Ukrajna megtámadta a tatárokat

Egy ember meghalt, tizenhárom pedig megsebesült, amikor ukrán dróntámadás érte az oroszországi Tatárföldet. Bár a hatóságok szerint a drónokat lelőtték, roncsdarabjaik egy jelabugai üzemre zuhantak, tüzet okozva. A célpont egy Sahíd típusú támadó drónokat gyártó hadiüzem volt, amit az ukrán vezérkar később hivatalosan is megerősített. Az érintett létesítmény az Alabuga gazdasági övezetben működik, és régóta kiemelt célpontja az ukrán hadműveleteknek.

Rusztam Minnihanov, Tatárföld kormányzója arról számolt be vasárnap, hogy Ukrajna drónokat indított az oroszországi régió ellen, amelynek  következtében egy ember meghalt, tizenhárom pedig megsebesült – írja a The Kyiv Independent.

A régióvezető szerint a drónokat sikeresen lelőtték, azonban a roncsok rázuhantak egy üzemre Jelabuga városában, és tüzet okoztak. Minnihanov szerint az incidensben érintett létesítmény egy autógyár, azonban egyes Telegram-csatornák – köztük az Astra – arról számoltak be, hogy egy jól ismert dróngyár volt a célpont, ahol Sahíd típusú harci drónokat gyártanak.

Az ukrán vezérkar később megerősítette a csapás részleteit, többek között azt is, hogy a támadás a Jelabugában található Sahíd típusú drónok gyártása ellen irányult. „Az ellenség drónok gyártására vonatkozó képességeinek csökkentése keretében június 15-én az Ukrán Fegyveres Erők különleges műveleti erőinek egységei a védelmi erők más komponenseivel együttműködve csapást mértek az orosz agresszor hadiipari komplexumának egyik fontos létesítményére” – olvasható a közleményben.

„A célpont egy dróngyártó üzem volt az oroszországi Tatárföldön, Jelabugában. Az orosz megszállók katonai-ipari komplexumának ezt a létesítményét arra használják, hogy csapásmérő drónokat gyártsanak, teszteljenek és indítsanak Ukrajna területére, különösen az energetikai és polgári infrastruktúra ellen. Megerősítést nyert, hogy a lőszerek elérték a célterületet. Az eredmények tisztázása folyamatban van”

– húzták alá.

Minnihanov a támadást követően arról beszélt, hogy „a félelem- és pánikkeltésre tett kísérlet ellenére a köztársaságban minden vállalkozás és létfenntartó létesítmény stabilan működik. A sürgősségi szolgálatok folyamatos készültségben vannak”.

A támadásról készült felvételeket a Telegramon is megosztották. A videón sűrű füst gomolyog a Kijevtől mintegy 1500 kilométerre fekvő város felett. Kijev nem reagált hivatalosan a felvételre, és a The Kyiv Independent sem tudta független forrásból ellenőrizni azok valódiságát.

Az úgynevezett Alabuga különleges gazdasági övezetben található Sahíd támadó és más típusú felderítő drónokat gyártó céget az ukrán erők 2022 óta többször is célba vették már. A gyár évente 6000 Sahíd típusú drónt állít elő, amelyek becslések szerint egyenként 20 ezer dollárba kerülnek.

Ukrajna tavaly kétszer erősítette meg, hogy nagy távolságú drónokkal katonai létesítményeket vett célba Tatárföldön. Legutóbb május 25-én érkezett jelentés arról, hogy ukrán drónok csapást mértek az üzemre.

Közös provokációkat készítenek elő az ukrán és a brit szakszolgálatok Oroszország ellen, ők követték el közösen az orosz vasutak és katonai repülőterek ellen a hónap elején végrehajtott támadásokat is – írta hétfőn kiadott közleményében az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) sajtórészlege.

Az SZVR szerint két forgatókönyv van előkészületben. Az első alapján „orosz” torpedótámadást imitálnának az amerikai haditengerészet egyik hajója ellen. Az ehhez felhasználandó szovjet-orosz gyártmányú torpedókat az orosz kémszolgálat szerint az ukrán fél már átadta a briteknek – írja az MTI.

A leírt terv értelmében a torpedók egy része biztonságos távolságban fog felrobbanni az amerikai hajótól, egy pedig nem lép működésbe, és ezt

Oroszország „rosszindulatú tevékenységének” bizonyítékaként szándékoznak bemutatni a nyilvánosságnak.

Az SZVR által ismertetett másik ukrán–brit forgatókönyv szerint a Moszkva által megvádolt szervek észak-európai „bűntársaikkal” együtt véletlenül halásznának ki a Balti-tengerből orosz gyártmányú horgonyaknákat, amelyeket úgymond a nemzetközi hajózási útvonalak megzavarására telepítettek.

Az SZVR közleménye szerint az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) és a védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnöksége (HUR MO) „a fronton megnövekedett problémák és az ukrán társadalom morális kimerülése miatt” fokozni szándékozik a diverziós és terrortevékenységet Oroszország ellen, európai szakszolgálatokkal együttműködve.

„Az ukrán különleges szervek a legszorosabb együttműködést a brit hírszerző szolgálatokkal alakították ki.”

