A franciák legfőbb ellenfele Oroszország?

A francia vezérkari főnök szerint Moszkva Franciaországot jelölte meg legfőbb ellenfeleként Európában. Thierry Burkhard ennek okát mindenekelőtt abban látja, hogy Párizs támogatja az Oroszország által megtámadott Ukrajnát.

„Ezt (Vlagyimir) Putyin mondta” – hangsúlyozta a tábornok egyik nagyon ritkán tartott sajtótájékoztatóján pénteken Párizsban, amelynek témája a Franciaországot érő fenyegetések voltak. „Ez nem jelenti azt, hogy (az orosz elnok) nem foglalkozik más országokkal” – tette hozzá.

A vezérkari főnök elismerte, hogy

Franciaországot – amely az elrettentő ereje által védett atomhatalom – nem fenyegeti „közvetlen és súlyos támadás az ország területén”, de szerinte Oroszországnak „sok más lehetősége” van hibrid akciókon keresztül, beleértve a dezinformációt, a kibertámadásokat vagy a kémtevékenységet.

Oroszország „kellemetlenkedő hatalomként minden fenyegetést használ”, legyen szó tengeralatti infrastruktúrák szabotálásáról, franciaországi vagy afrikai dezinformációs kampányokról, kémtevékenységekről, vagy akár az űrben végrehajtott „orosz műholdas manőverekről, amelyekkel vagy akadályozzák műholdjaink pályáját, vagy megközelítik őket, hogy megzavarják a tevékenységeiket vagy kémkedjenek utánuk” – mondta a vezérkari főnök.

A tengeri területekkel kapcsolatban Thierry Burkhard utalt az „orosz nukleáris támadó tengeralattjárókra, amelyek rendszeresen behatolnak az Atlanti-óceán északi részébe, majd néha leereszkednek a Földközi-tengerre, nyilvánvalóan olyan területek megfigyelésére törekedve, amelyek fontosak számunkra, de a britek számára is” – jelezte a vezérkari főnök, miután Nagy-Britannia Ukrajna másik nagy támogatója, és Moszkva egyik fő célpontja.

„A levegőben gyakoriak a súrlódások és az interakciók” az orosz repülőgépekkel – hangsúlyozta a vezérkari főnök, kiemelve a Fekete-tengert, „Szíria felett”, a Földközi-tengert, és „időnként elég messze az Atlanti-óceán északi részét”.

Franciaország Mirage 2000-5 típusú vadászrepülőket szállít Ukrajnának, hogy támogassa az Oroszország elleni háborúban – jelentette be Emmanuel Macron francia elnök korábban.

„Pénteken jelentjük be a Mirage 2000-5-ök átadását” Volodimir Zelenszkij ukrán elnök franciaországi látogatása alkalmából – mondta az államfő a két legnézettebb országos tévécsatorna, a kereskedelmi TF1 és az állami France 2 híradóinak adott élő interjújában.

Emmanuel Macron a normandiai partraszállás 80. évfordulója alkalmából 25 állam- és kormányfő részvételével csütörtökön tartott megemlékezés színhelyéről nyilatkozott, ahova többi között az ukrán elnök is meghívást kapott.

A francia elnök elmondta:

a vadászgépek ukrán pilótáit Franciaországban fogják kiképezni még az idén, s Franciaország további 4500 ukrán katona kiképzést is tervezi.

Jelezte, hogy jelenleg egyetlen francia katonai kiképző sem tartózkodik Ukrajnában.

Emmanuel Macron elmondta: Franciaország továbbra is támogatást nyújt Ukrajnának ahhoz, hogy „ellenálljon, de nem akarja a háború eszkalálódását”.

„Mi semmi esetre sem állunk háborúban Oroszországgal és a népével” – fogalmazott. Elmondta, hogy pénteken az ukrán elnökkel „egy új együttműködést” kötnek a vadászgépek átadásáról, de nem pontosította, hány Mirage-ról van szó.

Az Ukrajnába esetlegesen küldendő katonai kiképzők kérdésével kapcsolatban Emmanuel Macron úgy vélte, hogy „nem lehet tabu ebben a témában”.

„Ukrajna szuverén. Nem arról van szó, hogy a harci övezetbe megyünk kiképzésre, de amikor Ukrajna kihívással néz szembe, akkor válaszolnunk kell, ahogy eddig is tettük minden alkalommal” – hangsúlyozta a francia elnök.

Emmanuel Macron megerősítette: beleegyezését adta ahhoz, hogy Ukrajna csapást mérjen Oroszországra azokról a területekről, ahonnan a rakétákat kilövik.

A francia elnök úgy vélte, hogy béke csak akkor lesz, ha „Ukrajna képes ellenállni”.

„A helyzet nehéz” – ismerte el a francia elnök, hozzátéve, hogy az orosz hadsereg „kemény csapásokat” mér a harkivi régióra. „A béke azonban nem lehet Ukrajna kapitulációja” – szögezte le Emmanuel Macron, aki szerint a békének tárgyalások útján kell létrejönnie. Ugyanakkor úgy látta, hogy ennek még nem jött el az ideje.

Az orosz hadsereg 18 rakétát és csaknem 400 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradóra, a fő célpont Kijev volt, a támadásnak halottai és sebesültjei is vannak – közölték katonai és helyhatósági forrásokra hivatkozva ukrán hírügynökségek és hírportálok az MTI szerint.

