POLITIK
Esély a békére?
Izrael elfogadta a hatvannapos gázai tűzszünet véglegesítéséhez szükséges feltételeket – közölte Donald Trump amerikai elnök kedden.
Az elnök a Truth Social közösségi médiaoldalán megjelent bejegyzése szerint adminisztrációjának tagjai a gázai helyzetről zajló „hosszú és termékeny” találkozón vettek részt Izrael képviselőivel, aminek eredményeként Izrael beleegyezett a tűzszünet véglegesítéséhez szükséges feltételekbe.
Donald Trump szavai szerint a fegyvernyugvás hatvan napja alatt minden érintett fél a háború lezárásán dolgozik majd.
Közölte: a végleges tűzszüneti javaslatot – az annak életbe lépése érdekében közvetítőként dolgozó – Egyiptom és Katar mutatja majd be.
Az amerikai elnök egyben felszólította a Hamászt, hogy fogadja el a megállapodást, mert ennél jobbra nem számíthat.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök vasárnap nyilvánosan megköszönte Donald Trump amerikai elnök támogatását, miután Trump ismét bírálta az izraeli igazságszolgáltatást, amely szerinte politikai célból indított eljárást Netanjahu ellen.
Netanjahu az X közösségi oldalon reagált Trump nyilatkozatára, ahol azt írta:
„Köszönöm, elnök úr! Együtt tesszük ismét naggyá a Közel-Keletet!”
– utalva Trump korábbi kampányszlogenjére.
Donald Trump a Truth Social platformon közzétett bejegyzésében ismét kiállt az izraeli miniszterelnök mellett. Mint fogalmazott: „Borzasztó, amit Izraelben Bibi Netanjahuval művelnek. Egy háborús hős, és olyan miniszterelnök, aki kiválóan együttműködött az Egyesült Államokkal, különösen az iráni nukleáris fenyegetés visszaszorításában.”
Az amerikai elnök szerint az ellene felhozott vádak – többek között szivarok és ajándéktárgyak elfogadása – jelentéktelenek, és szerinte az eljárás csupán politikai boszorkányüldözés, hasonló ahhoz, amit ő maga is megtapasztalt az Egyesült Államokban.
Trump úgy véli, az ügy negatív hatással lehet a térség biztonságát érintő fontos tárgyalásokra, köztük a Hamásszal és Iránnal folytatott egyeztetésekre. „Ez az igazságszolgáltatás paródiája megzavarhatja a legfontosabb diplomáciai törekvéseket” – írta.
Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok sokat fektetett Izrael biztonságába, és kijelentette: „Nem tűrjük ezt tovább.”
Az elnök felszólította az izraeli ügyészeket, hogy ejtsék a vádakat, mert szerinte Netanjahunak fontosabb feladatai vannak: „Engedjék el Bibit, nagy feladat vár rá!”
A nyilatkozat hátterében az áll, hogy egy izraeli bíróság vasárnap egy héttel elhalasztotta a Netanjahu ellen folyó korrupciós per tárgyalását – számol be róla a Breitbart.
Bár hivatalos indoklás nem utalt Trump bejegyzésére, az időzítés ismét reflektorfénybe helyezte az ügy politikai vetületét.
Az izraeli miniszterelnök és Trump kapcsolata korábban is szoros volt, többek között az Iránnal szembeni fellépés, valamint az Ábrahám-megállapodások tető alá hozása idején.
A mostani nyilatkozatok a konzervatív oldalon egyre erősebb kritikákat tükröznek az igazságszolgáltatás eszközként való használata ellen – nemcsak Izraelben, hanem más nyugati országokban is.
Irán legfőbb síita vallási vezetője, Nászer Makárem Sirázi ajatollah fatvát adott ki Donald Trump amerikai elnök és Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök ellen, Isten ellenségeinek nevezve őket. A vallási rendelet világméretű muszlim összefogást sürget az amerikai és izraeli vezetők megbüntetésére.
Irán egyik legtekintélyesebb síita vallási vezetője, Nasszer Makarem Sirázi nagyajatollah fatvát – azaz vallási rendeletet – adott ki Donald Trump amerikai elnök és Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök ellen – írja az NDTV World. A fatva szerint mindketten Isten ellenségei, és a muszlim világnak egységesen kell fellépnie ellenük.
