Trump tényleg kiszáll a béketárgyalásokból?

Európai vezetők egyre komolyabban számolnak azzal, hogy Donald Trump feladhatja Ukrajna támogatását. A brit és francia tisztviselők ennek fényében már nem katonai jelenléttel, hanem Ukrajna hosszú távú védelmének fenntartásával terveznek – amerikai segítség nélkül.

Európa „szembesülni látszik a valósággal”, miszerint Donald Trump és így az Egyesült Államok hátat fordíthat Ukrajnának – állapították meg brit és francia tisztviselők, akik a közelmúltban Hágában tanácskoztak egy Ukrajnába telepítendő békefenntartó erőről.

A találkozón a résztvevők arra jutottak, hogy nem a csapattelepítésre, hanem Kijev hosszú távú védelmének biztosítására kell összpontosítani – még akkor is, ha az amerikai támogatás megszűnik.

Egy nyugati tisztviselő a The Telegraph szerint így fogalmazott: „Nézzünk szembe a valósággal, az Egyesült Államok sosem fog beszállni.”

A hangulatot komor aggodalom jellemezte, mivel komolyan tartanak attól, hogy Trump valóban kivonul a közvetítői szerepből, miután eddig nem sikerült Vlagyimir Putyint tárgyalóasztalhoz ültetni.

Egy európai diplomata elmondta, a megbeszélés középpontjában az állt, hogyan lehet fenntartani a szükséges támogatást Ukrajna számára, ha az USA csak bizonyos eszközökkel – például hírszerzéssel – járul hozzá. Hozzátette: „Megállapodtunk abban is, hogy fokoznunk kell a gazdasági nyomást Oroszországra.”

A hágai megbeszélések egy új szakaszát jelentik annak az „önkéntes koalíciónak”, amelyet Keir Starmer és Emmanuel Macron javasolt a lehetséges tűzszünet betartásának biztosítására.

A kezdeményezést több mint 30 ország támogatja, de csupán néhányan ajánlották fel konkrétan, hogy katonákat küldenének Ukrajnába.

Központi kérdésként merült fel, hogy az Egyesült Államok hajlandó-e biztonsági garanciát vállalni a békefenntartó erő mögött. Noha a csoport hivatalosan még nem mondott le eredeti céljáról, egyre valószínűbb, hogy béke nélkül folytatódik a háború, mivel Putyin továbbra sem hajlik a nemzetközi nyomásra.

A megbeszélésen arról is döntés született, hogy meghívják Volodimir Zelenszkijt a jövő havi NATO-csúcstalálkozóra Hágába.

Korábban kétséges volt részvétele Donald Trump NATO-tagsággal szembeni ellenállása miatt. Keith Kellogg tábornok, Trump ukrajnai megbízottja szerint: „Ukrajna NATO-csatlakozása számunkra nincs napirenden. És nem csak mi mondjuk ezt – legalább négy olyan ország van a szövetségen belül, amely ellenzi.”

A szövetségesek valószínűleg nyilvánosan továbbra is támogatják Trump béketörekvéseit az ukrán vezetés kérésére, attól tartva, hogy ellenállás esetén az USA végleg leállítja a fegyverszállításokat és a hírszerzési együttműködést. Bár Trump hivatalba lépése óta nem hagytak jóvá új fegyverszállítást, továbbra is érkezik haditechnika Biden elnöksége alatt jóváhagyott szerződések alapján, és az USA engedélyezi európai országoknak amerikai gyártmányú felszerelések továbbítását is.

A hágai találkozó egy diplomáciailag kiemelt hét kezdetét jelzi:

Hétfőn a brit nemzetbiztonsági tanácsadó is részt vesz az orosz-ukrán béketárgyalások következő fordulóján Isztambulban. Kellogg tábornok az ABC News-nak azt nyilatkozta: „Az úgynevezett E3 – vagyis Németország, Franciaország és Nagy-Britannia nemzetbiztonsági tanácsadói – lesznek jelen, akik Londonban már segítettek egy ukrajnai feltételrendszer kidolgozásában.”

Moszkva és Kijev az elmúlt több mint három év után most tartotta első közvetlen tárgyalását a török fővárosban.

Pénteken a Kreml közölte: csak akkor hajlandó tűzszüneti feltételekről tárgyalni, ha Kijev előzetesen megkapja a békememorandumot. Andrij Szibiga, Ukrajna külügyminisztere hangsúlyozta: „Ahhoz, hogy a következő találkozó tartalmas és érdemi lehessen, elengedhetetlen, hogy előre megkapjuk a dokumentumot – csak így tud a delegáció érdemben tárgyalni.”

Szergej Lavrov, Oroszország külügyminisztere a héten jelentette be a második tárgyalási fordulót, miután Trump ismételten bírálta Putyint, „őrültnek” nevezve és azzal vádolva, hogy „a tűzzel játszik”. Trump kijelentései után úgy tűnik, két hetet adott az orosz vezetőnek a megegyezésre.

