Újra próbálkoznak, gyorsított eljárás az ukrán EU-tagság ügyében

Ukrajnát a lehető leggyorsabban bevennék az EU-ba, sőt már a csatlakozás előtt kedvezmények sorát hagynák jóvá Kijev számára.

 – jelentette ki Kos  uniós biztos, hangsúlyozva az EU bővítésének fontosságát. Ezen kijelentés pedig igazodik Ursula von der Leyen szavaihoz, miszerint 2030 előtt, most már 2029-ra bevennék Ukrajnát az Unióba.

Az Európai Unió bővítési biztosa  korábban kijelentette, hogy 1000, azaz ezer ember dolgozik az uniós bürokráciában azon, hogy Ukrajnát a lehető leggyorsabban, nem felvegyék, hanem bármi áron beerőltessék az unióba.

A biztos szó szerint ez mondta:

Vagyis hajtja, űzi, "pushingolja" az embereit, mind az ezret, a lehető legkülönbözőbb területeken, hogy Ukrajna minél előbb tag lehessen.

A Bizottság nem csak a csatlakozási tárgyalásokra összpontosít, hanem párhuzamosan más területeken is igyekszik felgyorsítani az integrációt. A csatlakozás előtt megnyitnák a belső piacokat.

 – magyarázta Kos.

A biztos kiemelte, hogy a Bizottság a tagállamokkal közösen keresi a módját a csatlakozási eljárások egyszerűsítésének: 

A demokráciára oly érzékeny Brüsszel tehát arra készül, hogy alternatív döntési eljárást dolgozzon ki, hogy például Ukrajna, vagy más ország esetében Magyarország vagy más tagállam ne tudjon vétózni.

A háborúpárti Brüsszel Ukrajnáért bármit megtenne

Marta Kos beszédében külön kitért Ukrajna és Moldova helyzetére is: 

A biztos nyilatkozatai rámutatnak, hogy az Európai Bizottság nagy hangsúlyt fektet a bővítési folyamat felgyorsítására és egyszerűsítésére. Azaz, Ukrajnáért bármit megtenne, a tagállamok és az európai állampolgárok aggályait pedig figyelmen kívül hagyja. 

Gőzerővel zajlik Ukrajna gyorsított EU-csatlakozása – erről  is Marta Kos, az Európai Unió bővítési biztosa beszélt. A biztos elmondása szerint Brüsszelben jelenleg „körülbelül ezer ember dolgozik különböző területeken, kizárólag egyetlen ország integrációján” – írta meg a Magyar Nemzet.

Kos hangsúlyozta: 

– hangsúlyozta Kos, hozzátéve hogy jelenleg „senki nem járul hozzá annyira az európai kontinens biztonságához, mint az ukrán fegyveres erők”.

A biztos szerint Európának ezt viszonoznia kell az ukránok felé. „Világossá kell tennünk, hogy számíthatnak ránk, ha támadás éri őket, legyen szó energiafüggőségről, politikai zsarolásról vagy választási beavatkozásról” –tette hozzá. Mint mondta, az uniós támogatás ez esetben nemcsak katonai segítséget jelent, hanem gazdasági megerősítést is.

Brüsszel célja, hogy Ukrajna mielőbb bekapcsolódjon az egységes piacba, és stabil gazdasághoz, biztonságos energiaellátáshoz jusson.

„A legjobb, amit tehetünk, hogy segítjük Ukrajnát abban, hogy biztonságos energiaellátáshoz, stabil gazdasághoz és versenyképes iparhoz jusson” – fogalmazott Kos. Példaként említette az Ukrajna-befektetési keretrendszert, amely legalább 40 milliárd eurónyi köz- és magánforrást mozgósítana házak, utak, hidak, kikötők újjáépítésére és új munkahelyek teremtésére.

A biztos kiemelte, hogy „ezek az első lépések a tagság felé, és ezeket a lehető leggyorsabban hajtjuk végre”. A bővítési biztos szerint az Ukrajnával folytatott tárgyalások üteme kétszer-háromszor gyorsabb, mint a korábbi csatlakozási folyamatok esetében.