„Bármely személy vagy rezsim, amely fenyegeti a vezetőt, háborús uszítónak, azaz moharebnek számít” – olvasható a rendeletben, amelyet a Mehr hírügynökség idézett. A mohareb olyan személyre utal, aki harcot folytat Isten ellen.
Az iráni törvények értelmében az ilyen személyeket halál, keresztre feszítés, végtagcsonkítás vagy száműzetés fenyegeti – jelentette a Fox News.
A fatva továbbá kijelenti, hogy „bármilyen együttműködés vagy támogatás az ellenséggel muszlimok vagy iszlám államok részéről tilos. Minden muszlimnak kötelessége, hogy megbánásra kényszerítse ezeket az ellenségeket szavaikért és tetteikért”.
A rendelet kitér arra is, hogy azok a muszlimok, akik a kötelességük teljesítése közben szenvednek veszteséget vagy üldöztetést, Isten útján harcolóként érdemelnek jutalmat.
A vallási ítélet azután született, hogy június 13-án 12 napos háború robbant ki Izrael és Irán között. Izrael támadást indított Irán ellen, amelyben több magas rangú katonai vezető és a nukleáris programhoz kapcsolódó tudós vesztette életét. Válaszul Irán ballisztikus rakétákkal támadott meg izraeli városokat. Izrael a támadásokat azzal indokolta, hogy meg kívánja akadályozni az Iráni Iszlám Köztársaságot atomfegyver előállításában – az erre irányuló törekvést Teherán következetesen tagadja.
A harcok tetőpontjaként az Egyesült Államok az izraeli erőkkel közösen támadást indított három iráni nukleáris létesítmény ellen. Irán erre válaszul rakétákat lőtt ki egy amerikai katonai támaszpontra Katarban.
A fatva, amelyet a legmagasabb rangú síita vallási vezetők adhatnak ki, arra kötelezi a muszlimokat, hogy tegyenek eleget az abban foglaltaknak, akár kormányzati, akár egyéni szinten.
Nem ez az első eset, hogy iráni vallási vezetők ilyen módon szólítanak fel erőszakra, az egyik leghírhedtebb fatvát 1989-ben adták ki Salman Rushdie író ellen, A sátáni versek című regénye miatt. Az akkori rendelet halálra ítélte az írót, ami több támadáshoz vezetett – köztük egy 2023-as késeléses merénylethez, amelyben Rushdie elvesztette az egyik szemét.
Donald Trump kész megszüntetni az Irán elleni szankciókat, ha a teheráni vezetés változtat az Egyesült Államokkal szembeni ellenséges szándékain – az amerikai elnök erről egy vasárnap sugárzott interjúban beszélt.
Trump a Fox News hírtelevízió Sunday Morning Futures című műsorában kijelentette:
„feloldom a szankciókat Iránnal szemben, ha békésen viselkednek, és megmutatják, hogy nem ártanak nekünk többet”.
Az elnök megismételte, hogy az egy héttel korábbi amerikai légicsapással megsemmisítették Irán nukleáris ambícióit. Azzal kapcsolatban, hogy a teheráni rezsim újrakezdheti-e az atomfegyver kifejlesztésére vonatkozó programját, Trump úgy fogalmazott:
„az utolsó dolog, amivel most foglalkozni akarnak, az a nukleáris”, és hozzátette, hogy Irán szerinte „belefáradt” az elmúlt időszak eseményeibe.
Donald Trump közölte, hogy az Egyesült Államokon belül a védelmi minisztérium és a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) is nyomoz a kiszivárogtatott előzetes hírszerzési összefoglaló ügyében, ami arról szól, hogy az iráni atomlétesítmények elleni légicsapások csupán korlátozott eredményt hoztak.
A Trump-kormány szerint a kiszivárogtatott minősített, belső felhasználásra szánt előzetes és részleges elemzés alapján számos médium „álhíreket” jelentetett meg,
ugyanis a későbbi hatáselemzések szerint a célzott katonai művelet a szándékolt hatást érte el, és a várt eredményt hozta.
Az elnök országok említése nélkül azt mondta: a közelmúlt eseményeit követően több közel-keleti ország akar részese lenni az Izrael és arab országok közötti megbékélést szolgáló Ábrahám Egyezményeknek.
Ripost hírek