„A felforgató akciók általában ugyanazon a sémán alapulnak. A műveletek kidolgozásával és operatív biztosításával a brit fél foglalkozik, míg a közvetlen végrehajtók többnyire az SZBU vagy a HUR MO alkalmazottai és ügynökei. Ezt a mechanizmust alkalmazták egyebek között a közelmúltbeli vasúti merényletek megszervezésénél Brjanszk és a Kurszk megyében, valamint a június 1-jei támadásoknál Oroszország légi- és űrerejének repülőterei ellen” – hangzik az SZVR honlapján közzétett szöveg.

Az SZVR információi szerint a „brit–ukrán terrorista tandem” készülő új diverzióinak „fő célja az ukrajnai konfliktus eszkalálása, az orosz–amerikai tárgyalási folyamat megzavarása és a Fehér Ház meggyőzése a Kijevnek nyújtott teljes körű katonai segítség folytatásának szükségességéről”.

Oroszország visszaadta vasárnap Ukrajnának 1200 további elesett katona holttestét, így júniusban Ukrajna összesen több mint 4800 elesett katonája holttestét kapta vissza – közölte a hadifogolycseréért felelős koordinációs szervezet.

Orosz médiumok is beszámoltak az átadásról, amelynek több lépésben történő megvalósításáról a harcoló felek június 2-án egyeztek meg Isztambulban.

A jelentések szerint Oroszország vasárnap egyetlen elesett katonáját sem kapta vissza Ukrajnától.

Moszkva a tervek szerint hatezer holttestet ad át az ukránoknak. Az ukrán testület „ukrán állampolgárokról” beszélt, míg orosz értesülések szerint többségükben katonákról van szó. Közölték, hogy igazságügyi orvos szakértői vizsgálatokat végeznek el a holttesteken.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kétségének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy minden holttest ukrán, de nem hozott fel bizonyítékot arra, hogy a földi maradványok átadása bármi módon jogtalan vagy szabálytalan lett volna.

Ukrajna köszönetét fejezte ki a vöröskeresztnek az átadásban való közreműködésért.

Ukrajna az utóbbi napokban több alkalommal vett át holttesteket, Oroszország pedig több mint húsz holttestet kapott vissza a megállapodás létrejötte óta.

Donald Trump amerikai elnök kétoldalú megbeszéléseket tart a kanadai G7 csúcstalálkozó margóján Volodimir Zelenszkij ukrán, Claudia Sheinbaum mexikói és Mark Carney kanadai vezetőkkel. Trump és Zelenszkij legutóbb áprilisban találkoztak a Vatikánban, ahol a felek az orosz–ukrán háború lehetséges lezárásáról tárgyaltak, és szokatlanul békülékeny hangnemben zárták a megbeszélést.

Donald Trump amerikai elnök a G7 csúcstalálkozó alkalmával több kétoldalú megbeszélést is tervez – jelentette a TASZSZ hírügynökség a Fehér Házra hivatkozva.

Közlésük szerint Trump a kanadai Mark Carney miniszterelnök, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Claudia Sheinbaum mexikói elnök társaságában folytat majd konzultációkat.

A csúcstalálkozó – amelyen az Egyesült Királyság, Németország, Olaszország, Kanada, az Egyesült Államok, Franciaország és Japán vesz részt – vasárnap vette kezdetét. Az összejövetel fő fókusza a kereskedelmi kapcsolatok, az ukrajnai háború eszkalálódása és a különböző geopolitikai feszültségek, mint például az izraeli–iráni konfliktus lesznek.

A G7 ezúttal nem tervez közös zárónyilatkozatot, miután Trumppal korábban ezen a téren is komoly nézeteltérések alakultak ki .

Zelenszkij és Trump utoljára 2025. április 26-án, a Vatikánban, közvetlenül Ferenc pápa temetési szertartása előtt, a Szent Péter-bazilikában találkoztak. Ez volt az első alkalom, hogy a botrányba fulladt februári washingtoni találkozó után ismét személyesen tárgyaltak egymással.

Az ukrán elnöki sajtószolgálat felvételén Volodimir Zelenszkij ukrán (j) és Donald Trump amerikai elnök beszélget a vatikáni Szent Péter-bazilikában Ferenc pápa gyászszertartása idején, 2025. április 26-án. (Fotó: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat)

A megbeszélésen Zelenszkij hangsúlyozta, hogy Putyint csak erős nyomásgyakorlással lehet rávenni a háború leállítására, és ismét az azonnali, „teljes és feltétel nélküli tűzszünet” bevezetését sürgette. Trump a találkozót követően meglepően élesen bírálta Putyint a Kijevet akkor ért nagy erejű légicsapásokért, amely civil áldozatok sokaságát követelte.

A találkozót végül mindkét fél rendkívül pozitívnak értékelte. Zelenszkij „jó megbeszélésnek” nevezte, Trump pedig „nagyon termékenynek”. A találkozó erőteljes üzenet volt az orosz–ukrán háború rendezésének sürgősségéről. Zelenszkij megerősítette, hogy nem hajlandó elismerni a Krím orosz annektálását, Trump pedig – tanúsítván ennek fontosságát – ezt fontos garanciaként kezelte tovább is.