Az Európai Unió újabb 2,3 milliárd eurót ad Ukrajnának

Az Európai Unió megerősíti rendíthetetlen elkötelezettségét Ukrajna uniós jövője és hosszú távú újjáépítése iránt, amelynek érdekében 2,3 milliárd eurót mozgósít az ország újjáépítésére – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Rómában az Ukrajna újjáépítéséről tartott nemzetközi konferencián elmondott beszédében csütörtökön.

A közösségi oldalán is megosztott beszédében Ursula von der Leyen hangsúlyozta:

Európa Ukrajna legerősebb partnere, legnagyobb finanszírozója és kulcsfontosságú befektetője.

Az EU 2,3 milliárd euró értékű megállapodással akár 10 milliárd euró értékű beruházást szeretne felszabadítani otthonok újjáépítésére, kórházak újranyitására, vállalkozások újjáélesztésére és az energiaellátás biztosítására. Mindehhez az EU külön alapot hoz létre a magántőke mozgósítására – közölte.

Az Európai Unió a háború kezdete óta közel 165 milliárd euró támogatást nyújtott Ukrajnának. Az EU az Ukrajna működéséhez idén szükséges külső finanszírozás 84 százalékát fedezi azáltal, hogy egymilliárd eurós makroszintű pénzügyi támogatást, valamint több mint 3 milliárd eurós kifizetést biztosít az országnak az úgynevezett Ukrajna Keretből – közölte.

„Örömmel jelentem be egy új európai alap létrehozását is, mely a világ legnagyobb tőkealapját jelenti Ukrajna újjáépítésének támogatására” – fogalmazott von der Leyen, majd hozzátette: az alap forrásai beruházásokat indítanak majd be az energia, a közlekedés, a kritikus nyersanyagok és a kettős felhasználású – katonai mellett polgári célú – iparágak területén. Az Európai Unió biztosítja, hogy Ukrajna 2028-ig és az után is támogatásban részesüljön, amikor az új európai költségvetés hatályba lép – húzta alá.

„Elhatározásunk és támogatásunk rendíthetetlen.

Mindig Ukrajna oldalán leszünk, ameddig csak kell. Most minden eddiginél jobban számíthat Ukrajna Európára.

Szolidaritásunk minden területen folytatódik, katonai, pénzügyi és politikai segítségnyújtása által” – fogalmazott.

Közölte: mivel az Oroszország indította fegyverkezési verseny az erőforrások és a védelmi rendszerek, valamint az értékek háborúja is, továbbra is szükséges befektetni Ukrajna védelmi és technológiai képességébe. Az EU biztosítja a szükséges erőforrásokat és a költségvetési mozgásteret a katonai kapacitás növeléséhez – húzta alá.

Az, hogy a tagállamok közvetlenül ukrajnai gyártószalagokról szerezhetik be a szükséges, kiváló minőségű és olcsó katonai eszközöket, lehetőséget jelent Ukrajna védelmi ipari bázisának megerősítésére – mondta.

Von der Leyen kijelentette: Ukrajna készen áll arra, hogy megtegye a következő lépést az uniós integráció útján. A háború ellenére Kijev reformot reform után hajt végre az uniós csatlakozás érdekében, most az Európai Unión a sor, hogy megtegye a szükséges lépéseket. A csatlakozási folyamat érdemeken alapul, és Ukrajna megérdemli, hogy továbblépjen az integráció útján. Ukrajna jövője Európa – tette hozzá beszédében az uniós bizottság elnöke.

António Costa, a tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke a konferencián elmondott beszédében hangsúlyozta: az EU továbbra is ki fog állni Ukrajna mellett az igazságos és tartós béke biztosítása érdekében. Szankciókkal fokozza az Oroszországra nehezedő nyomást, megerősíti Ukrajna védelmét, és minden rendelkezésünkre álló diplomáciai eszközt alkalmaz az európai béke helyreállítására – húzta alá.

Ukrajna háború utáni újjáépítésével kapcsolatban azt mondta: Oroszországot felelősségre kell vonni az általa okozott pusztításért, és viselnie szükséges a vonatkozó költségeket.

Az ország uniós csatlakozásával összefüggésben Costa kijelentette: a bővítés az EU stratégiai és geopolitikai beruházása a békébe, a biztonságba és a jólétbe. Ukrajna számára a csatlakozás a demokratikus értékek, a jogállamiság, a jó kormányzás, valamint a békés, stabil jövő iránti elkötelezettséget jelenti – mondta.

„Ukrajna jövője az Európai Unióban van. Ukrajna csatlakozási folyamata folytatódik, a következő lépéseket az érdemek, a lendület és a kölcsönös elkötelezettség vezérlik” – tette hozzá az Ukrajna újjáépítéséről tartott nemzetközi konferencián elmondott beszédében az Európai Tanács elnöke.

A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő intézet legfrissebb jelentése szerint Ukrajna fizetésképtelen, az országban emelkedik az infláció, a gazdasági és kormányzati stabilitás viszont romlik. A jelentés kiemeli, hogy Ukrajna újjáépítési költségei várhatóan rendkívül magasak lesznek, továbbá az ukrán korrupció súlyosságát is hangsúlyozza – olvasható a Magyar Nemzet online oldalán.

