonna el forrásokat.

A napvilágra került tervezett hétéves uniós költségvetés számaiból mindenki számára világossá válik, hogy annak Ukrajna a szinte egyedüli nyertese, a háborús ország előcsatlakozási és újjáépítési támogatásra 100 milliárd eurót kapna, ezenfelül pedig az uniós hosszú távú költségvetés vagy többéves pénzügyi kereten (MFF) belül is kaphat előre nem allokált forrásokat humanitárius segítségnyújtás keretében és határ menti együttműködésekre elsősorban a Globális Európa Eszközből, továbbá az MFF-en kívül a 150 milliárd eurós SAFE védelmi ipari hiteleszközből, illetve az Európai Békekeretből egyaránt részesülhet – derült ki a hirado.hu birtokába került tervezetből.

Brüsszelt meg kell állítani! – figyelmeztetett a közösségi oldalra feltöltött videójában a miniszterelnök.

„Megtárgyaltuk a brüsszeli javaslatot, ez egy 7 évre vonatkozó költségvetési javaslat. Ez úgy összegezhető, hogy ez egy ukránbarát költségvetési javaslat, a célja pedig világos, mint a nap,

Ukrajnába akarják vinni az európai emberek pénzét”

– mondja a kormányfő a videóban. Hozzátette: „Ez a brüsszeli javaslat még tárgyalási alapnak is gyenge, azt javasoljuk, vonják vissza, és készítsenek egy olyat, ami nem Zelenszkij és Ukrajna érdekeit, hanem az európai emberek és az európai gazdák érdekeit szolgálja. Brüsszelt meg kell állítani!” – zárta gondolatait Orbán Viktor.

Gulyás Gergely a tegnapi kormányinfó elején elmondta, hogy a kormány tájékoztatást kapott az illetékes miniszterektől az Európai Bizottság költségvetési tervezetéről. Hozzátette, hogy nagy változásokra nem számít a kormány a hétéves uniós tervezettel kapcsolatban, amelyet ukránbarát költségvetésként értékelt, és ami álláspontja szerint Magyarország számára elfogadhatatlan. Mint mondta, a kormány hosszú tárgyalásokra számít a költségvetést illetően.

Gulyás Gergely kiemelte: a költségvetés-tervezetben címzetten 88 milliárd euró jut Ukrajnának és még 190 milliárd uniós csatlakozásra, és mivel a következő hét évben az Európai Bizottság csak Ukrajna csatlakozásával számol, a tervezetben 190 plusz 88 milliárd euró áll Ukrajna rendelkezésére. Ez körülbelül a költségvetés egynegyede. A miniszter hozzátette: a pénzt a kohéziós és a Közép- és Dél-Európa számára is legfontosabb agrártámogatásoktól veszik el, ezért a kormány egyetért a magyar és az európai gazdák fellépésével. Az is elhangzott, hogy Brüsszel 2500 fővel növelné a létszámát, és a fizetéseket is megemelik.

Gulyás Gergely egyúttal minden magyar politikai erőt arra szólított fel, hogy ítélje el az Európai Bizottság költségvetés-tervezetét, mert, mint fogalmazott, aki ebben a formában ezt a költségvetést támogatja, annak Ukrajna fontosabb, mint Magyarország. A Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy véli, a tervezet jelen formájában elfogadhatatlan, ezért Magyarország ezt alapos változtatások nélkül nem tudja támogatni. Megjegyezte továbbá, hogy a költségvetési tervezetet csak egyhangúlag lehet elfogadni.

Szeptember elsejével indulhat a kedvezményes lakáshitelprogram

Gulyás Gergely elmondta, hogy a kormányülésen szóba került az Otthon Start program is, amelynek fogadtatása elmondása szerint pozitív volt. A kabinet emellett tárgyalt a bankszövetséggel is a részletekről.

Egyúttal bejelentette, hogy a 3 százalékos kedvezményes hitel szeptember 1-től válik felvehetővé, míg a végleges szabályozás augusztus 1-jére készül el.

Gulyás Gergely elmondta, a kormány úgy gondolja, hogy mindenkinek jár az első otthon, így véleménye szerint a program valódi segítséget nyújthat az érintetteknek, mert a hitel 3 százalékos kamattal érhető el. A konstrukcióhoz 10 százalékos önerő szükséges, és ha a támogatott fél tulajdonrésze nem haladta meg az 50 százalékot más ingatlan esetében, akkor az illető nem esik ki a programból. Az is elhangzott, hogy a kormány időkorlát nélkül hirdeti meg az Otthon Start programot, megjegyezte, hogy lakások esetében 100 millió, míg családi házaknál 150 millió forintos értékhatárig lehetséges a vásárlás.

A miniszter szerint nem érett uniós tagságra az az ország, ahol a kényszersorozottakat halálra verik

A kormány meghallgatott egy tájékoztatást az ukrajnai helyzetről is. Mint mondta, a kormány véleménye az, hogy a kényszersorozás, emberek erőszakkal a frontra kényszerítése elfogadhatatlan, így egy olyan ország, ahol kényszersorozás keretében valakit halálra vernek, biztos, hogy nem érett arra, hogy az Európai Unió tagja legyen.

Gulyás Gergely elmondta, a kormány elfogadhatatlannak tartja a kényszersorozást, megjegyezve, hogy még senki sem sorakozott fel Magyarország álláspontjához a kérdésben. „Azért is vagyunk megdöbbenve, mert az a magyar ember, aki az életét vesztette, nemcsak ukrán állampolgár volt, hanem magyar állampolgár is, tehát európai uniós állampolgárról beszélünk”  – jelentette ki Gulyás Gergely. A miniszter ezzel összefüggésben arról is beszélt, hogy Magyarország ezért is javasolta, hogy akik Sebestyén József meggyilkolásában közreműködtek, vagy ezért felelősséget viselnek, kerüljenek uniós szankciós listára. Gulyás Gergely elmondta, nem egyedi problémáról van szó, ez szerinte látható az Európa Tanács emberi jogi biztosának korábbi, az ukrán kényszersorozási gyakorlatot elítélő jelentéséből is. „Azt várjuk, hogy az EU foglaljon hivatalosan állást, ezt írásban is kezdeményeztük. Ha ezt nem teszi meg az EU, akkor Magyarország saját hatáskörben fogja megtenni” – fogalmazott a tárcavezető.