Kijevet két hullámban újabb nagyszabású, rakétákkal és drónokkal végrehajtott légicsapás érte,

legalább két ember meghalt, és tizenhatan megsebesültek

– jelentette az Unian hírügynökség és az Ukrajinszka Pravda hírportál a helyi hatóságok közleményei alapján. A fővároson kívül a kijevi régió négy járásában is károk keletkeztek, ott egyelőre egy sebesültről tudnak.

A légierő parancsnokságának csütörtök reggeli Telegram-jelentése szerint az orosz hadsereg 6 ballisztikus, 4 aeroballisztikus, valamint 8 szárnyas rakétával és 397 csapásmérő, illetve megtévesztő drónnal támadt ukrajnai célpontokat. A jelentés szerint a légvédelem 14 rakétát lelőtt, 164 drónt tűzerővel semmisített meg, 204 támadóeszközt pedig rádióelektronikai eszközök bevetésével eltérített pályájáról.

33 drón 8 helyszínen célba talált, 23 helyen pedig a légvédelem által megsemmisített támadóeszközök lezuhanó roncsai okoztak károkat. A légicsapás fő célterülete Kijev volt – áll a légierő hivatalos közleményében.

Timur Tkacsenko, a Kijev Városi Katonai Közigazgatás vezetője Telegram-csatornáján azt jelentette, hogy a főváros hat kerületében a támadások következtében lakóépületek, autók, raktárak, irodaépületek rongálódtak meg. Sok helyen felcsaptak a lángok. A lakosságot arra kérik, hogy a füst miatt tartsák zárva az ablakokat.

Vitalij Klicsko polgármester Telegram-csatornáján arról számolt be, hogy Kijev Pogyilszkij kerületében egy találat következtében gyakorlatilag teljesen megsemmisült az alapellátási egészségügyi központ járóbeteg-rendelője. A fővárosi rendőrség felhívta a figyelmet arra, hogy az éjszakai légitámadás miatt 5 főútvonalat lezártak, számos trolibuszjárat útvonala megváltozott.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Telegram-csatornáján az orosz terror egyértelmű fokozódásaként értékelte az újabb tömeges kombinált légicsapást, ezért a szankciók gyorsabb elfogadására és az Oroszországgal szembeni nyomásgyakorlásra szólított fel. „Partnereinknek pedig gyorsabban kell beruházniuk a fegyvergyártásba és a technológiafejlesztésbe” – fogalmazott az ukrán államfő.

Csütörtökön a malajziai Kuala Lumpurban találkozott Marco Rubio amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. A fő téma az ukrajnai háború lehetséges lezárása, valamint az amerikai–orosz kapcsolatok fejlesztése volt.

Donald Trump amerikai elnök az utóbbi időben többször is csalódottságának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy az orosz fél szerinte nem mutat kellő rugalmasságot a háború lezárása érdekében.

Marco Rubio a csütörtöki amerikai–orosz találkozó utáni sajtótájékoztatón is arról beszélt az Euronews szerint, hogy Donald Trump elnök „csalódott és frusztrált amiatt, hogy az orosz fél részéről nem mutatkozott nagyobb rugalmasság” annak érdekében, hogy véget vessenek a háborúnak, és ezt most tolmácsolta is az orosz külügyminiszternek. Ugyanakkor az amerikai külügyminiszter kijelentette: e „csalódottság” ellenére most új ötleteket tárgyaltak meg a háború lezárásával kapcsolatban Lavrovval.

„Az előrelépéshez szükségünk van egy ütemtervre, hogy hogyan lehet lezárni. És megosztottunk néhány elképzelést arról, hogy ez hogyan nézhetne ki” – mondta az 50 perces találkozó után Marco Rubio. Hozzátette azt is, hogy

az orosz fél javaslatára egy új, eltérő megközelítést vitattak meg a háború befejezésének módjáról folytatott tárgyalásokat illetően.

„Nem jellemezném úgy, hogy ez garantálhatja a békét, de ez egy olyan koncepció, amelyet, tudja, visszaviszek az elnöknek” – magyarázta a újságírók előtti Rubio, de további részleteket nem mondott erről.

A Reuters szerint az amerikai külügyminiszter úgy összegezte a találkozót: „Őszinte beszélgetés volt. Fontos volt.”

Az oroszok szerint hamarosan jöhet egy újabb amerikai–orosz külügyi konzultáció

A TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a találkozó után közölte:

Moszkva és Washington hamarosan megegyeznek az amerikai–orosz „kétoldalú kapcsolatok irritáló tényezőiről folytatott konzultációk harmadik fordulójának időpontjáról”.

Ebben a témában eddig két találkozót tartottak Isztambulban: február 27-én, valamint április 10-én ültek össze. A konzultációkon Oroszország küldöttségét Alekszandr Darcsijev washingtoni orosz nagykövet vezette, míg Washington delegációját Sonata Coulter, az európai és eurázsiai ügyekért felelős helyettes államtitkár vezette. A zárt ajtók mögött zajló találkozók közül az első több mint hat órán át, a második pedig öt és fél órán át tartott.

Szergej Rjabkov azt is megjegyezte: mostanáig nem arról volt szó, hogy „lelassulna az Egyesült Államokkal folytatott kétoldalú napirenddel kapcsolatos munkánk, hanem technikai szünetről”.