Adómentességet ígér Zelenszkij a frontra menő katonáknak

Az ukrán állami adóhatóság bejelentette, hogy a katonai szolgálatra mozgósított férfiak mentesülnek az adófizetési kötelezettség alól. Sokan ezt kétségbeesett próbálkozásnak tartják a toborzás megkönnyítésére. Deák Dániel az Origónak adott elemzésében úgy véli, az adómentesség mögött a súlyos emberhiánnyal küzdő hadsereg elkeseredett lépése állhat, miközben a háború sorsát már nem is elsősorban Kijev határozza meg.

Kényszersorozás Ukrajnában Forrás: X

Az ukrán Állami Adóhivatal közlése szerint a katonai szolgálatra behívott férfiak a szolgálat ideje alatt mentesülnek bizonyos adófizetési és bevallási kötelezettségek alól. Sokan ezt úgy értelmezik, Zelenszkij kormánya adómentességet kínálna cserébe azok életéért, akiket a frontra küldenek – írja az Origó.

Zelenszkij egyre többeket toborozna

Ukrajnában továbbra is érvényben van a hadiállapot és az általános mozgósítás. Egyre több brutális toborzási esetről számolnak be: férfiakat az utcáról, buszmegállókból vagy akár az otthonaikból hurcolnak el, hogy kényszersorozással a frontra vigyék őket.

Az ukrán kormány közben kiterjesztette a mozgósítás korhatárát is: immár 18 éves kortól 60 év fölöttig minden hadköteles férfit behívhatnak, miközben a háború emberveszteségei egyre súlyosabbak.

A hatályos szabályozás szerint azok az önfoglalkoztató magánszemélyek, akiket mozgósítanak vagy katonai szerződést kötnek, a szolgálat ideje alatt mentesülnek az adófizetés és a bevallási kötelezettségek alól.

Ezeket a kedvezményeket az Adótörvénykönyv 4505-ІХ számú módosítása rögzíti. A mozgósított egyéni vállalkozóknak nem kell megfizetniük többek között a következő adókat és illetékeket:

• személyi jövedelemadó,
• egységes adó,
• katonai illeték,
• egységes társadalombiztosítási járulék (EGS), ha nincs alkalmazottjuk.

A mentesség automatikusan érvényes az állami nyilvántartásban szereplő adatok alapján – vagyis a mozgósítás, a szerződéskötés vagy a leszerelés dátumától számítva –, de legkorábban 2022. február 24-től – írja az Ekonomicsna Pravda.

Ha a mozgósításról, szerződéskötésről vagy leszerelésről szóló adatok már szerepelnek az egységes állami nyilvántartásban, a vállalkozónak nincs semmi további teendője. Ha viszont ezek az adatok nem találhatók meg benne, akkor kérelmet kell benyújtania az adóhatósághoz, a szükséges igazoló dokumentumok másolatával együtt.

Amennyiben egy egyéni vállalkozót korábban töröltek az egységes adó fizetői nyilvántartásból a befizetések elmaradása miatt, de időközben mozgósították vagy szerződéses katonai szolgálatot teljesít, automatikusan visszakerül a nyilvántartásba. A GNS hozzátette: 

A mozgósítás vagy a szerződés időtartama alatt felhalmozódott büntetéseket és késedelmi kamatokat törlik. Ez a könnyítés a teljes jelentési időszakra érvényes, beleértve azt a hónapot is, amelynek első napját követően a hatóság értesült a mozgósítás tényéről.

A magyar kormány benyújtotta három, a kényszersorozásokat irányító ukrán katonai vezető szankciós listára helyezésére vonatkozó javaslatot az Európai Uniónál, miután a napokban egy magyar ember is áldozatául esett ennek a gyakorlatnak – közölte a tárca tájékoztatása szerunt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten.

