Zsarnoknak nevezték Kijevben Zelenszkijt

„Bűzlik a zsarnokságtól a Zelenszkij-rezsim” – ezt állítja Kijev polgármestere. Vitalij Klicsko egy interjúban arról beszélt, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök razziákkal és koholt bűnügyekkel fenyegeti a városi tanács működését, mindezt azért, hogy megőrizze elnöki hatalmát. Az oroszok szerint a béketárgyalásokat hátráltatja, hogy Zelenszkijnek lejárt az elnöki mandátuma, emiatt Moszkva már többször jelezte: nem tekintik őt legitim vezetőnek.

A napokban ismét súlyos támadás érte Kijevet: lakóépületeket bombáztak, öt ember életét vesztette. Az ukrán fővárosban egyetlen éjszaka alatt több mint háromszáz drónt indítottak el az oroszok.

„Egy újabb erős támadás, ballisztikus rakéták, drónok, a város több mint tizenöt pontján keletkeztek károk”

– közölte Vitalij Klicsko.

A városvezető rendszeresen tájékoztatja a lakosságot a károkról, ezúttal azonban a nyugati közvélemény előtt is bírálta az ukrán elnököt. A brit The Times-nak adott nyilatkozatában úgy fogalmazott: „A kijevi városi tanács működését razziák, kihallgatások és koholt bűnügyekkel való fenyegetések akadályozzák”, majd hozzátette, hogy „Zelenszkij így akar hatalomban maradni.”

Vitalij Klicsko arról is beszélt, hogy „bűzlik a zsarnokságtól a Zelenszkij-rezsim”,

és azt állította, más polgármestert megfélemlítenek. Ő maga azonban a hírnevére támaszkodva úgy véli, nehéz lesz eltávolítani Kijev éléről.

„A demokratikus elveket és intézményeket a háború álcájával számolják fel Ukrajnában”

– hangsúlyozta.

Egy ukrán képviselő szerint jelentős összegek kerültek Zelenszkijékhez

Nem Vitalij Klicsko az egyetlen ukrán politikus, aki korrupcióval vádolja az elnöki hivatalt. Artem Dmitruk, egy Ukrajnából elmenekült parlamenti képviselő ugyanis azt állította, hogy „az ukrán elnök és köre a háború kitörése óta több mint ötven milliárd dollárt tett zsebre.” A képviselő azt is megjegyezte, hogy az illetékesek bűnbandák védelme alatt működő telefonos központok segítségével csaltak ki pénzt gyanútlan emberektől.

„Sok pénzt kerestek az általuk levédett telefon központokat működtető bűnbandákból, akik a gyanútlan emberektől csalnak ki pénzt. Ez korábban is volt, de Zelenszkij ideje alatt hihetetlen méreteket öltött” – mondta Dmytruk.

Az ügyeket súlyosbítja, hogy maga Volodimir Zelenszkij ismerte el még 2025 februárjában, hogy nem tudnak elszámolni mintegy százmilliárd dollárnyi amerikai katonai támogatással. Az ukrán vezetés a felelősséget igyekszik hárítani, arra hivatkozva, hogy a hadianyag egy része nem is Ukrajnában kötött ki, ezért vizsgálatot sürgettek az ügyek felderítésére.

Ukrajna fővárosa, Kijev nem csupán a háborús fenyegetéssel, hanem egyre látványosabb belpolitikai konfliktussal is szembesül. Vitalij Klicsko polgármester szerint Volodimir Zelenszkij elnök a hadiállapotot kihasználva igyekszik megszerezni a főváros teljes irányítását. Eközben a kijevi városvezetést korrupciós vádak érik, az elnöki hivatal pedig azt is kifogásolja, hogy a főváros két kézzel szórja a pénzt, miközben nincs miből drónokat és fegyvereket venni.

Oroszország vasűrnap hajnalban a háború kezdete óta a legnagyobb légitámadását hajtotta végre Ukrajna ellen – közölte  az ukrán légierő kommunikációs igazgatója.

A tájékoztatás szerint Oroszország összesen 537 légi fegyvert vetett be, köztük 477 felfegyverzett drónt és csali drónt, valamint 60 rakétát. Ezekből 249-et lelőttek, 226-ot pedig elektronikus zavarással hatástalanítottak.

Jurij Ignat, az ukrán légierő kommunikációs vezetője az AP hírügynökségnek elmondta, hogy a támadás – a drónok és különféle rakétatípusok együttes számát tekintve – a legnagyobb méretű volt 2022 februárja, a háború kezdete óta. Elmondása szerint a támadások több régiót érintettek, köztük Nyugat-Ukrajnát is, távol a frontvonalaktól. Az ukrán légierő egy nyugati partnerektől kapott F-16-os harci repülőgépe lezuhant, miután légicélok leküzdése során megsérült. A pilóta életét vesztette.

A herszoni területen egy ember életét vesztette dróntámadásban Olekszandr Prokudin kormányzó tájékoztatása szerint.