A cikk szerint a Fitch Ratings megerősítette Ukrajna adósbesorolását „korlátozott csőd” szinten, ami gyakorlatilag fizetésképtelen állapotot jelent, a hosszú távú külső adósságait nem tudja teljesíteni az ország. A hitelminősítő cég előrejelzése szerint az ukrán költségvetési hiány 2025-ben a GDP 19,3 százalékára emelkedik. A háború esetleges befejezése után továbbra is magasak lesznek az ország kiadásai, mivel Ukrajna valószínűleg megtartja nagy létszámú haderejét – írták jelentésükben, megemlítve, hogy a Nemzetközi Valutaalap már a 2026-os és 2027-es költségvetési hiánnyal is tervez. A finanszírozás bizonytalansága 2026-ra és az azt követő évekre jelentős – hangsúlyozta előrejelzésében a Fitch, amely a Magyar Nemzet cikke szerint arra számít, hogy a folyó fizetési mérleg hiánya 2025-ben a GDP 14,5 százalékára nő, a belföldi hitelfelvétel pedig 2026-ban növekedni fog.

Az infláció a Fitch szerint 2025-ben szintén emelkedik, átlagosan 12,3 százalék lesz. A negyedik kár- és szükségletfelmérés szerint Ukrajna újjáépítési igényei a következő évtizedben 524 milliárd dollárra rúgnak, ami körülbelül 2,8-szerese Ukrajna 2024-es nominális GDP-jének

– emelte ki a jelentés.

A hitelminősítő prognózisa szerint a nettó külföldi finanszírozás is rendkívüli mértékben nő, várhatóan eléri az 55 milliárd dollárt, szemben a 2022–2024 közötti évi átlagos 25 milliárddal. Részben ennek tükrében a Fitch 2,9 százalékról 2,5 százalékra módosította 2025-ös növekedési előrejelzését. Az indoklásban a tartósan szűk munkaerőpiac, a gázinfrastruktúra elleni támadások okozta károk és a Pokrovszk bánya háborús okokból történő bezárása szerepel – olvasható a cikkben. A jelentés megemlíti azt is, a Fitch vélekedése szerint az Egyesült Államok és Ukrajna közötti, az ásványi anyagokról szóló megállapodás ugyan enyhítette a diplomáciai feszültségeket, de a lehetséges gazdasági előnyök továbbra is nagyon bizonytalanok. A hitelminősítő jelentése szerint Ukrajna alacsony, 30,1-es WBGI-besorolással (államkötvény-minősítéssel) rendelkezik. Ez tükrözi az orosz-ukrán konfliktust, a gyenge intézményi kapacitást, a jogállamiság egyenetlen alkalmazását és a magas korrupciós szintet – emelte ki a jelentés.

Ukrajna ESG-relevanciapontszáma mind a politikai stabilitás és jogok, mind a jogállamiság, az intézményi és szabályozási minőség, valamint a korrupció ellenőrzése tekintetében „5”, amely a Fitch pontozási rendszerében a rendkívül releváns, kulcsfontosságú minősítési tényezőt jelzi, vagyis magas kockázatot, és erős figyelmeztetést jelent – írta a Magyar Nemzet, megjegyezve, az ukránok a vonatkozó kormányzási mutatóban 50 százalék alatti százalékos rangsort kaptak, ami szintén negatív hatással van a hitelprofilra.

Mint írták,

Ukrajna az emberi jogok és politikai szabadságjogok terén 4-es ESG-relevanciapontszámot kapott a Fitchtől, amely összességében szintén hozzájárult a negatív minősítéshez.

A Magyar Nemzet cikkében rámutat, a hitelminősítő jelentése az ukrán korrupció súlyosságára is felhívja a figyelmet. A lap ugyanakkor felidézte, Ukrajnában egyre átláthatatlanabbá válik az állami működés, a titkosított szerződések, az elcsalt közbeszerzések és a kétes beszerzések mára a mindennapok részévé váltak.

Év elején a korrupcióellenes hatóságok razziát tartottak Kijevben, ahol bevásárlószatyrokba és dobozokba rejtett dollármilliókat találtak, a gyanúsítottak között magas rangú városházi tisztviselők, bizottsági vezetők és önkormányzati képviselők is voltak.

Az ügyben május elején előzetes letartóztatásba helyezték az ukrán elnöki hivatal korábbi hivatalvezető-helyettesét, Andrij Szmirnovot, akit 100 ezer dolláros kenőpénz elfogadásával gyanúsítanak, és a gyanú szerint illegálisan szerzett vagyonokat próbált legalizálni – olvasható a cikkben.

A Magyar Nemzet megjegyezte, az ügy kapcsán az ukránok is elismerték, hogy 2020 és 2022 között Szmirnov több mint 17 millió hrivnya (426 ezer dollár) értékű vagyont szerzett, miközben hivatalosan csak 1,3 millió hrivnya (32 500 dollár) jövedelmet vallott be.