A tárcavezető arról számolt be, hogy immár az Európa Tanács által is igazolt tény, hogy Ukrajna utcáin valódi embervadászat zajlik, hiszen a szervezet emberi jogi jelentése is leírja, hogy a kényszersorozások során előfordul, hogy megverik és megkínozzák azokat, akik nem akarnak bevonulni a hadseregbe, akik nem akarnak részt venni az értelmetlen öldöklésben.

„Sajnos az elmúlt hónapokban számos ilyen videó került nyilvánosságra. Sokkoló az, ahogyan az ukrán kényszersorozók bánnak az emberekkel, és legalább ennyire sokkoló az, ahogyan az európai politikai vezetők félrefordítják a fejüket ezen elfogadhatatlan helyzet láttán” – mondta.

„Sajnos ezeknek a kínzásoknak ennek az elfogadhatatlan kényszersorozási gyakorlatnak egy magyar ember is áldozatául esett. Mi azt gondoljuk, hogy a felelősöket fel kell kutatni, a felelősöket meg kell büntetni, és ezt követeljük is” – tette hozzá.

Szijjártó Péter ezután bejelentette, hogy ezért a kormány szerdán benyújtotta a javaslatot, hogy az Európai Unió helyezze szankciós listára mindazokat, akik felelősséget viselnek a magyar ember haláláért.

„Három olyan, az ukrán védelmi minisztérium, illetve a hadsereg vezetésében szolgáló ember felelősségre vonását követeljük, akik a kényszersorozásokat irányítják” – tudatta.

„Ukrajnában embervadászat zajlik az utcákon, ez ma már egy nemzetközileg elismert tény. Emberek halnak meg a kényszersorozásban, egy magyar ember is meghalt, és mi nem fogadjuk el, hogy mindez következmények nélkül maradjon. Ezért az Európai Uniónak szankciós listára kell helyezni mindazokat, akik Ukrajnában felelősséget viselnek ezért a kényszersorozásért” – összegzett.

„Az ukrán fél nem ismeri el, hogy ez megtörtént, mert akkor fel kellene vállalnia több hasonló esetet is, és kiderülne, hogy ez olyan rendszerszintű probléma, amiben Zelenszkijnek súlyos felelőssége van” – hangsúlyozta a kényszersorozás során agyonvert Sebestyén József tragédiájával kapcsolatban a hirado.hu-nak Koskovics Zoltán. Az Alapjogokért Központ geopolitikai elemzője szerint a jogállamnak nem nevezhető Ukrajnában nincsenek meg a civilizált országokra jellemző katonai és ügyészségi hagyományok.

A geopolitikai elemző rámutatott, hogy a nagyon régi, demokratikus és katonai hagyományokkal rendelkező jogállamban, Izraelben is élnek izraeli–magyar kettős állampolgárok, és a fegyveres konfliktusok miatt ott is mozgósítanak.

„A tömeghadseregekben sajnos előfordulhatnak atrocitások, bárhol lehet egy őrült, aki visszaél a hatalmával” – hangsúlyozta.

„Ha ez a szörnyűség Izraelben történt volna, biztosak lehetnénk abban, hogy a felelősöket számonkérik, bíróság elé állítják, és hosszú időre elítélik” – magyarázta Koskovics Zoltán, aki rámutatott, hogy

Ukrajna viszont nem demokratikus ország, nem jogállam.

„Ukrajnában nincsenek meg azok a katonai és ügyészségi hagyományok, amelyek egy civilizált országban természetesnek számítanak” – szögezte le a szakértő, és kiemelte, hogy Izraelben csak ritkán történhetnek ilyen különös kegyetlenséggel elkövetett bűncselekmények, Ukrajnában azonban általánosnak számítanak a szörnyű embertelenségről tanúskodó esetek.