Oleh Szinyehubov, a harkivi terület kormányzója arról számolt be, hogy egy ember meghalt egy autót ért dróntalálatban. A cserkaszi területen hat ember, köztük egy gyermek sérült meg a kormányzó közlése szerint.

A lvivi területen nagy tűz ütött ki egy drohobicsi ipari létesítményben egy dróntámadás után, és ez a város egyes részein áramkimaradást okozott.

Oroszország dróncsapást mért a dél-ukrajnai Odessza városára, a támadás következtében az eddigi adatok szerint két ember vesztette életét és 17-en sérültek meg, köztük három gyerek – közölte Oleh Kiper, a megye kormányzója.

Oleh Kiper megyei kormányzó szerint az Odessza vároát ért támadás miatt ketten életüket veszítették, a sérültek közül hárman súlyos állapotban vannak. A déli Herszon megyei kormányzói hivatal tájékoztatója szerint az orosz erők tüzérségi tüzet nyitottak Bilozerka településre is, ahol egy 47 éves férfi megsebesült. A megyei hatóságok közlése szerint előző nap egy ember halt meg és három szenvedett sérüléseket.

Az ukrán légierő jelentése szerint Oroszország az éjjel 23 Sahíd csapásmérő és különféle típusú megtévesztő drónnal támadta Ukrajna területét, a légvédelem ezek közül 22-őt semlegesített.

Az ukrán vezérkar összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg megközelítette az 1 millió 18 ezret. Pénteken az ukrán erők megsemmisítettek egyéb haditechnikai eszközök mellett négy orosz repülőgépet, egy harckocsit, 35 tüzérségi és egy légvédelmi rendszert, valamint 237 drónt.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) a Telegramon közölte, hogy szombatra virradóan megsemmisítettek három orosz helikoptert és egy Pancir-Sz1 típusú önjáró légvédelmi rendszert az orosz megszállás alatti Krím félszigeten lévő Kirovszke katonai repülőtéren. Az ukrán katonai hírszerzésnél pedig azt közölték az Ukrajinszka Pravda hírportállal, hogy csapásmérő drónokkal támadást hajtottak végre szombaton az oroszországi Brjanszk városában lévő katonai létesítmények ellen. Hozzátették, hogy még folyamatban van a művelet következményeinek felmérése.

Andrij Szibiha külügyminiszter a Fair Play elnevezésű kijevi konferencián, amelyet az Oroszország elleni további szankciók bevezetésének szenteltek, felszólította Ukrajna nyugati partnereit, hogy ne csupán a befagyasztott orosz vagyon kamatait, hanem magukat az eszközöket is használják fel fegyverek vásárlására Ukrajna számára, az ország újjáépítésére, valamint befektetésekre az ukrán védelmi szektorban.

„Eljött az ideje, hogy a kamatok felhasználásáról áttérjünk az eszközök felhasználására, és ezeket az összegeket fegyverek beszerzésére, az ukrán védelembe történő befektetésre, valamint Ukrajna újjáépítésére fordítsuk” – jelentette ki a tárcavezető. Hangsúlyozta, hogy Oroszország egzisztenciális fenyegetést jelent egész Európára és az euroatlanti térségre nézve, ezért határozott és erőteljes döntésekre szólított fel az orosz agresszió megállítása érdekében. „Ahhoz, hogy megállítsuk Oroszországot, rendkívüli és bátor döntéseket kell hoznunk. Ezek alapját az egységünk és a partnereinktől Ukrajnának nyújtott támogatások képezik” – mondta. Szibiha szavai szerint Hágában, a NATO-tagállamok külügyminisztereivel folytatott legutóbbi megbeszélésen azt tapasztalta, hogy „egyre nő a megértés az Oroszországból fakadó fenyegetésekkel kapcsolatban”.

Oroszország kész egy újabb tárgyalási fordulót tartani Ukrajnával, esetleg Isztambulban, bár a tárgyalás helyében és időpontjában még meg kell állapodni – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz államfő Minszkben, újságíróknak nyilatkozva pénteken.

Az orosz elnök szerint

a két fél által a korábbi tárgyalásokon benyújtott javaslatok homlokegyenest ellenkeznek egymással, de reményét fejezte ki, hogy a folytatólagos párbeszéd segít szűkíteni a szakadékot.

Az Eurázsiai Gazdasági Unió csúcstalálkozójának szünetében nyilatkozva Putyin kijelentette, hogy a két fél tárgyalói állandó kapcsolatban vannak. Hozzátette, hogy Oroszország kész visszaadni további 3000 ukrán katona holttestét.

Az elnök arról is beszélt, hogy stabilizálódásnak indultak az Oroszország és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok, és azt mondta, hogy a javulás Donald Trump amerikai elnök erőfeszítéseinek köszönhető.

A Kreml legutóbb másfél hete szólalt meg arról, hogy folytatódhatnak-e a tárgyalások.