Jövő héten Nagy-Britannia és Németország közösen fogadja az Ukrajna Védelmi Kapcsolattartó Csoport következő ülését, amely 50 ország katonai támogatását hangolja össze.

Elindult Isztambulba az orosz delegáció az Ukrajnával hétfőn folytatandó tárgyalásokra. Zelenszkij pedig bejelentette, hogy Rusztem Umerov védelmi miniszter fogja vezetni az ukrán küldöttséget.

Korábban Szergej Lavrov orosz külügyminiszter közölte, hogy  az orosz küldöttség, élén Vlagyimir Megyinszkij elnöki tanácsadóval, Isztambulban

kész lesz bemutatni Ukrajnának a válság kiváltó okainak felszámolására irányuló memorandumot.

Ezt az ukrán fél már a tárgyalások megkezdése előtt meg akarta kapni, követelését azonban Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára „nem konstruktívnak” minősítette. A szóvivő hangsúlyozta, hogy most a legfontosabb a közvetlen tárgyalások folytatása.

Az előző tárgyalási forduló május 16-án zajlott le. Akkor a felek ezer-ezer fős fogolycserében állapodtak meg, valamint arról, hogy elő fogják terjeszteni elképzeléseiket a lehetséges jövőbeni tűzszünetről és rendezésről.

Rusztem Umerov védelmi miniszter fogja vezetni az ukrán küldöttséget

az orosz-ukrán béketárgyalások második fordulójában hétfőn Isztambulban – közölte vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az X-en, közvetve megerősítve országa részvételét a megbeszéléseken.

Ez az első alkalom, hogy Ukrajna hivatalosan bejelentette részvételét a következő isztambuli tárgyalási fordulóban. Korábban az ukrán fél „arrogánsnak” minősítette Moszkva tűzszüneti feltételeit.

A két fél május közepén találkozott egymással Isztambulban, ez volt első közvetlen kapcsolatfelvételük 2022 óta.

Zelenszkij vasárnapi posztjában közölte: felvázolta a védelmi és a külügyminiszternek, a hadsereg vezérkarának és felderítésének, valamint a titkosszolgálatoknak „a közeljövő feladatait, és meghatározta az (ukrán) álláspontot a hétfői isztambuli találkozó előtt”.

Az elnök által megjelölt prioritások között szerepel „a teljes és feltételek nélküli tűzszünet, a hadifoglyok szabadon bocsátása és az elrabolt gyermekek visszaadása”.

Ukrajna vasárnap orosz nagy hatótávolságú bombázókat támadott meg egy szibériai katonai bázison.

A közösségi médiában több felvétel is megjelent arról, ahogyan orosz stratégiai bombázókat semmísülnek meg egy összehangolt dróntámadás következtében. Az ukrán források szerint az Irkutszktól északra fekvő Belaya légibázison lévő gépek közül néhány atomfegyverek szállítására is alkalmas lehetett  – számolt be a Reuters.

Kijevben egy ukrán hírszerzési tisztviselő azt mondta a Reutersnek, hogy

az ukrán belbiztonsági ügynökség dróntámadást hajtott végre több mint 40 orosz katonai repülőgép ellen.

A névtelenséget kérő ukrán forrás szerint a lebombázott repülőgépek között voltak Tu-95 és Tu-22 stratégiai bombázók, amelyeket Oroszország nagy hatótávolságú rakéták kilövésére használ.

Ez volt az első dróntámadás egy szibériai katonai bázis ellen

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és orosz régiók településeiről is jelentettek vasárnap ukrán tüzérségi és dróntámadást. Igor Kobzev, az irkutszki régió kormányzója Telegram-csatornáján közölte, hogy „ismeretlen” pilóta nélküli repülőszerkezetek támadták az Uszolszkojei járásban, Szrednyij településen lévő Belaja légibázist, ahol a Tu-22M3 típusú szuperszonikus bombázók állomásoznak.

A kormányzó szerint „a drónokat kibocsátó forrást” – egy kamiont – blokkolták, és a lakosok életét és egészségét nem fenyegeti veszély. A támadás okozta károkat Kobzev nem ismertette. Szrednyij polgármestere, Vitalij Matyuha az Interfaxnak nyilatkozva kijelentette, hogy civil sérültek nem voltak – írja az MTI.

„Egy ledobás történt egy régi épületre Novomaltyinszkban. A drónok pontos számát még nem állapították meg. A helyszínre operatív és biztonsági erők vonultak: a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB), a katasztrófavédelmi minisztérium és az orosz nemzeti gárda munkatársai. Operatív parancsnokságot állítottak fel. Magam is elutaztam az Uszolszkojei járásba”– írta.

Kobzev arra intette az irkutszki régió lakóit, hogy „ne keltsenek dezinformációs hullámokat, és csak a hiteles információknak higgyenek”.  Dróntámadásról tett bejelentést Andrej Csibisz, a murmanszki régió kormányzója is. Azt, hogy mi volt a célpont és hogy keletkeztek-e károk, nem közölte.