„Ukrajnában sajnos az, ami Sebestyén József honfitársunkkal történt, egész egyszerűen általános, olyan esetről is tudunk, hogy egy 32 éves fiatalember holtan esett össze, miközben a sorozóbiztosok »védelmét« élvezte. Hetente kerülnek elő olyan videók, amelyeken látható, hogy a sorozóbiztosok ütlegelik a hadkötelesnek vélt civileket. Ukrajnában a sorozáskor előforduló fizikai erőszak teljesen általános, rendszerszintű jelenség, amiről a hatóságok tudnak, de igyekeznek ezt eltitkolni, és próbálják a nemzetközi közvéleményt manipulálni. A helyieket már nem tudják becsapni, már szinte nincs is olyan ukrajnai család, amelynek ne vitték volna erőszakkal a frontra valamelyik tagját” – részletezte Koskovics Zoltán, aki szerint a háború három éve alatt az ukrán hadsereg harci állapota és erkölcsi tartása is jelentős mértékben megroppant.

Az elemző kifejtette, hogy azoknak, akik önként vonultak be, hogy megvédjék a hazájukat, a túlnyomó többsége meghalt. Sokan súlyos sebesülésük miatt leszereltek, vagy hadifogságba kerültek, vagy dezertáltak. Így

már csak azokat tudják mozgósítani, akik nem akarnak ebben a háborúban harcolni.

„Azzal fenyegetik a sorozóbiztosokat, hogy ha a kvótájukat nem teljesítik bármi áron, a következő hónapban ők maguk is a fronton találhatják magukat” – magyarázta a szakértő, aki szerint elvárható lenne, hogy társadalmi egység legyen hazánkban ebben a kérdésben, és közösen kellene követelnünk, elérnünk, hogy a világ tudomást szerezzen az Ukrajnában általánossá vált rendszerszintű embertelenségekről.

Felidézte azt is, hogy két évvel ezelőtt egy amerikai újságírót bebörtönöztek és agyonvertek Ukrajnában.

„Ahol ilyen rendszerszintű brutalitás tapasztalható, ott nyilván nem beszélhetünk jogállamról, demokráciáról, civilizációról.

Ilyen országot felvenni az EU-ba, az európai alapelvek szembeköpése”

– fakadt ki Koskovics Zoltán, aki szerint a magyar ellenzék úgy tesz, mintha Sebestyén Józseffel nem történt volna semmi rossz, miközben agyonverték.

A civil jogvédőkről szólva hangsúlyozta, hogy ha valaki még hisz abban, hogy léteznek olyan valós emberjogi szervezetek, amelyek nem a liberális politikai nyomásgyakorlás eszközeiként működnek, annak ideje felébredni, mert nincsenek ilyenek.

Brüsszellel kapcsolatban pedig kifejtette, hogy

az Európai Uniót most olyan emberek irányítják, akiknek nem érdekük észrevenni, mi történik Ukrajnában.

Koskovics Zoltán hangsúlyozta, hogy a tömeges brutalitást, amit a hadkötelesek civilekkel szemben tanúsítanak, nem lenne szabad tolerálni, ám az európai elit mindenáron be akarja szuszakolni Ukrajnát az unióba.

„Persze vannak olyan fórumok, ahol a magyarok elmondhatják a véleményüket. Nyilván a kormány vezető tisztségviselői a történteket jelezni fogják mindenhol. Vannak olyan mechanizmusok az EU-ban és az ENSZ-ben is, amelyek elvileg szankcionálják a súlyos emberjogi sértéseket. Az Európai Unió lenne az a fórum, ahol leginkább ki tudnánk kényszeríteni azt, hogy Ukrajna vállalja a felelősséget, találja meg és büntesse meg a tetteseket” – sorolta az elemző, aki szerint erősödik Ukrajnában a magyarellenesség, ám

Sebestyén József agyonverése nem magyar-, hanem emberellenes tett volt.

„A sorozóbiztosokat nem érdekli, kinek milyen az etnikai háttere. Őket csak az foglalkoztatja, hogy teljesítsék a kvótájukat, nehogy őket küldjék következő hónapban a harctérre, idáig süllyedt az ukrán hadsereg erkölcsi tartása” – részletezte.