Az Ukrajna uniós felvételéhez szükséges egyhangúság helyett 11 európai uniós tagország közvéleménye ellenzi a hadviselő ország gyorsított csatlakozását. Ukrajna mielőbbi felvételét az európai közösségbe több szomszédos, illetve környező országban (Magyarország, Szlovákia, Csehország), valamint Németországban és Franciaországban – vagyis az Európai Unió két legnépesebb tagállamában – sem támogatja a lakosság többsége – ez derül ki a Századvég Európa Projekt-kutatásának legújabb, 2025-ös eredményeiből.

Brüsszel továbbra is Ukrajna gyorsított uniós csatlakozása mellett

Ursula von der Leyen 2025 májusában az Európai Parlament plenáris ülésén kijelentette, hogy „fel kell gyorsítani Ukrajna csatlakozását az Európai Unióhoz”, kihangsúlyozva, hogy „dolgoznak azon, hogy Ukrajna 2025-re minden csatlakozási fejezetet megnyisson”. Az Európai Bizottság elnökének álláspontja szervesen illeszkedik az elmúlt hónapok brüsszeli politikai agendájába, melynek célja Ukrajna uniós csatlakozásának erőltetett felgyorsítása. Fontos rögzíteni, hogy az Európai Unióról szóló szerződés egyértelműen kimondja, hogy a tagállami kormányokat képviselő Tanácsnak egyhangúlag kell határoznia a tagságot kérelmező állam felvételéről az európai közösségbe[1].

Nincs európai konszenzus az ukrán EU-tagságról

Az Európa Projekt 2025-ös kutatási eredményei rávilágítanak, hogy amennyiben a Tanács munkájában közreműködő európai politikusok az országaik lakossági elvárásainak megfelelően járnának el Ukrajna uniós csatlakozása tekintetében, akkor nem pusztán az egyhangúság, hanem a minősített többség követelményei sem teljesülnének Ukrajna felvételéhez[2].

Azoknak az aránya, akik – a háború állásától függetlenül – ellenzik Ukrajna gyorsított csatlakozását az Európai Unióhoz, 11 tagországban meghaladja a lépést támogatók táborát,

ezzel szemben 16 tagállamban a csatlakozást pártolók aránya a magasabb.

Fontos kiemelni, hogy az Ukrajna mielőbbi csatlakozását támogató és ellenző megkérdezettek különbségéből képezett index, a negatív tartományban mozog több, Ukrajnával szomszédos, illetve környező ország (Magyarország, Szlovákia, Csehország) mellett az Európai Unió két legnépesebb tagországában (Németország, Franciaország) is, vagyis a hadviselő ország erőltetett felvételét ezekben az országokban a lakosság többsége nem támogatja. A kutatási adatok tanúsága szerint

a 27 uniós tagállam közül mindössze 10 országban haladja meg az 50 százalékot az Ukrajna mielőbbi felvételével egyetértő európaiak hányada.

• Az Európa Projekt kutatásról

2016 első felében a Századvég Alapítvány vezetésével az Európai Unió 28 tagországára kiterjedő közvélemény-kutatás készült azzal a céllal, hogy megvizsgálja az európai állampolgárok véleményét az Unió jövőjét leginkább érintő kérdésekben. A Project28 közvélemény-kutatás egyedülálló módon, az eddigi legszélesebb körben, országonként 1000, azaz összesen 28 000 véletlenszerűen kiválasztott, felnőtt korú személyt kérdezett meg. A vizsgálat legfontosabb céljai közé tartozott megismerni a társadalom konjunktúraérzetét, feltérképezni az Európai Unió teljesítményével, a migrációs válsággal és a növekvő terrorizmussal kapcsolatos lakossági attitűdöket. A 2017-es, 2018-as és 2019-es felméréseket követően a Századvég Alapítvány a magyar kormány megbízásából 2020 óta Európa Projekt néven folytatta a kutatást, amely továbbra is az európai politikai és társadalmi közbeszédet leginkább meghatározó témákra reflektált. A 2025-ös adatfelvételre Európa 30 országában, 30 000 fő megkérdezésével, CATI-módszerrel, február 18 és április 17 között került sor.