„Akkor lehetne igazságügyi mederbe terelni Sebestyén József tragédiáját, és megbüntetni a felelősöket, ha az ukrán fél együttműködne, de nem ismeri el, hogy ez megtörtént, mert akkor el kellene ismerni számos más hasonló esetet és kiderülne, hogy

rendszerszintű problémáról van szó, amelyben Zelenszkij elnöknek nagyon súlyos felelőssége van”

– mutatott rá az elemző.

A Mandiner cikke rémuralomként ír az ukrán területi toborzási és szociális támogatási központ (TCK) kényszersorozási módszereiről, és kiemeli, hogy emberrablással vádolt tisztek, véres incidensek és civil ellenállás jellemzik a háború belföldi frontját. A lap szerint az ukrán elégedetlenségből pedig az oroszok előnyt kovácsolnak; a toborzóirodákat ukrán kérésre dróntámadásokkal veszik célba.

A cikk emlékeztet az ukrán toborzók által agyonvert Sebestyén József tragédiájára, amely a magyarság körében hatalmas felháborodást váltott ki, ráadásul az elmúlt időszakban több hasonló, halállal végződő eset is történt Ukrajnában, ám a belső vizsgálat mégsem tárt fel problémákat.

A Mandineren megjelent írásban egy Sebestyén Józsefnél „szerencsésebb” 40-es évei végén járó férfi esetéről készült videó is látható. Ő fejsérüléssel megúszta az ellene elkövetett erőszakot. Egy másik, szintén az X közösségi portálra felkerült felvételen az látható, amint az ukrajnai Harkiv lakói mentenek ki egy erőszakkal besorozott férfit a TCK „markából”.

A Mandiner cikkében szereplő videó alapján azt írja, hogy miközben az ilyen és ehhez hasonló esetekről az EU, valamint a magyarországi „ukránpárti ellenzék”, Magyar Péterrel az élen mélyen hallgat, ráadásul továbbra is Ukrajna mihamarabbi uniós tagságát sürgetik, Ukrajnában egyfajta polgári ellenállás kezd kibontakozni az ukrán kormánnyal, a kényszertoborzási módszerekkel szemben. A lap azt is felidézi, hogy a magyarországi ellenzék körében rendkívül divatos kifejezés a „polgári ellenállás”, miközben az Orbán-kormány 15 év alatt egyszer sem lépett fel erőszakkal az ellene tüntetőkkel szemben.

Egy szintén közölt videófelvételen spontán, alulról szerveződött civil kezdeményezés tagjai láthatóak, akik mélységes felháborodással, szidalmak záporával fenyegették a toborzótiszteket, majd ennek nyomatékosításaként az egyik tüntető leütötte a TCK tisztjét, aki néhány másodpercre elterült, majd feltápászkodott és filmezni kezdte a tömeget.

Az esetről készült másik videón az látható, ahogy a helyiek letépik a furgon ajtaját és kiszabadítják kényszersorozott honfitársukat. Eközben többen, nem túl udvarias stílusban arra hívják fel a TCK tisztek figyelmét, hogy a háború után el kell számolniuk a cselekedeteikkel.

A Mandiner a cikkben arra is felhívta a figyelmet, hogy a videó tanúsága szerint a toborzókat emberrablóként emlegetik az ukrán emberek, a lakosság felháborodása – amit a háború elhúzódása, a TCK korrupciója és egy erőszakosabb kényszersorozás váltott ki – már egyenesen odáig vezetett, hogy azt kérik az oroszoktól: „mérjenek csapást a toborzók fészkeire”.

Az ukrán TCK-ellenesség mellett a toborzási számokból is látható, hogy Zelenszkij ideje és lehetőségei fogytán vannak – írja a cikkben a Mandiner, amely idézi az oroszpártisággal aligha vádolható Economist brit hírmagazint. Június 19-i cikkük szerint ugyanis Ukrajna havi 27 ezer új katonát toboroz, míg Oroszország esetében ez a szám körülbelül 42 ezer. „És ez nem veszi figyelembe a dezertálók aggasztó számát” – állítja a lap.